Somogyi Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-11 / 238. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2011. OKTÓBER 11., KEDD illMMUii % - 1 -fM ifi ,'4V MEGYEI KÖRKÉP 5 . :•'* :* •?% A magyar tenger tüdőkúrája a Balatonért Egyedülálló vízvédelmi beruházás készül a Kis-Balatonnál Cafetéria: az év végén dől el, fizetni tud-e Siófok A kis-balatoni rekonstrukció célja a Balaton vízminőségének megőrzése, az ökológiai értékek növelése és az árvízvédelem. Vigmond Erika Az első közbeszerzési eljárások meghirdetésével elindult a több évtizede tervezett, és négy éve előkészítés alatt álló Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütemének megvalósítása. A cél hármas: a Balaton vízminőségének megőrzése, a természeti és ökológiai értékek védelme, növelése, valamint az árvízi kockázat csökkentése. A kiemelt projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósulhat meg, valamivel több mint hatmilliárd forintos költséggel, a tervek szerint 2014-ig. A magyar tenger tüdejének is nevezett Kis-Balaton a 20. század közepére fokozatosan vesztett szűrő funkciójából. Ez veszélyeztette a Balaton vízminőségét is. Több mint 25 éve valósult meg a Kis-Balaton rekonstrukciójának első üteme, azok a fejlesztések, amelyek a Balaton vízminőségének védelmét erősítették. Most olyan egyedülálló vízvédelmi beruházás készül, ami csökkenti a Balaton tápanyagterhelését, javítja a tó vízminőségét, és biztosítja a kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel bíró Kis-Balaton ökológiai vízigényét. A rugalmas vízkormányzási rendszer megépítésével árvízvédelmi szempontból is biztonságosabbá válik a térség. Bemutató Vörsön ■iRí kAÁ' Jjiáíi A KIS-BALATONNAK VÖRSÖN lesz az egyik bemutató partszakasza. Ez azt jelenti, hogy az idelátogatók szinte a falu határában mindent megismerhetnek, amit érdemes megnézni a Kis-Balatonból. Farkas László kifejtette azt is: nem csak Vörs, vagy a környező települések, hanem az ország is profitálhat a láto- gathatóságból Jelentősen megnövekedne az idegen- forgalom. Az a fajta turizmus erősödhet, ami a természethez köthető. A Kis- Balaton olyan jelentős élővilággal rendelkezik, hogy a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, főkén a vízimadarak élőhelyéről született Ramsari egyezmény hatálya alatt áll. A Balaton tüdőkúrája. Indulhat a Kis-Balaton több évtizede tervezett vízvédelmi projektje- A több évtizede különböző okok miatt halogatott beruházás a Balaton végső megoldása lesz - fogalmazta meg a Kis-Balaton kapujaként számon tartott Vörs polgármestere Farkas László, a Balatoni Szövetség elnökségi tagja, aki a Kis-Balaton rekonstrukciója első ütemének kidolgozásában részt vett, s azóta is első rangú feladatnak tekinti a Kis-Balaton fejlesztését. Tény, hogy ha nincs a Kis-Balaton szűrőrendszere, a Balaton meghal. A vízminőség-védelem mellett kiemelt cél a természet- védelmi érdekekhez alkalmazkodó üzemeltetés is.- Azt is figyelembe kell venni, hogy bizonyos szakaszokon látogatható legyen a páratlan élővilág. Az hogyan nézne ki: ráköltünk több milliárd forintot és úgy el van zárva a külvilágtól, mintha egy titkos hadiüzem lenne? - tette hozzá. - Természetesen nem terepjáróval lehetne majd bemenni, hanem gyalogosan, vagy gondoskodni kellene a hulladék elhelyezéséről, az edények rendszeres ürítéséről. Az orvhalászok ellen pedig nem kellene feltalálni a spanyolviaszt, hanem visszaállítani azt, ami egykor már jól működött: a halászbokrokról van szó, amelyeket régen hét-nyolc ember alakított. Engedélyt kaptak meghatározott mennyiségű halászatra, s ennek fejében ők voltak a halőrök. Elfeledett emlékek éledése a kálmáncsai otthonban beteggondozás A hozzátartozók itt kulcsfigurák, a bizalom és a kötődés rendkívül fontos Évek múltán kerültek elő a rég elfeledettnek hitt rokonok, ismerősök a hétvégén a Somogy Megyei Önkormányzat Gondviselés Szociális Otthonának kálmáncsai részlegében. Az első családi napot hagyományteremtő szándékkal rendezték meg, ahová meghívták a hozzátartozókat, illetve azokat, akiket valamilyen munkakapcsolat köt az intézményhez.- Sajnos a fogyatékkal élőket, szenvedélybetegeket és időskorúakat ellátó intézmény lakói esetében jellemző, hogy családi, társadalmi kapcsolataik már a bekerülés előtt vagy az itt töltött évek alatt, sok esetben végérvényesnek tűnő módon megszakadtak - mondta Varga Zoltán intézményegység-vezető. - A családi nap célja, hogy jobban megismerhessük egymást, néhány kellemes órát töltsünk el egymás társaságában és kialakuljon, illetve újjáéledjen egy olyan bizalom és kötődés, ami aztán a rendszeres kapcsolattartást előmozdíthatja. A jóízű beszélgetés érdekében a vendégeket pincepörkölttel várták, hiszen az intézmény úgy gondolja: a hozzátartozók kulcsfigurák a gondozás tekintetében, mert sok esetben olyan információkkal bírnak a lakókról, amilyenekkel más nem, emellett sajátos módon tudják befolyásolni a betegeket. A szociális otthonban bevett gyakorlat a munkaterápia, így az intézmény kézműves műhelyében készült szőtteseket, horgolt textíliákat, dísztárgyakat és kerámiatermékeket is bemutatták. A programot színesítette, hogy a falu szüreti felvonulásának egyik helyszíne is az otthonban volt, valamint a családi nap külön ajándéka, hogy ezen alkalomból adta át gyógyászati segédeszközöket tartalmazó adományát Nagy Zoltán kadarkúti vállalkozó. ■ leki G. Komoly likviditási gondjai voltak a siófoki önkormányzatnak a nyár második felében, de mostanra lényegesen javult a város pénzügyi helyzete - ezt Balázs Árpád polgármester mondta a képviselő-testület legutóbbi ülésén. A bevételek beérkezésének üteme nem mindig fedezte a feladatok, különös tekintettel a beruházások pénzigényét Ezt az időszakot napi likviditási hitellel vészelték át; a beruházások finanszírozásához a kötvényből rendelkezésre álló források 74 százalékát használta föl az önkormányzat A jelenlegi állapotot azonban már úgy értékelte a siófoki polgármester: „A mostani viharos időkben megnyugtató a helyzet.” ■ Az év végén dől el, a város mennyit tud szánni a juttatásokra. A 15 milliárdos költségvetés bevételi oldalának csaknem pontosan 50 százaléka teljesült 2011 első felében: 7,4 milliárd forint folyt be. Az intézményi bevételeknek az 56 százaléka teljesült. Helyi adóból 1,3 milliárd forint érkezett a város kasszájába, az éves terv 48 százaléka és persze ebben a kúrtaxaként emlegetett idegenforgalmi adó java része még benne sincsen. Gömbös Katalin (Jobbik) azt kérdezte a testületi ülésen: ki tudja üzemi az önkormányzat a közalkalmazottak cafetériáját? Ezzel a képviselő Balázs Árpád év eleji bejelentésére utalt, miszerint (Somogyi Hírlap, február): „Átalakítások, takarékossági lépések még várhatók, ezeknek egyelőre zajlik az előkészítése. A megtakarítás nagyságrendjétől függ, hogy tudunk-e üzemi és ha igen, mennyit a közalkalmazottak cafetériájára. Ennek ugyanis jelenleg még nincs fedezete a költségvetésben.” Nos, egyelőre továbbra sem látni a cafetériafedezetet, ahogyan a polgái'mester az ülésen elmondta, augusztus végén rosszabb volt a város pénzügyi helyzete mint szeptember végén, a folyamatok tehát kedvezőek, de év végéig még bármi történhet. Balázs szerint ezért csak az esztendő vége előtti utolsó hetekben lehet visszatérni a kérdésre, akkor lehet választ adni rá, hogy ki lehet-e üzemi a cafetériakeretet. ■ Fónai Imre Egyre kevesebb tojást eszünk, ráadásul itt a külhoni dömping tojónyomor Szigorú uniós előírások terheit nyögik a hazai termelők, egyelőre csak a veszteségeik növekednek Huszonhat forint volt egy tojás a hétvégén a siófoki piacon. Azért fontos a település, mert mégis csak Siófok a tojás hazai „fővárosa" - a kilencedik nemzetközi tojásfesztivált rendezik péntektől vasárnapig, a végén stílszerűen Liszt Ferenc kedvenc tojásétkének Guinness-rekord nagyság- rendbeli elkészítésével. Ám miközben a Baromfi Termék Tanács és a tojásszövetség igyekszik népszerűsíteni a magyar tojást (marketingakciókkal, koronástojás-védjeggyel, no meg a tojásfesztivállal), az adatok azt mutatják: meredeken csökken a hazai fogyasztás, e nem túl drága eledel-alapanyagból is mind kevesebbet veszünk-eszünk. A terméktanács tojásvilágnapi sajtótájékoztatóján hangzott el: a hazánkra zúduló lengyel, szlovák, litván tojásfelesleg tönkreteszi a magyar termelést. Ráadásul a vásárló csak otthon szerez tudomást az import tojások származásáról, a dobozon csak egy magyar csomagolóhely azonosító száma és neve lámató. Szeptember végéig az étkezési tojás hazai értékesítése 18 százalékkal csökkent a tavalyi azonos időszakhoz mérten, míg az uniós tagállamokból 14,5 százalékkal nőtt az étkezésitojás-beho- zatal. Drámaian, a tavalyi felére csökkent a magyar tojáskivitel. Valóban nincs ok ünneplésre, tojás világnapja ide, fesztivál oda. A szakemberek szerint a termelők csak a veszteségeiket növelik, hisz a 26 forintos átlagos fogyasztói árhoz ló forintos termelői ár kapcsolódik, holott egy tojás előállításának önköltsége ma 17-18 forint - a takarmányárak 40-45 százalékkal magasabbak, mint tavaly ilyenkor. A gondokon egyhítene a tojásfogyasztás emelkedése, de az sokkal inkább csökken. Pedig állítólag már tudományos alapon bebizonyíttatott: mégsem növeli a szervezet koleszterinszintjét. S akad még ennél nagyobb termelői gond is: ma 1,7 millió tyúk él Magyarországon olyan hagyományos ketrecben, amit az uniós előírás szerint a jövő év elejére le kellene cserélni. S bár az uniós tagországokban összesen még 163 millió kapirgáló tengeti napjait ilyen „tarthatatlan nyomorban”, érthető, hogy a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége segélykiáltással felérő állásfoglalásra kényszerült. Ez így szól: „Az EU szigorú állatvédelmi, környezetvédelmi, szalmonellamentesítési, forgalmazási szabályai a hatékonyságot nem, a költségeket annál inkább növelő, infrastrukturális beruházásokba hajszolták a termelőket, akik a jelentős fejlesztési hitelek és a megnövekedett amortizáció terheit nyögik. Ha ez tovább erősödik, szigorodik, Magyarország ebből az olcsó, biológiailag tökéletes, a legszegényebb rétegeknek is megfizethető fehérjeforrásból még jobban más országok termelésére szorul, kiszolgáltatottsága megnő.” De hogy azért két jó hírrel fejezzük be: a hétvégi siófoki fesztivál visszaköltözhet a város elkészült főterére, s vasárnap kiderül az is, mi volt Liszt Ferenc kedvenc tojásétke. ■ Fónai I.
