Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-29 / 228. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK 4 MEGYEI KÖRKÉP Elismerés: idősbarát díjat kapott Zákány önkormányzata Idősbarát Önkormányzat Díjat kapott a zákányi önkormányzat, megyénkből egyedüliként Az el­ismerést tegnap vette át a Jankó Szabolcs polgármester vezette delegáció Budapesten. Az Idősbarát Önkormányzat Díjat - az Idősügyi Tanács által kidolgozott javaslat alapján - a szociális miniszter és a belügy­miniszter alapította 2004-ben. Az alapítók a díj adományozá­sával az eddigi eredmények el­ismerése mellett arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a tele­püléseken az önkormányzatok tehetnek legtöbbet a komplex időspolitika érdekében. A díjra valamennyi helyi (települési, megyei, kerületi, fővárosi) ön- kormányzat pályázhatott, ha alapfeladatán túl példamutató kezdeményezéseket is tesz időskorú lakossága érdekében. Megtudtuk: idén hat önkor­mányzat nyerte el, ebből 3 vá­ros, 3 kisebb település. Az Or­szágházban tartott átadó ün­nepségen Soltész Miklós szociá­lis, család- és ifjúságügyért fele­lős államtitkár azt mondta: sze­retnék megváltoztatni azt a fel­fogást, hogy az idős az, aki a nyugdíjat várja és teher a társa­dalom vállán.- Meglepetés és öröm volt, hogy elnyertük a díjat, amelyre minden évben sokan pályáznak - mondta lapunknak Jankó Sza­bolcs. Újfajta gondolkodásmó­dot akarunk meghonosítani, szeretnénk erősíteni a generá­ciós együttélést. A polgármester sorolta: infor­matikai oktatást szerveztek az időseknek, bevezették a tanya­gondnoki szolgálatot, amelyről csupa jó visszajelzés érkezik. Az idősek napjáról, idősek hó­napjáról sem feledkeznek el, és tavasz óta hegyőrség vigyázza a falu nyugalmát, többek között figyelnek az egyedülálló, idős emberekre is. Bűnmegelőző programokat is szerveznek, ma éppen a nagyatádi rendőrkapi­tányságra mennek „vendégség­be” a nyugdíjasok. Jól működő nyugdíjasklubjuk ugyancsak példa értékű.- Komplex idősügyi politikát akarunk megvalósítani, össze­fogva a környező települések­kel. Legelőbb azonban szeret­nénk bevezetni a jelzőrendsze­res házi segítségnyújtást - ösz- szegzett a polgármester. ■ V. A. Nagyot hibázott a gyermekvédelem felszólalással éltek A megyei főügyészség jogsértést és mulasztást állapított meg- A fonyódi iskolában már 2009. márciusában észrevették az egyik nevelt gyerek arcán, combján, szeme alatt, csuklóján, hátán a külsérelmi nyomokat - indokolta az eljárást Egerváráé Lucza Gyöngyi. - A kisfiú akkor azt állította, nevelőanyja verte meg. Az iskolából elküldték házi­orvoshoz, aki megállapította, fa­kanáltól és sodrófától keletkez­tek sérülései, s ezt jelezték is a nevelőszülői tanácsadónak, aki pedig jelentette a gyermekvé­delmi igazgatóságnak. A gyere­ket és az asszonyt pszichológus­hoz vitték, ám a nő tagadta, hogy megverte volna a fiút, sze­rinte a saját gyermekével kar- doztak, s így keletkeztek a sérü­lések. Az eset után a család fo­kozott ellenőrzését írták elő, a gyermekvédelmi szakhatóság pedig megállapította a bántal­mazás tényét, de szerintük nem lehetett tudni, ki és hogyan kö­vette el, így lezárták az ügyet.- A szakhatóság jogsértést kö­vetett el - jelentette ki a megyei főügyészség sajtószóvivője ugyanis túllépte a hatáskörét: feljelentést kellett volna tenniük az ügyben. Mulasztott a szakhatóság a későbbiek során is, ugyanis a jogszabály alapján egy nevelő­szülőt legalább három hetente ellenőrizni kell, ebben az eset­ben pedig fokozott ellenőrzésre lett volna szükség. Főként, hogy tavaly januárban egy vizsgálat megállapította, az asszony csak megfelelő tanácsadói és pszi­chológiai felügyelettel képes el­látni feladatát.- A nevelőszülői tanácsadó még a háromhetes perióduso­kat sem tartotta be - mondta Egerváriné Lucza Gyöngyi. - Sőt, amikor a család elköltözött Csokonyavisontára, két hóna­pig senki sem látogatta őket, s ekkor fajult el igazán a helyzet. Amúgy ez az eset is bizonyítja, jogszabályi változtatásokra len­ne szükség a gyermekvédelem­ben, főként az ellenőrzések módszerében. A jelenlegi tör­vény alapján ugyanis a nevelő­szülői tanácsadónak előre jelez­nie kell, mikor megy családláto­gatásra, s így a nevelőszülők fel tudnak készülni a jövetelére, így viszont lehetetlenség bele­látni a mindennapokba... ■ Vas András (Folytatás az 1. oldalról) Négy alapvető típusát különböztetik meg a gyermekbántalmazásnak A GYERMEKBÁNTALMAZÁS <7 gyermek veszélyeztetettségé­nek egyik megnyilvánulási formája. A gyermekbántal­mazás és elhanyagolás magá­ba foglalja a fizikai, érzelmi rossz bánásmódot, a szexuá­lis visszaélést, az elhanyago­lást, a hanyag bánásmódot, a kereskedelmi és egyéb kizsák­mányolás minden formáját, amely a gyermek egészségé­nek, túlélésének, fejlődésé­nek, vagy méltóságának tény­leges, vagy potenciális sérel­mét eredményezi olyan kaf> csolat keretében, amely a fele­lősségen, a bizalmon és a ha­talmon alapul. A jog négy alapvető típusát különbözteti mega bántalmazásnak: a fi­zikai és a lelki bántalmazást, a szexuális abúzust és az el­hanyagolást. A. v. A gyermekvédelmi központ igazgatónője nem tud semmit A MEGYEI FŐÜGYÉSZSÉG hétfőn küldte el a felszólalást a me­gyei gyermekvédelmi központ igazgatójának, akinek har­minc napon belül kell vála­szolnia, illetve, ha nem ért egyet a benne foglaltakkal, nyolc napon belül fellebbez­het Az ügyészség a nevelői ta­nácsadóval szemben nem in­tézkedhet, az esetleges felelősségrevonás joga agyer- mek\édelmi igazgatóságé. AZ ÜGYÉSZSÉGI FELSZÓLALÁS­RÓL megkérdeztük Tomorné Huber Évát, a megyei gyer­mekvédelmi központ igazgató­ját, aki elismerte, hogy szer­dán kézbesítették a hivatalos levelet. EGYEB ELFOGLALTSÁGOM MIATT mégnem volt időm kinyitni - mondta az igazgató -, így rea­gálni sem tudok az abban fog­laltakra. S nincs tudomásom arról, hogy a hivatalba lépé­sem előtt mi történt az intéz­ményünkben. Január elseje óta vagyok a gyermekvédelmi központ igazgatója. f. sz. á. Érthetetlen, a gyermekvédelmi szakszolgálat miért nem vette észre, hogy a gyerekeket két évig bántalmazták A hat évvel ezelőtt nevelőszülői tanfolyamot végzett 50 éves asz- szony ellen kiskorú veszélyezte­tése és más bűncselekmények miatt emelt vádat a kaposvári ügyészség. Mint azt már megírtuk, a sió­foki gyámhivatal három éve egy kislányt és három fiút adott ki nevelésre Fonyódra. Kezdetben megfelelő kapcso­lat alakult ki az asszony és a gye­rekek között, ám viszonyuk a kö­vetkező évtől fokozatosan meg­romlott, a nő nem tudta kezelni az akkor tíz, kilenc, hat és öt éves gyerekek viselkedési prob­lémáit, s folyamatosan verte, bűntette őket. Általában kézzel ütötte meg őket, de előfordult, hogy teniszütővel, sodrófával, fa­kanállal, vécékefével bántalmaz­ta a gyerekeket, máskor a haju­kat tépte, büntetésképpen nagy hidegben a családi ház teraszán is térdepeltette huzamosabb ide­ig a kicsiket, vagy fejüket huza­mosabb ideig víz alá nyomta. Le­fekvés után nem engedte meg nekik, hogy kimenjenek a szo­bájukból, ezért többször is elő­fordult, hogy azok a szobában végezték el dolgukat, melyért természetesen ismét büntetést kaptak. Két évvel ezelőttől rend­szeres fegyelmezési formává vált, hogy nem adott enni a gye­rekeknek, akik hétközben csak az iskolában étkeztek, a hétvé­genként viszont sokszor semmit sem kaptak enni. Az asszony ta­valy júliusban Csokonyavison­tára költözött, s ekkortól még in­kább elfajult a helyzet, rendsze­resen indokolatlanul megverte a gyerekeket, akik továbbra sem kaptak enni, s többször is kizár­ta őket a házból.- A bíróság és az ügyészség is a gyermekvédelmi jelzőrend­szer tagja, így a tudomásukra jutott gyermek-veszélyeztetési ügyekben jelzést kell tenniük a gyermekjóléti szolgálat felé, va­lamint bántalmazás gyanúja esetén hatósági eljárást kell kez­deményezniük - mondta Egerváriné Lucza Gyöngyi cso­portvezető ügyész, a Somogy Megyei Főügyészség sajtószóvi­vője. - Rengeteg előadást tartot­tunk különböző szakmai ren­dezvényeken a gyámhivatalok­ban, iskolákban, családsegítők­nél, mi a teendő, mikre kell fi­gyelni. A gyermekvédelmi rend­szerben ugyanis a pedagógu­soknak, a védőnőnek, a hatósá­goknak is megvan a maguk sze­repük és felelősségük. A gyám­hatóságok számára például elő­írás, mikor, milyen intézkedése­ket kell megtenniük. Jelen esetben ez nem történt meg, ezért is indított vizsgálatot Horváth Szüárd, melynek végén a megyei főügyészség felszólalás­sal élt - a vádhatóság a törvény- sértő gyakorlat vagy mulasztás­ban megnyilvánuló törvénysértés megszüntetése érdekében tehet így - a Somogy Megyei Gyermek- védelmi Igazgatósághoz. FÜLEKITÍMEA TÁRCÁJA Félúton- Ezt meg lepermetelték - intett az út menti napraforgótábla felé, valahol a Balaton és Kaposvár kö­zött félúton.- Azt miből lehet tudni? - kér­dezett vissza az unoka a növényt értetlenül fürkészve.- Byen egyszerre nem érik az! A szélén, ahol nem érte a vegy- szerező kombájn, nincs beérve - mutatta, s kétségtelen, a sorok mértani pontosságából kilógó peremen sárgán virítottak a fe­jek.- A mi időnkbe' másképp volt Anyám öccsének, meg az egyik nagybátyámnak volt közös olaj­ütője. Emlékszem, először min­dig megpirították a magot, vagy hát inkább csak úgy felforrósí- tották, onnan ment a darálóba. Aztán jött a sajtolás. Verte-verte a gép, alul meg csak úgy folyt ki az olaj. Lett olajpogácsa. Ez na­gyon jó volt az állatoknak a szecskába*. Krumplit is darál­tunk nekik bele, meg korpát. Nem ám mi ettük a korpát, mint te újabban!- Tiszta volt egyáltalán az az olaj?- Miért ne lett volna? Fényese- dett szépen, viszont nagyon nagy szaga volt - facsarta orrát, mintha most is érezné benne a hatvanesztendővel ezelőtti bűzt - Szegény nagyanyám mindig felforralta vasfazékban, aztán belevagdalt nyers krumplit, meg kenyeret pirított benne. De jó is volt ettük a jó sültkrumplit! Az­tán mikor mindent kiszedett be­lőle, fogta a poharat, fröcskölte bele a vizet az olaj meg futott, futott Ezt soha nem felejtem el, még a szakácsiskolában is elme­séltem, amikor tanultuk, hogy az olaj szagát vízgőzzel veszik el. Hát így csinálta az én nagy­anyám is, meg a krumpli, a ke­nyér is vette el a szagát Erre azért volt szükség, mert adtuk el az olajat még Pestről is jöttek ér­te. Otthon csak fánksütéshez használtuk. A zsidó asszonyok főztek egyfolytában olajjal, ők ugye nem használtak disznó­zsírt Kacsazsírt azt már igen, meg is vették az egész faluból az összes hízott libát, kacsát Ná­lunk sok gazdag zsidó volt nem csoda, hiszen minden az ő ke­zükben volt: a rőfós üzlet a gyü­mölcsfelvásárlás, a kenderfelvá­sárlás, meg a szatócsboltok*.- Sokat elvittek közülük?- El ám, mindet Ahány fogat, ahány lovas kocsi volt a faluban, az összesét kirendelték. Vitték őket a legközelebbi városba. Va­lahogy úgy mondták nekik hiva­talosan, hogy viszik őket Izrael­be, na de annak a létezése akkor még jóvá se volt hagyva. De azért egy-egy német mindig el­szólta magát meg a súgásbúgás- ból is tudni lehetett, mi vár rá­juk. Siratta őket az egész falu, egy nagy jajgatás volt minden, mikor vitték őket. Az emberek­ben nagy volt a tisztelet irántuk, még szép, hisz mindent megvet­tek tőlük a zsidók. Az egyik uno­kabátyámnak egy család na­gyon jó barátja volt megbíztak benne. Még a házukat is ráírat­ták. Titokban meg volt egy olyan papír, hogy ha visszajönnek, ak­kor visszaadja nekik. Mindent elmagyaráztak neki, hogy. a kertben mit hol ástak el, meg hogy a kút hányadik téglája mö­gött van a pénz. Sokáig nem nyúlt hozzá. Aztán egyszer csak az egyik falubeli zsidó visszajött. Rajta kívül később se jött vissza egy se. Az ő elbeszéléseiből tud­ni lehetett, mi történt, azután mert csak hozzányúlni ez a ro­konom bármihez. Úgy kicsinyes­ként szedte elő a vagyonukat.- Soha nem mondta, hogy nyomasztotta? Csak-csak mások halála révén lett a pénze...- Ó, ugyan már - legyintett a hét és fél évtized összes tapasz­talatával. - Hát mi mást csinált volna? Terítette volna a kommu­nisták lábai elé? Sajnálta, per­sze, hogy sajnálta őket, de hát mit lehetett tenni? Bizony, ez így volt, lányom, az utolsó szóig... * SZECSKA: takarmánykeve­rék, mely a takarmány aprított darabjaiból állt, esetünkben ku­koricaszárból, azaz csutából * SZATÓCSBOLT: családi tu­lajdonú kis üzletek, ahol a falu­siak a tűtől a csirizen át a kávé­ig mindent megkaptak, amire mindennapjaikhoz szükség volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom