Somogyi Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-12 / 239. szám
Tovább szűkül a hatáskör t. ház Újraszabályozzák az Alkotmánybíróság működését Paczolay Péter, az AB elnöke: Tátongó lyukak a pénzügyi törvényeknél.. Alkotmánybíróság - új jogkörök (tervezet) HÍRSÁV Kész az önkormányzati törvény normaszövege ELKÉSZÜLT az önkormányzati törvény kilencven oldalas tervezete. Egyebek között az áll benne: új hitelt csak kormányzati engedéllyel vehetnek majd fel a települések, illetve annyit, amely nem haladná meg a települések bevételét. Állami kézbe kerülnek majd az alapfokú iskolák. A vagyonbiztonság és a rend érdekében külön rend- fenntartó szervezetet is létrehozhatnak a települések. A megyei jogú városok státusa megmaradna, de elnevezésük megyei város lenne. Járai: újra IMF-hitelre szorulhatunk ELŐÁLLHAT olyan helyzet, amikor Magyarország újra IMF-hitelre szorulhat - jelentette ki tegnap Járai Zsig- mond. Az MNB felügyelőbizottságának vezetője, a Költségvetési Tanács elnöke szerint rendkívül bizonytalan a nemzetközi környezet alakulása, és a tervezett bevételeket veszélyezteti, hogy az ezeket biztosító törvények jó része még nem készült el. Járai: Több bevétel kellene Leszűkül, de nem tűnik el az Alkotmánybíróság hatásköre - a testületet újraszabályozó törvény- javaslat vitája tegnap kezdődött el a Parlamentben. A törvények utólagos normakontroll- ját személyes érintettségnél, vagy nagy ellenzéki egységben lehetne kérni. Sztojcsev Iván „Tátongó lyuk marad a pénzügyi törvényeknél az alkotmányvédelemben” - hangoztatta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke a Parlamentben tegnap, a taláros testületről szóló új törvény általános vitájában. A javaslat jelentősen szűkítené az alkotmánybírák mozgásterét, különösen a gazdasági kérdésekben. A jogszabályok előzetes normákon troliját ezután nemcsak az államfő, hanem a T. Ház is kérheti. Az utólagos vizsgálatot viszont jóval kevesebben kérhetik. Eddig bárki kezdeményezhetett utólagos normakontrollt, ezután csak a kormány, az alapvető jogok biztosa, vagy a parlamenti képviselők 25 százalékának kérésére jöhet a vizsgálat. Jelenleg egyedül egyetlen egy ellenzéki párt sem lenne képes normakontrollt kérni. Egyéni ügyekben ezentúl is lehet alkotmányjogi panaszt tenni, ha valaki személyesen érintettnek érzi magát. Azt, • előzetes normakontroll a törvény kezdeményezője, a kormány, a házelnök vagy a köztársasági elnök kezdeményezésére • utólagos normakontroll a kormány, az alapvető jogok biztosa, vagy a képviselők 25 százalékának kezdeményezésére • önkormányzat feloszlatásának engedélyezése, ha alkotmányellenesen működik • EGYEDI NORMAKONTROLL' bírók kérhetik, ha a munkájuk során törvényben alkotmányellenességet látnak • alkotmányjogi panasz, ha egyéni ügyekben a személyesen érintettek kérik • NEMZETKÖZI szerződés vizsgálata • állami SZERVEK közti hatáskörütközés feloldása • ÖNKORMÁNYZATI rendeletek vizsgálata hogy mi számít érintettségnek, az alkotmánybírák döntik el. Arra, hogy ilyen indokkal ne engedjen át fontosnak szánt gazdasági törvényt a testület, már ebben a kormányzati ciklusban is láttunk példát. A vég- kielégítések 98 százalékos különadóját azzal nem fogadta el az AB, hogy az az érintettek emberi méltóságát sértené. Erre hivatkozott Paczolay elnök is, aki örül a lehetőségnek, mert a kormány már így is „radikálisan szűkre szabta" azoknak a körét, akik normakontrollt kérhetnek. A kormánypárti felszólalók szerint pont ezek az esetek jelzik, hogy a kormány meghagyja a saját korlátáit. Indokolatlannak tartják, hogy bárki az AB-hez fordulhasson jogi érdek nélkül. Az AB bírói döntéseket is felülvizsgálhat, ám csupán a döntések alkotmányos jogokat sértő vonatkozásait tárgyalják majd. A népszavazási kezdeményezéseket nem vizsgálhatná az AB. Az Országos Választási Bizottság engedélyező vagy elutasító döntéseit eddig ők hagyhatták jóvá. 2012-től ez a feladat a Kúriáé lesz. A politikai befolyásoltság any- nyiban megmarad, hogy az alkotmánybírákat ezután is a T. Ház választja. Azonban már nem a pártok konszenzusával választanák ki a jelölteket, hanem külön jelölőbizottság áll fel. Ebben pedig semmi sem korlátozhatja a kormánypártokat, hogy olyan többséget adjanak maguknak, amivel csak a saját jelöltjeik lehetnek esélyesek. Pozsonyban az EU-mentőalapról: mi lesz Radicova kormányával? lapzártánk után éjjel is folyt az alkudozás a pozsonyi parlamentben: megszavazzák-e az eu- rózóna ideiglenes mentőalapja (EFSF) hitelkeretének és hatáskörének kibővítését. A két kérdést ugyanis összekötötte a Radicova-kabinet, hogy ezzel érje el az EFSF-bővítés ratifikációját, amit a 17 eurózóna-tagállam közül már csak Szlovákiának kellene megtennie. A négypárti jobbközép kabinet egyik tagja, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) egyértelművé tette: nem szavazza meg az EFSF kibővítését. Nem ért ugyanis egyet azzal, hogy az eurózóna egyik legszegényebb országának kelljen kisegítenie a hatalmas adósságokat felhalmozó, jobb módú államokat. Miután a kormánypártok nem tudtak megfelelő parlamenti támogatottságot kiállítani a ratifikáció mögé, borítékolható volt a szavazás bukása, illetve a kormányválság. Az ellenzéki baloldali Smer az EFSF-bővítés megszavazásáért cserébe a kormány radikális átalakítását vagy előrehozott választásokat követelt. Az is lehet, reggelre már megbukott a kabinet. Várhatóan újra összehívják a törvényhozást a következő napokban, ahol második nekifutásra minden bizonnyal megszavazzák az EFSF kibővítését. A Smer közölte: a kormány bukása után már hajlandó lesz áldását adni a ratifikációra. Az EFSF bővítéséről még a július 21-i eurozónacsúcson döntöttek az állam- és kormányfők. Hatályba lépéséhez az összes euróövezeti tagország áldása szükséges. ■ Hét év börtönre ítélték Timosenkót kijev A volt kormányfő szerint visszatértek a sztálini idők Ukrajnában „A bíróság bűnösnek találta és hét évi börtönbüntetésre ítélte Julija Vlagyimirivna Timosenkót” - közölte tegnap az ítéletet kihirdetve Rogyion Kirejev a kijevi Pecserszki kerületi bíróság tanácsvezető bírója. Hangsúlyozta: a volt ukrán kormányfő tetteinek társadalmi veszélyességére való tekintettel nem látja megalapozottnak az ítélet enyhítését. A június 24. óta tartó perben a volt kormányfőt azzal vádolták, hogy 2009-ben a kormány jóváhagyása nélkül, a Naftohaz ukrán állami kőolaj- és gázipari vállalatnak 1,5 milliárd hrivnya (188 millió dollár) értékű kárt okozva írta alá Oroszországgal a gázszállítási szerződéseket. A bíróság a börtönbüntetésen túl mintegy 1,5 milliárd hrivnya kártérítés megfizetésére ítélte, és hivatali tisztségek betöltésétől három évre eltiltotta a volt kormányfőt. Timosenkót nyugtatják az ítélethirdetés után. Az Európai Unió és az USA tiltakozik és koncepciós pert emleget. Az ítélethirdetés után Timo- senko bejelentette, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az ítélet miatt, és felszólította az ukránokat, harcoljanak a tekintélyuralmi rendszer ellen. A volt kormányfő és a védelem végig tagadta a bűncselekményt. Ti- mosenko a sztálini időkre jellemző koncepciós perrel vádolta fő politikai ellenlábasát, Viktor Janukovics államfőt. Az ítéletet a fellebbviteli bíróságon lehet megóvni. Timosenko a kijevi vizsgálati fogdában marad, amíg az ítélet nem jogerős. A büntetés letöltését őrizetbe vételétől, augusztus 5-től számítják. Janukovics ukrán elnök kijelentette, hogy az ítélet nem végleges, mivel a bíróság a hatályos büntető törvényszék értelmében döntött. Az államfő megérti a Európai Uniónak az ügygyei kapcsolatos aggodalmait, és a fellebbviteli bíróságra és az esetleges törvénymódosításokra is utalt. A bíróság épülete előtt Timo- t senko mintegy kétezer híve tün- S tetett, a tömeg nekifeszült a s rendőrkordonnak, többeket letartóztattak. ■ É. S. HIRDETÉS 9 SZÉCHÉNYI TERV Pályázati lehetőség gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztésére Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent a„Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése” című pályázati felhívás, melynek keretén belül a DDOP-3.1.3/D-11 konstrukció egyrészt a bölcsődék infrastrukturális feltételeinek javítását, a bölcsődei szolgáltatások fejlesztését és új férőhelyek létesítését támogatja, másrészt a Gyermek- védelmi törvény által szabályozott családi napközik fejlesztését, táj szolgáltatások indítását is. Bölcsődék és családi napközik fejlesztését célzó pályázatok esetén kizárólag a kapacitásbővülést eredményező fejlesztések támogathatók. Pályázatot nyújthatnak be a pályázati felhívásban felsorolt KSH kód szerinti helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, helyi önkormányzati társulási formák, továbbá azok ajogi személyiségű non-profit szervezetek, amelyek 2010. január 1. előtt jöttek létre: egyesület, egyház, alapítvány, közhasznú non-profit gazdasági társaság, non-profit gazdasági társaság, egyéb jogi személyiségű non-profit szervezet. A pályázatok keretében igényelhető támogatás összege minimum 10 millió Ft, maximum 100 millió Ft, családi napközi fejlesztés esetén családi napközinként legfeljebb 5 millió Ft támogatás igényelhető. A pályázatokat 2011. november 14. és 2012. január 9. között várja a VÁTI Nonprofit Kft. Dél-dunántúli Területi Irodája. Cím: 7621 Pécs, Rákóczi u. 62-64. Kódszám: DDOP-3.1.3/D-11 További hasznos tudnivalók és a teljes pályázati dokumentáció a www.nfu.hu honlapról tölthetők le. j ’tjrAnpT Hm Ili V /A 1 I •rEurtpplRppKmPli»Pp,l*wlé»iAUp MaSK lír»íinin,rirDriMY.l r.lo.ut m.p KOZELET^^^^*