Somogyi Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-08 / 236. szám

4 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2011. OKTÓBER 8., SZOMBAT A felsőoktatás csurgói tábornoka a főrektor Reáltárgyakból kimagaslónak számított, ám szülei tanácsára végül orvos lett Bódis József BÁR JÓ FELÜTÉS LEHETNE, nem azért lett szülész-nőgyógyász, mert anno ő még bábánál szü­letett. Sokkal inkább szülei, f& ként pék-cukrász-szakács édes­apja nyomására felvételizett a pécsi orvosira. Persze ehhez az is kellett, hogy a csurgói gimiben igencsak átlag feletti eredményeket produkáljon a Basakúti utcából induló ifjú: nemcsak tanárai, de az orszá­gos tanulmányi versenyek zsű­rijei is elismerően bólintottak tudása láttán. ezek után nem meglepő, hogy elsőre bekerült az egyetemre, s könnyedén el is végezte - har­madévtől mára tudományos diákkör elnökeként is tevé­kenykedett -, így huszonnégy esztendősen, 1977-ben orvossá avatták. A szülészeti és nő- gyógyászati klinikára került az Édesanyák áljára, négy év múlva szakvizsgázott, majd tagja volt annak a csoport­nak, melynek nevéhez fűződik az első magyar lombikbébi megszületése. HARMINCHAT ÉVESEN Védte meg kandidátusi értekezését, hat esztendő múlva PhD-zett, s a Baranya megyei kórház osz­tályvezetője lett, újabb négyre rá pedig már akadémiai dok­tornak vallhatta magát Ép­pen egy évtizede került a Pécsi Tudományegyetem Egészségtu­dományi Karának élére, ta­valy pedig a PTE rektorának választották. Az idén nyáron pedig a Magyar Rektori Konfe­rencia elnökének, így neki ju­tott az a cseppet sem könnyű feladat, hogy képviselje a ha­zai felsőoktatás érdekeit az új törvény kidolgozásánál gyerekként kifejezetten undo­rodott a vértől, s bár az érzés az évek folyamán természete­sen elmúlt, ma is szívesebben végez „tisztább” beavatkozáso­kat: a méhnyakrák műtétek­nél például országosan egye­dülálló technikát alkalmaz. A jelen idő esetében felettébb in­dokolt: a mai napig praktizál, egyszerűen szüksége van a be vált impulzusokra. Mondhatni egyfajta kikapcsolódás, csak­úgy, mint a kerékpározás és a főzés. A csülkös-kolbászos bab­levese állítólag professzori... Bár két igencsak komoly titulus birtokosa, nem biztos, hogy sok irigye akad: kiélezett helyzetben került előbb a Pécsi Tudomány- egyetem (PTE), majd a Magyar Rektori Konferencia élére. Vas András- Elég nagy hendikep...- Mindig célorientáltan éltem.- így sem értem, hogyan lesz valakiből szülész-nőgyógyász, ha nem bírja a vért Még ha reumatológusnak áll...- Leküzdöttem. A szakmában rejlő le­hetőségek viszont vonzottak. És persze a kutatás. Harmadik gimiben biológia fa­kultáción a rubinlézer orvosi alkalmazá­sáról tartot­tam előadást: abban a pilla­natban bele­szerettem a tu­dományba. Az orvosin csatla­koztam az élettani intézet tudományos diákköréhez, s biológia gyakorlaton már elsőévesként DNS-t állítottunk elő. Képzelje el: a gim­iben úgy tekint rá az ember, mint valami elérhetetlen dologra, aztán egyszer csak ott van! S a tudomány a mai napig része az életemnek. Élvezettel veszek részt pél­dául vitákban, akár diákokkal is.- Vitára jut lehetősége bőven... Nem volt nehéz feladni a praxist?- Nem szakadtam el a szakmámtól, reg­gel héttől fogadom a betegeimet, utána irány a műtő, s csak aztán az irodámba.- A kormánnyal viszont..- Van egy határozott elképzelése. Ami­vel az a baj, hogy túlságosan gazdasági szempontú. Pedig a felsőoktatás ennél sokkal több, s nem is a mában kell gon­dolkodni vele kapcsolatban. De szeren­csére ez csak egy kerettörvény, amiben azért sok jó gondolat fogalmazódik meg.- Gondolom, az államilag finanszírozott jogászképzés megszünte­tése nem tar­tozik közé­jük...- Remél­jük, nem így lesz a végső a- nyagban. De a jelenlegihez képest tényleg más arányokra van szükség.- És tervezet szerint kevesebb diákra.- Személy szerint ezzel nem értek egyet Európában jelenleg harminc, ide­haza nincs 24 százalék a diplomások ará­nya. S 2020-ra negyvenet vállaltunk...- Komoly küzdelmet ígér... És harcolni is fogunk, de nem a kormány­nyal, vagy valakivel szemben, hanem egy jobb felsőoktatásért. Viszont a munkaerőpiaci helyzetet is figyelembe kell venni.- Orvosra most és a jövőben is nagy szükség lesz. A frissen végzettek közül sokan mégis elmennek.- A társadalom érdeke, hogy itthon tartsuk őket. De a törvényüeg kikénysze- rített röghöz kötés veszélyes. Az igazi megoldás egy életpályamodell kidolgozá­sa lenne, amiben támogatandó a külföldi tapasztalatszerzés. Csak jöjjenek vissza.- Ha most végezne, elmenne?- Lett volna rá lehetőségem, de én itt­hon szeretek gyötrődni, nevetni, dolgoz­ni. Számomra Pécs, Csurgó, a Dél-Dunán- túl a legjobb közeg. S ha a PTE-t jobban egyenesbe sikerülne hozni, még jobb len­ne a lelkivilágom.- Mi tartja egyensúlyban?- A baráti társaság, mellyel kéthetente összejövünk. Vagy a kerékpár.- Fel a Mecsekre?- Inkább a Balatonnál. Pécsen jobbára szobabiciklire jut idő. És főzni. Sokat, nagy társaságnak. Nem szakadtam el a szak­mámtól, reggelente héttől fogadom a betegeimet- Szét tudja választani a két érdekkört?- Muszáj. De a konferencia elnö­keként komoly testület segít, s a véle­ményalko­tás általá­ban kö­zös.- Verekedés gyerek volt?- Nem jellemző - felelte Bódis József. - De miért kérdezi?- Rektorként, s a rektori konferencia el­nökeként is komoly asszókat kell meg­vívnia. A PTE-n belecsöppent a gazda­sági botrányba, s itt a felsőoktatási tör­vény tervezete. S akinek nem kenyere a keménykedés...- Azért gyerekként is mindig megvéd­tem magam!- Nehéz elhinni egy eminensről.- Nem hiszem, hogy az lettem volna, bár tény, rendesen tanultam.- És az első padban ült.- Általánosban a másodikban. Csak a gimnáziumban kerültem előrébb.- Ne haragudjon, de ez így még cikibb!- Sosem szégyelltem. lói lehetett figyel­ni, könnyebb volt megérteni, mit magya­ráz a tanár.- Utóbbival nem lehetett túl nagy problémája, hiszen talán nem is akadt olyan tantárgy, amiből ne lett volna kiváló. Kémiából országos ne­gyedik lett, sőt, előfordult, hogy a ma­tekzseni Franki Péternél is jobbnak bizonyult.- Csak egy alkalommal, fizikából.- így sem rossz!- Vélhetően nem figyelt oda, rosszabb napja volt, ugyanis míg én átlagember va­gyok, ő zseni, annak minden jellemzőjé­vel. Én csak szerettem a reáltárgyakat- A történelem tehát kakukktojás.- Pókos Ferenc tanár úrnak köszönhe­tő, érdekessé tudta tenni az órákat Sőt, mondhatom, megtetszett.- Mégis orvosira ment tovább.- A szüleim így akarták. Magamtól va­lami reál pályát választottam volna.- Főként, hogy úgy hallottam, kifejezet­ten irtózott a vértől.- Igazából mindentől, ami az orvos­lással kapcsolatba hozható. Például nem bírtam, ha valaki étkezés közben szóba hozott egy betegséget. Elvette az étvágyam.- Nem lehet könnyű orvosból intéz­ményvezetővé válni egyik pillanatról a másikra.- Szükségem van rá, hogy naponta gyakorolhassam a foglalkozásom. Fel­frissít, könnyebben hozok döntéseket- Ilyen egyszerű volna?!- Az egészségtudományi kar dékánja­ként is volt rálátásom az egyetem műkö­désére, így nem egy ismeretlen világba csöppentem. Persze az csak egy részle­te volt a mostani munkámnak: egy rek­tornak máshogyan kell gondolkodnia.- Főként üyen forradalmi időkben...- ...amikor meghatározzuk a felsőokta­tás jövőjét, és persze az egyetemünkét- így, ebédidőben, köszönöm, ennyi elég... Az édesapjától örökölte? ! - Vélhetően genetika is van a dolog­ban. Egyúttal kikapcsol. És persze a si­kerélmény is fontos.- Utóbbiért a közeljövőben néhány csőriét még meg kell vívnia...- Viszont, ha lesz eredmény, a magyar felsőoktatás egy hosszú távon használha­tó törvénnyel gyarapszik. S tudja mit, hi­szek benne...- A kedvenc?- A kolbászos-csiilkös bableves. De a pörkölteket, vadhúsokat, kacsát... Száz éve dísze a városnak az egykori takarékpénztár épülete emelt fejjel Kétemeletes horgony a kaposvári sétálóutcában; székházként és bérházként is szolgálta az itt élőket Ismét egy palota előtt állunk, amely elkészültekor székház­ként és bérházként is szolgálta a kaposváriakat. Az Anker-ház 1913 óta díszíti a Fő utcát, s jel­képezi építtetője: a Somogy Me­gyei Takarékpénztár tőkeerejét. Az épület tulajdonosa, a beruhá­zás kezdeményezője, a város el­ső takarékpénztára azonban már csaknem fél évszázada léte­zett az építkezés idején, hiszen 1864-ben hozták létre negyven­ezer forint alaptőkével. Székház híján először a vármegyeházán húzta meg magát - amiben per­sze nincs semmi meglepő, hi­szen az intézet igazgatóságnak első elnöke Mérey Károly főis­pán volt. Az erőteljesen izmoso­Palota a kaposvári sétálóutcában. Az Anker-ház 1913 óta éke a városnak dó intézet erejét jól mutatja, hogy 1875-ben, amikor 1755 adózóra vetettek ki állami egye­nes adót Kaposváron, az Ester- házy-uradalom mellett a So­mogy Megyei Takarékpénztár fi­zette a legtöbbet. Az első pénzin­tézetek tehát még a kiegyezés előtt gyökeret vertek Kaposvá­ron, igazi felvirágzásukra azon­ban a századfordulóig várni kel­lett. A 20. század elején a jelen­tékeny iparvállalatok mellett már több bank és takarékpénz­tár székhelye volt Kaposvár, amely így megerősítette pozíció­ját a megye közlekedési, ipari, kereskedelmi és nem utolsósor­ban pénzügyi központjaként. A bankalapítások mellett a hitelin­tézetek székházainak építése is egyik ismérve volt az új város­történeti korszaknak - és egyút­tal alakítója a kaposvári utcakép­nek. A századfordulós megye- székhely egyik jellegzetességévé vált a számos banképület, azaz a bankszékházként is működő bérház. A Somogy Megyei Takarék- pénztár sem maradhatott ki a sorból. Az igazgatóság pályáza­tot írt ki a palota tervezésére, de nem tudott dönteni a beérkezett pályamunkák között. Végül nemcsak kiadták mindhárom pályadíjat, de még két további tervet is megvásároltak. ► Bővebben: SONLiNE.hu Ugye milyen szép ez az épületrész? Vajon hol látható? írja meg: Somogyi Hírlap Szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/A, vagy emeltfejjel@sonline.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom