Somogyi Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-08 / 236. szám
GYERMEKVILÁG Közel 100 000 forintos nyeremény! Bajvívás életre-halálra gladiátorok Spartacus hetven gladiátorral kezdte sikeres felkelését HOGYAN JÖTTEK LE SPARTACUS EMBEREI A VEZÚVRÓL? A) Korabeli sárkányrepülőkkel B) Vizesárkot ástak, és azt használták csúszdaként C) A vadszőlő indáiból fonott köteleken Válaszolj a kérdésünkre és nyerd mega 100 állomás, 100 kaland teljes könyvsorozatot és az 50 000 Ft értékű Sodexo vásárlási utalványt lemvüágában fontos szerepet játszott a holtakért bemutatott emberáldozat. Ez a szertartás idővel átalakult. A közvetlenül a papok által végrehajtott vérontást a „harc a ravatal előtt” rítusa váltotta fel. Ennek keretében hadifoglyokat kényszerítettek halálos küzdelemre, hogy kiontott vérük árán nyerjék el az istenek jóindulatát az elhunyt számára. Az összecsapás az egyik fél elestéig tartott. A jelenlévők ezt egyfajta istenítéletként fogták fel, hiszen nem tudhatták előre, ki áldozza majd életét a megboldogult túlvilági nyugalmáért. A gladiátorviadalok 700 éves történetének kezdete a múlt homályába vész. Az első római párharcra valószínűleg i. e. 264-ben került sor. Egy előkelő hivatalnok, Decimus Junius Brutus apjának temetését követően hat rabszolga vívott meg az elhunyt tiszteletére. Párviadalokat eleinte politikusok, arisztokraták temetésekor tartottak. Elnevezésük, a munus, azaz „halotti áldozat” is erre utal. Ezeket az emlékjátékokat többnyire a megboldogult hozzátartozói szervezték, de előfordult, hogy gazdag rómaiak végakaratukban előre „megrendelték”. Minden idők leghíresebb gladiátorának kétségtelenül Sparta- cust tekinthetjük. A korabeli feljegyzések szerint kivételes testi erővel rendelkezett, intelligens, bátor és leleményes volt, de a neve nem ezért kapott kiemelt helyet a történelemkönyvek oldalain. Ő állt az élére annak a felkelésnek, amelynek következtében Róma „megtanult félni”. A lázadás i. e. 73-ban robbant ki Capuában; Spartacus maroknyi csapata ekkor mindössze 70 gladiátort számlált. Ám miután sorra diadalra vezette embereit, özönleni kezdtek hozzá a szökött rabszolgák, és serege hamarosan 60 000 fősre duzzadt Spartacus Trákiából került a capuai gladiátoriskolába. Korábban zsoldosként szolgált a római hadseregben, de nem volt ínyére a légiósélet, ezért szökni próbált. Rövid időn belül elfogták, s az egykor szabad embert büntetésből eladták rabszolgának. Katonai múltjának köszönhetően egy csapásra az arénában találta magát. Tehetségével messze kitűnt társai közül, s idővel ő lett a vívómesterük. A felkelők nyársakkal, konyhakésekkel felszerelkezve törtek ki a ludusból. Az ellenük küldött alakulatokat megfutamítva rövidesen valódi fegyverekhez jutottak. Ezt követően a 100 állomás, ÍOO kaland A Gulliver kiadó szenzációs ismeretterjesztő könyv- sorozata az iskolások számára. Kapható a könyvesboltokban. Vezúv erdeibe vették be magukat. Amikor a rómaiak elzárták a hegyről levezető utat, Spartacus emberei kötelet fontak a vadszőlő indáiból, leereszkedtek a meredek hegyoldalon, és az ellenség hátába kerültek. A leleményes rabszolgák így ismét fölényes győzelmet arattak. Spartacus az óriásira nőtt seregével az Alpok felé Tette az hányt, azzal a szándékkal, hogy visszatér Trákiába. Valamiért azonban meggondolta magát - katonáit feltehetőleg elvakították a kezdeti sikerek, és úgy döntöttek, végigfosztogatják Itáliát. Annyi bizonyos, hogy a rabszolgacsapatok dél felé fordultak. A rettegő Róma Marcus Licinius Crassust bízta meg a zendülés elfojtásával, aki először is kemény kézzel megregu- lázta a lezüllött légiókat. A végső összecsapásra i. e. 71-ben, Apuüában került sor, ahol megsemmisítő vereséget mért a felkelőkre. Maga Spartacus is elesett az ütközetben. A lázadók mindössze 6000 főnyi csoportjának sikerült elmenekülnie, ők azonban a Hispániából visszahívott Pompeius csapataival találták szemben magukat. MIT KELL TENNED? 1. Töltsd ki a lenti nyeremény- szelvényt 2. Vágd ki a jelzett vonal mellett 3. Gyújts össze 6 különböző sorszámú nyereményszelvényt 4. Tedd be egy borítékba, és add fel a következő címre: AS-MKft Ügyfélszolgálat 1122 Budapest Városmajor utca 11. Az első gladiátorok jellemzően idős rabszolgák, illetve hadifoglyok és elítéltek közül kerültek ki, őket ugyanis nem sajnálták föláldozni. A római gazdagok bizarr szórakozása volt életre-halálra menő párviadalokat szervezni az arénákban. Nem csoda, hogy végül a rabszolgák fellázadtak sorsuk ellen. „A nyereményszelvények beküldésével hozzájárulok, hogy az itt megadott adataimat az Axel Springer magyarországi érdekeltségi körébe tartozó társaságok korlátlan időtartamra nyilvántartásba vegyék, tárolják, ledolgozzák és kezeljék,1 rés^emte előfizetési akcióra, promóciókról és direktmarketing céllal tájékoztatót küldjenek.” A játék szervezője az Axel Springer Magyarország Kit A játék időtartama: 2011. szeptember 19.-2011. október 8. A nyereményszelvények beküldési határideje: 2011. október 14. Sorsolás 2011. október 18-án 10 órakor, közjegyző jelenlétében, a Szervező székhelyén (1122 Budapest, Városmajor u. 11.). A sorsoláson minden határidőig beérkezett szabályos pályázat részt vesz. Szabályos pályázatnak minősül ó db különböző napon megjelent a napilapban feltett kérdésre vonatkozó helyes válasz beküldése összegyűjtve. A hivatalos játékszabály megtalálható a megyei lap online elérhetőségén, a Gyermekvilág aloldalon, kérdés esetén kérjük, hívja ügyfélszolgálatunkat a 06/40-510- 510-es telefonszámon. A sorsoláson 10 tartalék nyertest húzunk. A nyerteseket telefonon értesítjük. A nyereményadót a Kiadó fizeti. A személyes adatok nyilvántartásba vétele és kezelése a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény és a kutatás és a közvetlen üzlet- szerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény alapján történik. A résztvevők adataik kezeléséről bármikor ingyenesen tájékoztatást kérhetnek, valamint kérhetik adataik helyesbítését vagy törlését az adatkezelo@axelspringer.hu vagy az Axel Springer Budapest Kiadói Kft, 1122 Budapest Városmajor u. 11., marketingosztály címen. Az adatok megadása önkéntes. 14 éven aluli személy esetén az adattároláshoz a gondviselő hozzájárulása szükséges. Ha Róma, akkor gladiátorjátékok. A kissé megtévesztő elnevezés válójában véres és embertelen élethalálharcot takar, hiszen ami az arénában zajlott, azt a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetjük „játéknak”! A szemben álló felek elszánt küzdelmet folytattak egymással az amfiteátrumban toiongó tömeg lelkes kiabálása közepette. A gladiátoroknak rendelkezniük kellett a legnemesebb római erényekkel, azaz bátorsággal, kitartással, önfegyelemmel és dicsvággyal. Ez nem pusztán magára a bajvívás- ra vonatkozott, hanem elvárták tőlük azt is, hogy - ha eljött az idő - méltósággal fogadják végzetüket. Éppen ezért a közönség arcul csapásának tekintették, ha a legyőzött kimutatta félelmét, vagy nem uralkodott az érzelmein az utolsó percig. A leglátványosabb viadaloknak többnyire Róma városa adott otthont, de más települések polgárai szintén rendszeresen hódoltak ennek a kegyetlen időtöltésnek szerte a birodalomban. A gladiátorok közötti összecsapáson kívül sokszor szerepelt a játékok műsorán vadállathajsza, mesterséges tavakon vagy az aréna vízzel elárasztott porondján megrendezett tengeri csata, sőt elítéltek kivégzése is. A gyakran hetekig, hónapokig tartó rendezvények állandó és elmaradhatatlan „kelléke” volt a zenekar, s hogy a nagyérdemű egy percig se unatkozzon, az előadások szüneteiben egzotikus táncosok és a gladiátorokat parodizáló komikusok léptek fel. Noha Róma neve mindörökre összeforrott a gladiátorjátékokkal, a kegyetlen viadalok eredete máshol keresendő. Az Észak- Itáliában élő etruszkok hiedeA nyulacska harangocskája EGYSZER VOLT, HOL NEM VOLT, volt egyszer egy nyulacska. Ennek a nyulacskának volt egy szépen szóló harangocskája. Egyszer a nyulacska elment az erdő szélére, lefeküdt egy bokor tövébe, és a bokorra felakasztotta a harangocskáját. Reggel, mikor felébredt, a bokrot sehol sem látta, hanem egy nagy fát látott helyette. Felnézett reá, és látta, hogy a harangocskája áfán van. Kérte áfát, hogy adja vissza a harangocskáját, de a fa nem adta vissza. ekkor a nyulacska elment a fejszéhez, és kérte, hogy a fát vágja ki, hogy a fa adja vissza a szépen szóló harangocskát De a fejsze nem vágta ki áfát most a nyulacska elment a köszörűkőhöz, hogy fenje meg a fejszét, hogy a fejsze vágja ki áfát, hogy a fa adja vissza a harangocskát. De a köszörűkő nem fente meg a fejszét. ekkor a nyulacska elment a vízhez, hogy hajtsa a köszörűt, hogy a köszörű fenje meg a fejszét, a fejsze vágja ki a fát, a fa adja vissza a harangocskát De a víz nem hajtotta a köszörűt ekkor a nyulacska elment a bikához, hogy igya meg a vizet, a víz hajtsa a köszörűt, a köszörű fenje meg a fejszét, a fejsze vágja ki áfát, a fa adja vissza a harangocskát. De a bika nem itta meg a vizet ekkor a nyulacska elment az egérhez, hogy csípje meg a bikát, a bika igya meg a vizet, a vt hajtsa a köszörűt, a köszörű fenje meg a fejszét, a fejsze vágja ki a fát, a fa adja vissza a harangocskát. De az egér nem csípte meg a bikát. ekkor a nyulacska elment a márkához, hogy fogja meg az egeret 02 egér csípje meg a bikát a bika igya meg a vizet a víz hajtsa a köszörűt a köszörű fenje meg a fejszét, a fejsze vágja ki áfát afa a<lja vissza a harangocskát A macska azt mondta, hogy ő megfogja, de előbb adjon neki tejecskét a nyulacska elment a tehénhez, kért tőle tejecskét A TEHÉN AZT MONDJA, hogy Ő ad tejecskét csak vigyen neki füvecskét A nyulacska elment a kaszáshoz, hogy adjon neki füvecskét A KASZÁS ADOTT IS füvecskét s a nyulacska vitte a tehénnek. A tehén adott neki tejecskét, s a nyulacska vitte a macskának. A macska megfogta az egeret az egér megcsípte a bikát a bika megitta a vizet, a víz hajtotta a köszörűkövet a köszörűkő megfente a fejszét, a fejsze kivágta a fát, a fa visszaadta a szépen szóló harangocskát. A NYULACSKA MEGÖRVENDETT, a szépen szóló harangocskát visszaakasztotta a nyakába, és mindig ott tartotta. Nem fogod elhinni! i5 ~ iü ^ 2 gf r i > % ISA •3 g ss ISII g ZW rí LJw fej eb pl 05 tJi N WfzM Cd cr Jfcji □fii 'aT Ej O ’ jnJ □ Kg
