Somogyi Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-12 / 239. szám
6 2011. OKTÓBER 12., SZERDA GAZDASÁG Alulárazottá váltak az autógyártók részvényei Megint az exportőrök jártak jól hatások A frank jobban drágult az eurónál, hátrányban a devizahitelesek kilátások Az autóipari cégek részvényeinél nagyon magas az esésre játszó short pozíciók aránya, annak ellenére, hogy ezt az értékesítési adatok nem támasztják alá - állapítja meg a Bloomberg hírügynökség napokban kiadott elemzése. Az árfolyamok további csökkenésére fogadó short kötések aránya 50 százalékkal emelkedett az autó- és alkatrészgyártó tőzsdei cégeknél szeptemberben, így már 1,7 százalékot tett ki: a long és a short pozíciók aránya pedig a múlt hónap végén éves mélypontjára esett vissza. Mindez annak ellenére történt így, hogy a globális autóeladások az idén jelentősen, 74,6 millióra emelkedtek. Emellett az amerikai piacon az új gépkocsik értékesítése április óta nem látott mértékben nőtt szeptemberben. Mindezek ellenére a Bloomberg által készített World Automotive Index értéke 21 százalékkal esett 2011 eddig eltelt részében. „Az autóipari cégek papírjait eddig ütötték a tőzsdéken, így most már nagyon jó áron forognak” - vélekedett Harry Rady, a Rady Asset Management nevű hedge alap vezérigazgatója. „A jövőt persze nagyban befolyásolja - tette hozzá -, hogy a gazdasági növekedés hogyan alakul, ám a legkedvezőtlenebb forgatókönyvek megvalósulásától eltekintve mindenképp e részvények emelkedésére lehet számítani.” Carlos Ghosn, a Renault SA és a Nissan Motor Co. vezér- igazgatója pedig egy közelmúltban megjelent-interjúban beszélt arról, hogy az autóipari papírok extrém mozgásairól. Mint mondta, bár nem ' ítéli meg pesszimistán a jelenlegi helyzetet, az autóipar gyors feltámadására most kevés az esély. ■ VG ■ A bizonytalan kilátások miatt az autóipari részvények extrém mozgásokat produkáltak CARLOS GHOSN. A RENAULT VEZÉRIGAZGATÓJA Komoly ingadozások mellett az idén érdemben gyengült a forint az euróhoz képest, a svájci frankhoz viszonyítva pedig sokat veszített az értékéből. Az árfolyamváltozások kedvezőtlenül érintették az importőröket, az energiafogyasztókat és a devizában eladósodottakat, az exportőrök bevételei és értékesítési lehetőségei viszont nőttek. Giczi József Az idén a január eleje és szeptember vége közötti időszakban a jegybanki középárfolyamok alapján 262,70-292,19 forint között ingadozott az euró árfolyama. A legalacsonyabb értéket július 8-án, a legmagasabbat szeptember 22-én rögzítették, a két árfolyamrekord között 10,6 százaléknyi a különbség. Tavaly 261,60-290,03 forint között mozgott az uniós valuta kurzusa, és 10,3 százalék volt a két szélső érték között a különbség. Ha a főbb tendenciákat vizsgáljuk, azt láthatjuk, az euró árfolyama július elejéig csökkent, majd eleinte lassabban, augusztusban pedig már viszonylag gyorsan emelkedett. Szeptember végén 292,12 forintot ért a közös uniós valuta, így az árfolyam 4,8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ez körülbelül kétszer akkora emelkedés, mint amekkorát tavaly egész évben tapasztalhattunk. A forint év eleji erősödése elsősorban annak köszönhető, hogy az államháztartás egyensúlyának közelítését kitűző Széli Kálmán-terv növelte a külföldi befektetők bizalmát. A devizala- pú lakossági jelzáloghitelek kedvezményes végtörlesztésének nyár végén bejelentett lehetősége viszont gyengítette a nemzeti valuta értékét. Utóbbi folyamatot erősítette néhány euróövezeti ország adósságválsága vagy ahhoz közeli állapota, amely növeli az uniós országokkal kapcsolatos befektetői kockázatokat. A forint az euróhoz képest már a korábbi években is jelentős ingadozásokat produkált. Például 2008 októberének közepén egy héten belül kétszer is Az Audi gyártósora. Az autóipar túlnyomó része exportra termel, a gazdaság motorjának jól jött a forint gyengélkedése, 270 forint fölé ment, illetve 255 alá esett az árfolyam, ez egy hónapon belül csaknem 6 százalékos ingadozást jelentett. Nemzeti valutánk egyébként 2008. július 18-án volt a legerősebb, akkor a közös fizetőeszköz árfolyama 229,11 forint volt. A negatív csúcsot pedig ez idáig 2009. március 6-án regisztrálták, amikor 1 euróért 316 forintot adtak, ez 9 hónap alatt kis híján 38 százalékos gyengülést jelentett, s emiatt emelkedtek a külföldi termékek és szolgáltatások árai. Ez kedvezőtlen hatással van az importőr cégekre, különösen a nagy energiafelhasználókra. A külföldi termékek és az energia- hordozók drágulása a háztartásoknak sem jó. Különösen olyankor, amikor az árak emelkedését nem tudják a jövedelmük növelésével ellensúlyozni. Az euróénál sokkal nagyobb mértékben, 7,51 százalékkal, 239,40 forintra emelkedett a svájci frank árfolyama. Ez a változás igen kedvezőtlenül érintette a magyar gazdaság szereplőinek többségét. A frank erősödése azoknak a cégeknek és háztartásoknak növelte jelentősen a terheit, amelyek ebben a devizában vettek fel hitelt. Mivel a devizában eladósodottak egyre nagyobb arányban nem törlesztik a hiteleiket, a frank árfolyamának emelkedése akkora veszteségeket okoz a bankoknak, hogy emiatt akár tőkepótlásra is szorulhatnak. Az euróénál némileg kisebb mértékben emelkedett az amerikai dollár értéke az év elejétől szeptember végéig. Ezért nem romlottak azoknak a cégeknek - mint például a Rába - a pozíciói, amelyek az európai országokban szerzik be a nyersanyagot, helyben gyártanak és termékeiket az Egyesült Államokba exportálják. Ez a helyzet azonban csak ideiglenes, mert október elején nőtt a dollár értéke az euróhoz képest. Árfolyamváltozások Deviza 2010. végi 2011. szept végi 2011, kilenchavi vált árfolyam (Ft) (%) Japán jen (100) 256,52 280,61 9,39 Svájci frank 222,68 239,40 7,51 Cseh korona 11,12 11,86 6,65 Dán korona 37,40 39,25 4,95 Euró 278,75 292,12 4,80 Angol font 323,37 336,52 4,07 Norvég korona 35,69 37,00 3,67 Amerikai dollár 208,65 215,65 3,35 Kanadai dollár 208,98 206,90-1,00 Ausztrál dollár 212,47 210,17-1,08 Lengyel zloty 70,40 66,18-5,99 FORRÁS: MNB Alapos csiszolgatásra szorul még a METÁR-rendszer érdekek A szakmai szervezet szerint célszerű lenne versenyeztetni a megújulóenergia-termelőket a kvótákért Bizonyos módosításokat javasol a megújuló energiaforrások készülő támogatási rendszerén, a METÁR-on az ipari nagyfogyasztókat tömörítő Ipenerg egyesülés. Főként az ártámogatások odaítélésének mikéntjén, feltételein és a jogosultak körén változtatna. Érvei azért is fontosak, mert a felhasználói oldalt képviselve részben alacsonyabb támogatásokhoz vezetnének. A METÁR váza egyébként kész, de a rendszer 2012 januárja helyett csak fél évvel később léphet életbe, információink szerint egyszerű lobbiharc miatt. Azon folyik a vita, hogy melyik megújuló termelési forma mekkora támogatást kapjon. „A tervezet szerint az egyes energiahordozók átvételi árát jogszabály fogja fix árként meghatározni, s egyúttal kvóták rögzítenék, hogy az egyes energiahordozó fajtákat használó erőművek mekkora kapacitásokat létesíthetnének. Jó eséllyel túljelentkezés lesz a kvótákra. Ekkor szerintünk érdemes lenne megversenyeztetni a potenciális termelőket, így alacsonyabb árat lehetne elérni az előzőleg megadott, fix helyett” - válaszolt a Világgazdaságnak Zarándy Tamás, az egyesülés elnöke. A szakember hiányolja a tervezetből az ártámogatások és a rajtuk kívüli ösztönzők komplex kezelését, holott csak így lehetne elElőirányzott megújulókapacitások 2010 2014 (MW) (MW) Vízenergia 51 51 Geotermikus 0 4 Napenergia 0 14 Szélenergia 330 568 Biomassza 374 472 FORRÁS: NCST érni, hogy egyes energiatermelők ne, vagy csak korlátozottan és indokoltan juthassanak egyszerre többféle támogatáshoz is. Korábban is megtörtént, hogy a termelő kapott támogatást megújulótermelésük után, emellett például a KEOP terhére is sikerült központi pénzhez jutnia. Zarándy Tamás indokoltnak tartaná, ha a METÁR a megújulóalapú villamosenergia-termelés mellett az önálló hőtermelést is megsegítené, s ha az állam az ipari hőfelhasználás mellé is adna pénzt. „Már a Nemzeti cselekvési terv is kimutatta, hogy bizonyos esetekben ésszerűbb csak hőt termelni, s nem hőt és áramot egyszerre, például a geotermikus energia vagy a biomassza hasznosításakor. Áramtermeléshez ugyanis 300-400 fokra fel kell melegíteni a vizet, hőszolgáltatáshoz 100 fok alatti hőmérsékletek is megfelelnek.” Ettől viszont még megújuló energia hasznosításáról van szó. Ugyanez az érv a nem lakossági célú hő ártámogatása mellett is. „Nem az ipart, hanem a zöldenergiát dotálná a rendszer” - válaszolt felvetésünkre. A METÁR a biomasszacélú fa szállítási költségének kordában tartása és a faállomány védelme érdekében előírja, hogy a biomassza-erőművek csak a 30 kilométeres körzetükből származó fát vásárolhatják meg. Az Ipen- erg ezt piackorlátozó, uniós szabályokat sértő, de gazdaságtalan lépésnek is tartja. „Amikortól például a borsodi és a tiszapalkonyai erőmű már nem tudta átvenni a megrendelt fát, azt a 300 kilométerre lévő rózsahegyi papírgyárba is nyereséggel tudták elszállítani a kereskedők” - hozott példát a szakember. ■ B. H. L. Érdemes lenne megversenyeztetni a potenciális termelőket, így alacsonyabb árat lehetne elérni. ZARÁNDY TAMÁS, AZ IPENERG ELNÖKE
