Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-27 / 226. szám

wmmmmmmmmmmmmmmmjmm 4 DR.KONCZ GÁBOR (1945-2011) Hosszantartó súlyos beteg­ség után 66 éves korában elhunyt dr. Koncz Gábor volt megyei tiszti főorvos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat So­mogy Megyei Intézetének vezetője. Életének és munkásságá­nak középpontjában a Nép- egészségügy, szó szerint a „nép egészségének” intéz­ményesített védelme, óvása állt. 1971-ben fejezte be ta­nulmányait a Pécsi Orvostu­dományi Egyetemen, ezt kö­vetően hazajött Kaposvárra és az akkori megyei Kórház Szülészeti Osztályán kezdett el dolgozni. 1974- tői a Nagy­atádi Városi Tanács Egész­ségügyi osztályának osztály- vezető helyettese. Akkori­ban a nagyatádi kórház or­voshiánnyal küzdött, így a sebészeten és az intenzív részlegen is dolgozott. Szű­rővizsgálatok, tanácsadá­sok, felvilágosító kampá­nyok aktív résztvevője. 1978-tól már az Egészség- ügyi osztály vezetője, jelen­tős fejlesztések megvalósí­tója. Ezek közül kiemelen­dők a Reumatológiai osztály és a Traumatológiai részleg, az Onkológiai gondozó meg­szervezése, beindítása. 1984-ben visszatér Kapos­várra, a megyei Tanács Egészségügyi Osztályának helyettes vezetője. Társada- lom-orvostanból újabb szak- képesítést szerez. 1991-től nyugalomba vonu­lásáig az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat első számú vezetője, megyei tiszti főorvos. Nehéz időszakban, folyamatos át­szervezések közepette sze­mélyében képviseli az ál­landóságot: hivatali ideje alatt - amint azt egy alka­lommal fanyarul megje­gyezte: „kiszolgáltam nyolc országos tiszti főorvost és tíz minisztert”. Oktat az Egészségügyi Főiskolán, az egészségnevelés, a megelő­zés, a széles körben megva­lósítható szűrővizsgálatok szervezése terén maradan­dót alkot, ezért kapta legna­gyobb szakmai elismerése­it, a Louis Braille emlékér­met és Vöröskeresztes Munkáért kitüntetés arany fokozatát. Később a Polgári Védelem szakszolgálatának parancsnokaként állami ki­tüntetésben részesül, a Tiszti Kereszt tulajdonosa. Kedvenc sportága volt a röplabda, melyet nagy kedvteléssel és magas szín­vonalon űzött. 2006-ban vo­nult nyugalomba. Sok időt töltött a Balaton mellett, és visszatért kedvenc foglala­tosságához: az irodalom műveléséhez. Esszészerű írásaiban az élet nagy kér­dései foglalkoztatták. Emlékét kegyelettel meg­őrizzük. KAPOSI MÓR OKTATÓ KÓRHÁZ MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 27., KEDD Jegelik a gyógyulni vágyókat hidegtest terápia Az országban harmadikként Kaposváron Vámosok akcióban: Horvátországból érkezett a marihuána A szlovák country cross bajnokság aktuális futa­mán egy ugrásból érkez­ve egy kiálló fának ütkö­zött, és súlyosan megsé­rült Németh Kornél. Márkus Kata mák után. - Leginkább az orosz tagállamok területén el­terjedt az egyéni cryosauna, vagyis a már Kaposváron is hozzáférhető fagyszauna. Az oroszok különböző indikációk­ban használják. Többek között ízületi gyulladások, csonttöré­sek, különböző egyéb baleseti sérülések, pikkelysömör, bőr­égés, allergia, asztma esetén. Azonnali fájdalomcsökkentő hatása van, ezen kívül az agyi katasztrófák utáni rehabilitáci­óban segíthet, sclerozis-multi- plex esetén csökkenti az izom- és ízületi merevséget. A hideg­terápia lényege az, hogy a szer­vezetre gyakorolt impulzusra reagálva aktivizálódnak az ön­gyógyító folyamatok. Optimali­zálja az immunrendszer műkö­dését, s rendszeres használatá­val ez az optimális működés fenntartható. Műtéti beavatko­zások után is segíti a gyó­gyulást. Minden betegségnek megvan a maga kúraideje, s a kezelés négy-hat órán keresz­A Hell Racing Team motorver­senyzőjénél a hatalmas ütközés következtében izombevérzés alakult ki és a lapockájából le­tört egy csontdarab. Á gyors gyógyulás reményében Németh Kornél egy olyan, hazánkban mindezidáig kevéssé ismert te­rápiára járt, amelyet számos vi­lágsztáron, többek között Mark Webber Forma-l-es pilótán és Theo Walcott-on, az Arsenal fo­cistáján is alkalmaztak már. Most az országban harmadik­ként Kaposváron is hozzáférhe­tő a hidegtest terápia sportolók és gyógyulni vágyók számára. Németh Kornélon az első vizsgálatokat a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórházban Szabó István, az aktív mozgás- szervi sebészeti osztály ortopé­diai egységének vezető főorvo­sa végezte. Azt mondta: első lé­pésben a fájdalom csillapítása volt a legfontosabb feladatuk, majd viszonylag rövid idő elteltével már alkal­mazni tudták a gyógytornát, vala­mint egy speciális eljárást, a teljes test hidegterápiát.- Ez gyakorlatilag egy, a szervezetre gya­korolt sokkterápia - tudtuk meg Szabó Istvántól, aki személyes tapasztalatai alapján vallja: sikeresen alkalmazható a terápia az orvoslásban, például ízületi gyulladások ese­tén, csonttörések és kü­lönböző lágyrészi trau­Németh Kornél két hét­tel a balesete után már fájdalom nélkül ver­senyzett és nyert A japánok voltak az úttörők harminc évvel ezelőtt A japánok kezdték alkalmazni a teljes test hidegterápiát több mint három évtizeddel ezelőtt reumás betegek kezelésére. Eu­rópában aztán a németek és a lengyelek teremtették meg az alapjait úgy, hogy szobányi he­lyiségeket öntöttek le hidegvíz­zel, s mínusz 130 fokra hűtöt- ték le. Oroszországban dolgoz­ták ki ezek alapján a fagysza­unát, ahova ugyan csupán egyszerre egy ember állhat be, ám az igazi jótékony sokaim éri az emberi testet. Ezekbeh'' az ember fejét nem éri a mí­nusz 130 és 160 fok közötti hi­deg, amiről azt gondolnánk: az már mindegy, hogy mínusz 130 vagy 160 fokban ácsorog az ember egyszál semmiben. A rutinos használók viszont ha­tározottan állítják: az a har­minc foknyi különbség még ilyen körülmények között sem elhanyagolható. tül fejti ki a hatásait. Megfázni ugyanúgy nem lehet benne, mint amikor a száz fokos szau­nából a hóba megy ki az em­ber. Szabó doktor szerint azok a sportolók, akik nagyobb fizikai terhelés után alkalmazzák a hi­degterápiát, az átlagosnál jóval gyorsabban regenerálódnak.- Érdekes ugyanakkor an­nak a kísérletnek az eredmé­nye - tette hozzá -, amit Orosz­országban végeztek veterán ka­tonák körében. A fagyszaunát kúraszerűen alkalmazó kato­nák esetében ugyanis jelentő­sen csökkent a kínzó fejfájás, fáradtságérzet, memória- és al­vászavar, a szédülés kevésbé zavarta mindennapjaikat, ja­vultak mentális képességeik. (Folytatás az 1. oldalról) Az igazgatóság több mint 200 el­lenőrzést végzett nem jövedéki engedélyes kereskedőnél (fő­ként büfékben és éttermekben), s ezeknek mintegy 10 százalé­kánál találtak jogszabálysértést, indítottak jövedéki eljárást. A közúti ellenőrzéseken gyakran bukkantak igazolatlan szárma­zású jövedéki termékekre (do­hánygyártmány, alkoholtermék) az ellenőrök. A feltárt jogsérté­sek miatt várhatóan 2,7 millió forint bírságot szabnak ki.- Munkatársaink fokozottan ellenőriztek a barcsi és gyékényesi határkirendeltsége­ken is - tájékoztatott az igazga­tóhelyettes. Főként azokban az időpontokban, amikor az ország­ban egy nagyobb volumenű ren­dezvényt tartottak, például Ba­laton Sound, Sziget fesztivál. Az odafigyelés nem is volt ered­ménytelen: a barcsi határátke­lőn augusztusban egy Horvátor­szágból érkező autójában talál­tak 21 gramm marihuánát. Gyé­kényesnél júliusban és augusz­tusban is „arattak”: egyik alka­lommal a Horvátországból belé­pő nemzetközi gyorsvonat ellen­őrzése során fedezték fel az 5,5 gramm hasisgyantát, a másik esetben a Horvátország felé me­nő nemzetközi gyorsvonatban foglaltak le 5,862 gramm mari­huánát. ■ Varga Andrea Egy tonna kukoricát lopott két tinédzser Huszonöt zsák kukoricát kihord- tak a kukoricatábla elé, amikor lefülelték a két elkövetőt. Közel egy tonna kukoricát lopott két fiú egy Somogyszil melletti ku­koricatáblából vasárnap. A15 és 16 éves helyi tinédzser 25 zsák tengerit szedett le és hordott ki a tábla mellé, amikor a rendőrök tetten érték őket. A két fiatalko­rút az igali rendőrőrsön előállí­tották, ellenük lopás miatt indí­tottak eljárást. ■ Szűcs Tibor Száz éve csengettek be a segesdi iskolában centenárium Ma is betölti hivatását: az episzkóptól az interaktív tábláig vezet az út Szülők, nagyszülők „lába nyoma” a kiállításon. Százéves a segesdi Iskola Száz éve csengettek be először a segesdi iskolában. Napra ponto­san ünnepelte a centenáriumot az intézmény. „Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az is­kolát! hangzott el több szónok­tól is Reményik Sándor verssora a segesdi IV. Béla Király Általá­nos Iskola tornatermében. A cen­tenáriumi ünnepséget tavaly akarták, emlékeztetett Péntek Vin­ce igazgató, de Ivelics Jánosné le­véltári kutatómunkája révén idő­ben kiderült: 1911. szeptember 24-én avatták az iskolát Az igazgató felelevenítette: a településen az 1290-es évek óta, amikor az első ferencesek meg­telepedtek, van oktatás. Az 1700-as évek végén Somogybán hét iskola működött, ezek egyike volt a segesdi. 1815-ben a vesz­prémi püspök is ellátogatott ide. 1911-ben nehéz gazdasági körül­mények között (a szájhagyo­mány szerint az építőt tíz tojás árával fizette ki a falu, vállalko­zása csődbe ment, öngyilkos lett) építették az új, hat osztályos iskolát, ahol öt tam'tó tanított.- Történelmi események, sorsfordulók következtek, s hogy ma is betölti hivatását az iskola, az nagy személyiségek­nek köszönhető - hangsúlyozta Péntek Vince. Ökumenikus ál­dást mondott Barta Attila refor­mátus lelkész. Páter Kovács La­jos Bánk, a segesdi származású ferences atya - aki a Mariana Rendtartomány tartományfőnö­ke is volt, és az iskolai ünnepség után tartotta gyémántmiséjét - közel 80 év távlatából emléke­zett egy vizsgán elmondott versi­kére: „Éljenek a vendégek szá­mos éven át, ne ízleljék soha a bú poharát! ”- A segesdi iskolában olyan alapokat kaptunk, hogy minden­hol meg tudtam állni a helyem - mondta az atya. Fájlalta, hogy 1938 óta mindössze egy osztály­társával találkozott, ezért arra intette a mostani diákokat: így ne járjanak, mert nem szabad feladni a kapcsolatokat, valaho­va tartozni kell, valahol otthon kell lenni. Witzmann Mihály, a megyei közgyűlés alelnöke arról beszélt: az itt élők büszkék lehetnek tele­pülésükre, ahol IV. Béla nyugal­mat nyert, és itt eszmélt lánya, Margit, itt kötött házasságot Márai Sándor. Kiemelte: Segesd nem csak a királyi időkben, a grófi világban lehetett szellemi központ, de a 21. században is. Péntek László polgármester, aki szintén itt diákoskodott, az iskolatörténeti-, sport-, és képző- művészeti kiállításokat nyitotta meg. Kiemelte: az episzkóptól és forgótányéros lemezjátszótól a mai interaktív tábláig vezet ez az út. A diákolimpiái bajnokok, az országos bajnokok dicsőségtáb­lája, a városi iskolákat megszé­gyenítő sport eredmények, a pe­dagógusok és tanulók alkotásai méltán kapnak figyelmet. A tárlaton nézelődő, 80 éves Tóth Jenőné meghatottan emlí­tette: édesanyja lába nyomát ke­resi. Ángyán Imrénével együtt mondták: nagy öröm ez a nap a segesdiek számára.- Átjössz délután? - rikkan­totta egyik diáklány a másiknak az ünnepség után, kifelé menet. - Át - felelte a másik, s talán ük­szülője ugyanerre a kérdésre ép­pen száz éve, az első tanítási nap délutánján. ■ Varga Andrea 1 I 3 ti

Next

/
Oldalképek
Tartalom