Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-30 / 229. szám

GYERMEKVILÁG Közel 100 000 forintos nyeremény! Ml KÖZE VAN DOBÓ ISTVÁN­NAK GÁRDONYI GÉZÁHOZ? A) Együtt tervezték meg Eger várát B) Dobó hősi harcáról Gár­donyi írt regényt C) Közös borászatot működ­tettek az Egri borvidéken Válaszolj a kérdésünkre és nyerd meg a 100 állomás, 100 kaland teljes könyvsorozatot és az 50 OOO Ft értékű Sodexo vá­sárlási utalványt MIT KELL TENNED? 1. Töltsd ki a lenti nyeremény- szelvényt 2. Vágd ki a jelzett vonal mellett 3. Gyújts össze 6 külön böző sor­számú nyereményszelvényt 4. Tedd be egy borítékba, és add fel a következő címre: AS-MKft. Ügyfélszolgálat 1122 Budapest, Városmajor utca 11. „A nyereményszelvények beküldésével hozzájá­rulok, hogy az itt megadott adataimat az Axel Springer magyarországi érdekeltségi körébe tar­tozó társaságok korlátlan időtartamra nyilván­tartásba vegyék, tárolják, feldolgozzák és kezel­jék, részemre előfizetési akcióról, promócíókról és direktmarketing céllal tájékoztatót küldje­nek.” A játék szervezője az Axel Springer Ma­gyarország Kft. A játék időtartama: 2011. szep­tember 19.-2011. október 8. A nyereményszel­vények beküldési határideje: 2011. október 14. Sorsolás 2011. október 18-án 10 órakor, közjegy­ző jelenlétében, a Szervező székhelyén (1122 Budapest, Városmajor u. 11.). A sorsoláson min­den határidőig beérkezett szabályos pályázat részt vesz. Szabályos pályázatnak minősül 6 db különböző napon megjelent, a napilapban feltett kérdésre vonatkozó helyes válasz beküldése összegyűjtve. A hivatalos játékszabály megta­lálható a megyei lap online elérhetőségén, a Gyermekvilág aloldalon, kérdés esetén kér­jük, hívja ügyfélszolgálatunkat a 06/40-510- 510-es telefonszámon. A sorsoláson 10 tartalék nyertest húzunk. A nyerteseket telefonon érte- s sítjük. A nyereményadót a Kiadó fizeti. A sze­mélyes adatok nyilvántartásba vétele és kezelé­se a személyes adatok védelméről és a közérde­kű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXffl. törvény és a kutatás és a közvetlen üzlet- szerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok ke­zeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény alapján történik. A résztvevők adataik kezeléséről bár­mikor ingyenesen tájékoztatást kérhetnek, vala­mint kérhetik adataik helyesbítését vagy törlé­sét az adatkezelo@axelspringer.hu vagy az Axel Springer Budapest Kiadói Kft, 1122 Budapest, Városmajor u. 11., marketingosztály címen. Az adatok megadása önkéntes. 14 éven aluli sze­mély esetén az adattároláshoz a gondviselő hoz­zájárulása szükséges. Erődök, kastélyok, paloták Magyarország Várromok és felújított kúriák szerte az országban A Gödöllői Királyi Kastély, amelyet a Grassalkovich család építtetett Hazánk a várak és kasté­lyok országa is lehetne, ha nem dúlta volna fel és nem rombolta volna le a szép épületeket a vészter­hes történelmi múlt. Legjelentősebb erődítményeink - így a budai és a visegrádi vár - építése a tatárjárást követően kez­dődött. Később a török veszély idején alakult ki a végvárak rend­szere. Mivel a régi lovagvárak és földesúri kastélyok nem tudtak ellenállni az ostromágyúk tüzé­nek, az uralkodók olasz hadmér­nököket bíztak meg a királyi vá­rak - így Eger, Győr, Szigetvár - megerősítésével. Középkori erő- deink többsége ma már csak romjaiban látható. Diósgyőrött 1360 táján Nagy Lajos négyzet alaprajzú, négy­tornyos, gótikus várpalotát épít­tetett, hatalmas lovagteremmel. Később, a kuruc időkben falait megrongálták, köveit széthord­ták. A történelem viharait sze­rencsésen átvészelő siklósi vár szinte minden kor jegyét magán viseli: ablakai román koriak, dí­szes erkélye gótikus stílusú, ká­polnája a 15. századból szárma­zik, kapubástyája a reneszánsz, várkastélya pedig a barokk idő­ket idézi. 1552 szeptemberében Eger fa­lai alatt egyesültek a Bécs elfog­lalására készülődő török hadak. Még szerencse, hogy a nemrégi­ben kinevezett várkapitány, Do­bó István megerősíttette a 13. században épült erődöt. A két­ezer védő több mint egy hónapig állta a 150 ezres (más források szerint „csak” 50 ezres) oszmán sereg rohamát, míg végül az el­lenség felhagyott a vár ostromá­val. A bátor védőknek Gárdonyi Géza Egri csillagok című regé­nyével állított emléket. A várak a török veszedelem el­múltával is szerepet játszottak a magyar történelemben. Az 1534-1537 között, késő rene­szánsz stílusban épült sárospata­ki vár Sub Rosa termében tartot­ták a Habsburg-ellenes Wesselé­Nem fogod elhinni! A siklósi várban egyszer maga az uralkodó raboskodott. A nemesek 1409-ben itt tartották fogva Zsigmond ki­rályt mindaddig, amíg bele nem egyezett követeléseik­be. A hős egri nők forró szurokkal öntötték nyakon a várfalakat ostromló janicsárokat. A Grassalkovich-kastélyban 1751-ben Mária Terézia is megfordult, 1848-ban pedig Kossuth Lajos itt vetette papírra a Habsburgok trónfosztását kimondó dokumen­tumot. nyi-összeesküvés (1666-1670) ta­nácskozásait. Később a Vörös­torony adott otthont a Rá- kóczi-szabadságharc utolsó or­szággyűlésének. A szépen felújí­tott lodzsa (fedett, oszlopokra tá­maszkodó erkély) Lorántffy Zsuzsanna erdélyi fejedelemasz- szonyról kapta a nevét. A középkori lovagi tornákon a harcosok bebizonyíthatták ügyességüket és bátorságukat. A vitézek páncélban, lóháton, kezükben topjával, majd kard­dal mérték össze erejüket. A győ­zelmen élet és halál, de legalább­is az uralkodó vagy az áhított hölgy kegye múlott. Napjaink­ban - mások mellett - Sümegen, a veszprémi püspökök egykori magánerődjében rendezett vár­játékok idézik fel a lovagi hagyo­mányokat. A bajvívás izgalmait itt az éremverő és papírmerítő műhelyben, a sütőházban vagy a „lovagétteremben” lehet kipi­henni. „Cifrapalota” csak egy van Magyarországon. A múlt század legeleje óta Kecskeméten álló, Zsolnay kerámiával borított, a népi hímzés motívumaival díszí­tett szecessziós (a növényi for­mákat díszítőelemként használó 19-20. századi művészeti irány­zat) épületet hívják így. Ha nevé­ben nem is, de kivitelezésében legalább ilyen grandiózus „cso­dapalota” még számtalan talál­ható hazánkban. Az ország legnagyobb kasté­lyát a 18. században Grassalko­vich Antal építtette Gödöllőn. A palotát egy jó évszázaddal később Erzsébet királyné (1837-1898) nyári rezidenciaként használta. A fénykorában 136 helyiségből álló épületben helyet kapott ká­polna, fürdő, színház, sőt lovarda és márványistálló is. Francia stí­lusú parkjában virágok pompáz­tak, körülötte vadasparkot alakí­tottak ki. A barokk kastély hely­reállítása az 1990-es években kezdődött, napjainkban 26 kiállítóterem és korhű színház enged betekintést a korabeli úri közönség fényűző életébe. A fertődi Esterházy-kastély méretében talán elmarad gödöl­lői „társától”, de pompájában semmiképp. A barokk és rokokó stílusjegyeket ötvöző, 126 szo­bás építményt megálmodója, Es­terházy Miklós herceg a magyar Versailles-nak szánta. Udvari karnagyaként 1761 és 1790 kö­zött e falak között alkotott a híres osztrák zeneszerző, Joseph Haydn. A Festeticsek barokk stílus­ban épült keszthelyi kastélyá­nak büszkesége a 90 ezer köte­tet számláló könyvtár volt. A csa­lád tagjai közül a Georgikont - Európa első önálló felsőfokú gaz­dasági iskoláját - alapító György gyarapította jelentős mértékben az itt található művek számát. A modern időknek is megvan­nak a maguk palotái. A zene, a tánc és a képzőművészet fellegvá­ra 2005 márciusában nyitotta meg kapuit Budapesten. A 10 ezer négyzetméteres Művészetek Palotája egy kortárs művészeti múzeumnak, egy 500 férőhelyes színháznak és egy kiváló akusz­tikájú hangversenyteremnek ad otthont. Utóbbiban gyakran ör­vendeztetik meg hallgatóságukat a Nemzeti Filharmonikusok Ko­csis Zoltán vezényletével. ÍOO állomás, 100 kaland A Gulliver kiadó szenzációs ismeretterjesztő könyv- sorozata az iskolások számára. Kapható a könyvesboltokban. MESE Két kecske találkozott egy pallón EGYSZER VOLT, HOL NEM VOLT, valahol egy folyó mellett volt egy kecskecsorda. A kecskék elszéledtek, a víznek az in­nenső felén is ették a fűzfa­bokrokat s a víznek a túlsó felén is. Azok a kecskék, amelyek ezen az oldalon le­geltek, azt gondolták, hogy a túlsó oldalon jobb étel van, a túlsó oldalbeliek meg azt, hogy itt van a jobb füvecske. GONDOLKOZTAK A KECSKÉK, ho­gyan tudjanak ezek odajön­ni, azok meg idejönni. Meg­látta egy kecske, hogy egy ügyes palló van keresztül a vízen. Kapta magát, s hamar felmászott a pallóra. Amikor meglátta túlfelől egy másik kecske, hogy ez felmászott, akkor ő is sietve felmászott a másik végén a pallónak. amelyik kecske hamarabb mászott fel, az fiatalabb kecske volt, amelyik későb­ben, az öregebb. Összetalál­koztak ketten éppen a palló közepén. Azt mondja az egyik kecske a másiknak:- Miért jöttél fel a pallóra, ha láttad, hogy én fent vagyok?- Azért, mert én öregebb va­gyok - mondja az idősebb. - Térjél vissza. Azt mondja a fiatalabb kecske:- Én aztán nem térek visz- szal Az enyém az elsőbbség, mert én másztam fel hama­rabb a pallóra. A másik is csak mondja a magáét:- De én öregebb vagyok, mint te, s a fiatal engedel­meskedjék! A FIATAL NEM AKART engedni, az öreg meg csak tartotta az igazát. Összeverekedtek ket­ten a palló közepén, s mind a ketten beleestek a folyóba, s elvitte őket a víz. VÉGE A MESÉNEK, S most OZ egyszer nem mondhatom, hogy ma is élnek, ha meg nem haltak. (Magyar népmese) Gyí te, gyí te, hopp, megy a paci, kopp. Kopp, kopp, kopp, nagyot ugrik, hopp! Kerekítek kereket, alájamegmég egyet Tetejébe két egyest alája egy farkinca, készen van a kiscica. Pont, pont, vesszőcske, készen van a fejecske. Két kis félhold a füle, bojtos sapka fejibe. Rövid nyaka, nagy a hasa, két kis keze, két kis lába, készen van a török basa. Rajzolok egy kerekecskét, gömbölyűre, mint egy zsemlét Kerekecskén kis gombocska, akárcsak egy baba volna. Gombocskának két nagy füle, vajon mi néz ki belőle? Bajuszkája, farkincája, aki nem vak, az meglátja, kerekecske, gombocska, itt csücsül a nyulacska. Áll a baba áll, mint a gyertyaszál. KVÍZ I ■§> g; * | s I i a 2 ^ g *: Ilii §' I > s ! ‘3 go; — mi — 2L BEI 5 i—i cd á El K-l % pl Cd cr ErS □111 2- w=m 11 n M □ y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom