Somogyi Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-14 / 241. szám

2011. OKTÓBER 14., PÉNTEK 7 GAZDASÁG Elkezdődött a szerkezetátalakítás találkozó Egészségügyi intézmények vezetőivel egyeztetett tegnap Szócska Miklós államtitkár Óriási az információigény az egészségügy átalakítá­sának a folyamatával kapcsolatban, ami a bete­gek és az egészségügyben dolgozók érdekét is szol­gálja - fogalmazott Szócs­ka Miklós államtitkár azután, hogy tegnap tájé­koztatta a fővárosi és me­gyei kórházak vezetőit az átalakulás folyamatáról. Nógrádi Tóth Erzsébet A fővárosi és megyei kórházak jö­vő januártól, a többiek rá egy év­re kerülnek állami kézbe. Ennek érdekében már az ősszel sor ke­rül az önkormányzati és egész­ségügyi törvények módosítására, várhatóan módosítani kell az Al­kotmányt is. A második szakasz­ban a technikai átvétellel kapcso­latos teendőkre kerül sor, ebben rendezik a tulajdonviszonyokat, a dolgozók helyzetét, és átvizsgál­ják az egyes kórházak szerző­désállományát. Ez nem kis mun­ka, hiszen egy-egy intézménynek akár 500-600 szerződése is van. Ezt követően fognak hozzá az in­tézmények szerkezetének átala­kításához, majd egy új, hatéko- % nyan működő menedzsment- 2 rendszer kialakításához - mond- | ta el Szócska Miklós a fővárosi és | megyei kórházak vezetőivel teg- s nap folytatott konzultációt köve- Szócska Miklós szerint törvénymódosításokra van szükség A tartozást is átveszik A TÖRVÉNYJAVASLAT szerint az egészségügyi szolgáltató által foglalkoztatottak vagy az egészségügyi ellátásban egyéb jogviszonyban közre­működő egészségügyi dolgo­zók jogviszonya az átvétellel összefüggésben nem módo­sul Nem érinti az átvétel az egészségügyi szolgáltató ál­tal megkötött szerződéseket Ez utóbbi a háttéripar szá­mára fontos, hiszen közel 130 milliárd a kórházak adóssága, s meghaladja a 45 milliárd forintot a lejárt számlák összege. szócska Miklós államtitkár ezzel kapcsolatban kijelen­tette: a gyógyintézményeket a tartozásaikkal együtt ve­szi át az állam, s egységes adósságrendezés lesz. Eb­ben érdekeltek a beszállítók is - mondta lapunknak Tóm ZOLTÁN, az Orvostech­nikai Szövetség főtitkára, akitől megtudtuk, hogy a szövetséghez tartozó tagvál­lalatok tartozása 15 milli­árd forint körül van, ami­nek a rendezéséről már a nyáron tárgyalást kezdemé­nyeztek az ágazatért felelős államtitkársággal, várják a részleteket tőén. Megjegyezte: nem lesz bo­szorkányüldözés, hiszen az átala­kulás folyamatában nem kíván­ják elbizonytalamtani a kórházi vezetőket Ám az biztos, hogy a tulajdonváltással együtt sor ke­rül a vezetők megmérettetésére, s szükség szerint a cseréjükre. A Világgazdaság kérdésére megerősítette: a jelenlegi fenntar­tó önkormányzatok hitelállomá­nya az államhoz kerül, az intéz­mények beszállítói tartozása pe­dig a fenntartóhoz. Ez utóbbi a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) felügyelete alatt műkö­dő Gyógyszerészeti, Minőségügyi és Szervezetfejlesztési Intézet. Az állami kézbe került intézmények vagyonát pedig a nemzeti va­gyonkezelő gondozza majd. Az át­adás-átvételnél ügyelnek vala­mennyi vagyonelemre, nem for­dulhat elő a vagyonvesztés. Kérdésünkre elmondta azt is: hónapokba telik, amíg átvizsgál­ják a hitelállományt, amelyet egy­ségesen rendeznek majd. Úgy lát­ja, hogy az ágazat átalakításának mérlege pozitív lesz annak elle­nére, hogy például az egységes informatikai rendszer kiépítése fejlesztéseket igényel. Ám olyan lépésekkel, mint a központosított beszerzések, milliárdokat taka­ríthatnak meg. A megtakarításo­kat visszaforgatják a dolgozók jö­vedelmének növelésére. Az állami irányítás jobb lehet, mert egy tulajdonos jobb pozíció­ból tudja meglépni az ágazat át­alakítását - fogalmazott lapunk­nak Csiba Gábor, a Stratégiai Szö­vetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke. Létkérdés az intézményrend­szer átalakítása, irányáról a Sem- melweis-terv elfogadásakor már döntött a kormány, amit a 164 in­tézmény érdekeit képviselő Ma­gyar Kórházszövetség is támogat - toldotta meg Rácz Jenő. A szö­vetség elnöke beavatott a hét ele­ji elnökségi ülésükön elfogadott állásfoglalásukba. Ebben arra hívják fel az ágazat vezetőinek figyelmét, hogy a tulajdonosvál­tással időigényes jogszabályokat kell megalkotni, számos felada­tot megoldani. Ez önmagában is kockázati tényező, így meg kelle­ne fontolni a 2012. január elsejei átadás-átvételt, de a határidőt mindenképpen meg kell jelölni. A lapunk birtokában lévő jog­szabálytervezet megerősíti a kór­házszövetség aggodalmát: szá­mos törvényt kell módosítani, to­vábbá „rendelkezni kell a szolgál­tatók alapító okiratának módosí­tásáról, átnevezéséről a kincstár által vezetett törzskönyvi nyilván­tartásban, a működési engedé­lyük és a finanszírozási szerződé­sek módosításáról”. Újra kell tárgyalni a gyógyítási kapacitá­sokat és megállapítani az ellátási területet, az állami tulajdonba ke­rülő ingatlanokkal kapcsolatos jogokat pedig át kell ruházni a Magyar Nemzett Vagyonkezelő ZrL-re. Automatizált öntözés a Dalmand földjein BERUHÁZÁS Több mint 500 hek­tárnyi területet képes vízzel el­látni az a rendszer, amelyet teg­nap mutattak be a Bonafarm csoporthoz tartozó Dalmand Zrt. Tolna megyei termőföldjein. Az összesen 450 millió forintból megvalósított, uniós támogatású beruházás révén számítógépről vagy akár mobiltelefonról ve­zérelve lehet emberi beavatko­zás nélkül öntözni. A táblákat nemcsak vízzel, hanem oldható tápanyaggal is el tudja látni az öntöző. A beruházás a tervek szerint nyolc év alatt térül meg, és több év átlagában akár 30 százalé­kos terméshozam-növekedést is eredményezhet - mondta el a Vi­lággazdaságnak Gyenei Ferenc. A Dalmand Zrt. termelési igaz­gatója hozzátette: egy ilyen fej­lesztés nagyban hozzásegítheti a gazdálkodókat ahhoz, hogy nagyobb biztonsággal tudjanak előre tervezni a termés mennyi­ségét és minőségét illetően egy­aránt. A rendszert a Dalmand Zrt. a Halászati operatív prog­ram 340 millió forintos támoga­tásával megvalósult beruházá­sával összehangoltan építette ki. A halgazdálkodás mellett így az ősszel és télen gyűjtött vizet nyáron öntözésre tudják fel­használni. ■ A hazai mezőgazdasági területek mindössze 0,1-0,2 százalékát művelik öntözéssel. Magyarországon meglehető­sen ritka az öntözési beruházás. A hazai mezőgazdasági területek mindössze 0,1-0,2 százalékát ön­tözik. A mezőgazdasági öntözés ugyanakkor általánosan elterjedt volt a nyolcvanas években a rend­szerváltásig, az akkor használt infrastruktúra, árokrendszer vi­szont a legtöbb helyen használha­tatlanná vált ■ B. L. SMS-ben értesítik a felhasználókat A RENDSZER automatizáltságát és az öntözések hatékonysá­gát növeli az az előrejelző be­rendezés, amelyet a Debreceni Egyetem (DE) cégekkel együtt dolgozott ki. Az E-Agro rend­szer keretében az ország kü­lönbözőpontjain mérőállomá­sokat helyeztek el, amelyek a hőmérsékletről, a csapadékról és hasonló jellemzőkről gyűj­tenek adatokat Ezek közül kettő a Dalmand Zrt földjein van, 2012 végére tervezik a Dunántúl lefedését - mondta el az eseményen Víg Róbert, a DE tudományos segédmunka­társa. A SZOLGÁLTATÁS naponta érte­síti a termelőket e-mailben és SMS-ben az öntözés szüksé­gességéről vagy az esetleges növényvédelmi teendőkről. Víg Róbert hozzátette: az Orszá­gos Meteorológiai Szolgálattal folyó tárgyalásaik eredménye­ként a cél a jövőben 3-5 na­pos előrejelzés biztosítása. HIRDETÉS Duplázza meg kisvállalkozása hatékonyságát! 2 db Nokia C5-03 4990 Ft 2 darab uj Menedzser 7000 előfizetéssel 1 GB adatforgalommal emailezésre, böngészésre, multimédiára 2 darab 2 eves hűségnyilatkozattal és 2 eves szerződéssel Nagyberuházások vidékén állami és uniós pénzből fejlesztés Több mint százmil- liárd forint értékben támogat vidéki nagyberuházásokat a kabinet, a döntést tegnap jelen­tette be a kormányszóvivő. Giró-Szász András azt mondta, a legjelentősebb tétel az M43- as megépítése lesz Makó és a román határ között Ez 23 kilo­méternyi új utat jelent, össze­sen 25 milliárd forint állami és 40 milliárdos uniós pénzből. A többi beruházás között szere­pel az egykori peremartoni gyártelep északi, szennyezett területének a kármentesítése, hat vidéki nagyváros - Győr, Kaposvár, Nyíregyháza, Debre­cen, Hódmezővásárhely és Kecskemét - városrehabili­tációja, valamint a beregi ár­apasztó víztározó megépítése. Felújítják a 76-os utat, valamint a 4-es út Debrecen és Hajdú­szoboszló közötti szakaszát is. A beruházások célja a szóvivő elmondása szerint a vidéki fej­lesztések elősegítése, a vidéki közösségek megerősítése, to­vábbá a munkahelyteremtés, összekapcsolva azt, ha lehet, a Start munkaprogrammal. ■ Fejlesztések Beruházás Összes Ebből költség* uniós forrás* Peremartoni 5,4 4,6 Kármentesítés Vidéki városok 7,2 5,8 felújítása Beregi tározó 26,8 22,8 76-os út 1,1 n. a. 4-es út 0,9 n. a. • MIIXIÁRD FORINT

Next

/
Oldalképek
Tartalom