Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-23 / 223. szám

11 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK KÖRKÉP lemondott a sámsoni első ember dilemma: Okok és indokok, amiért felállt Fazekas Ede a településvezetői székből Fazekas Ede: egy településvezetőnek az a dolga, hogy a fantáziát megmozgassa. Én nem tudtam Megtartotta utolsó falu­gyűlését Fazekas Ede, Somogysámson polgár- mestere, másnap pedig lemondott. Vigmond Erika- A falugyűlésen történtek áll­tak a elöntés hátterében?- Nem arra készültem, hogy le fogok mondani. Úgy mentem el a gyűlésre, hogy azzal az anyaggal, ami a birtokomban volt, megfelelő módon ki tudok állni a falu elé. Nemcsak arról kellett dönteni, hogy meghatá­rozzuk a kiemelt területeken: milyen növények ültetését en­gedi az önkormányzat, vagy milyen telepítési távolságokat határoz meg. Ez az alapja lett volna egy olyan önkormányzati vállalkozásnak is - szociális szövetkezeti formában, ami ki­törést jelentene a falunak. Az egyetlen kitörést. Ehhez akar­tam támogatókat találni a falu­gyűlésen.- Mégpedig? Tizenöt-húsz ember kellett volna hozzá. A szociális szövet­kezet számos lehetőséget kínál. Csalódás volt, hogy nem tud­tam velük megértetni, hogy például a Böki és az Alsóhe­gyen azokat a parlagon lévő te­rületeket, melyeket különböző okok miatt nem tudnak meg­munkálni, a szövetkezet meg- | művelhetné. Később még a pin­cék felújítását is bevállalhatta volna.- Miért fontos ez?- Somogysámson a Marót- mente észak-keleti kapuja. Olyan földrajzi adottságokkal, olyan fekvéssel, talajjal bír, mint amivel senki a környé­ken. Világhírű borokat tud­nánk adni. A szociális szövet­kezeten keresztül birtokokat művelnénk, megoldanánk a hegyben a hiányzó villamosí­tást, de el tudnék képzelni egy hegyi önkormányzati borozót, ahova be lehetne hozni az ős­termelői borokat, de még egy önkormányzati pincét is. Ez hozná a borturizmust, a falusi vendéglátást. Azonban ehhez olyan összefogásra van szük­ség, amit nem éreztem ezen a gyűlésen.- És máskor megvolt az össze­fogás?- A problémát már akkor, a polgárőrség megalakítása kö­rül kialakult helyzetnél kellett volna érzékelnem. Októberben 3-án választottak meg és csak július 28-án jutottunk el első körben oda, hogy egy alakuló jellegű gyűlést össze tudtam hívni. Nagy nehezen sikerült a vezetőség azon négy emberét megtalálni, akikre szükség van, hogy működjön az egyesü­let. Akkor is sokan támogattak, hogy persze kell a polgárőrség a településre, de amikor el kel­lett volna vállalni, mindenki azt mondta: nem ő a megfelelő ember.- A mostani falugyűlés is ha­sonló volt?- Egy olyan társaságot szeret­tem volna ott látni, amelyik megérti: ebből pénzt, plusz jö­vedelmet lehet hozni a falunak- nagyon sokat. Tudom, hogy nem három nap alatt. Ott ültem és egy veszekedő, nem egy kö­zös irányba gondolkodó társa­ságot láttam. Mikor az egyik hozzászóló azt is felvetette, hogy adjanak össze pénzt a he­gyi, úgynevezett láncos kereszt felújítására, s arra sem volt senki vevő, akkor nagyon elke­seredtem. Mit akarok én, ezek után? Úgy éreztem, hogy embe­rileg nem vagyok képes irányí­tani a települést.- Az elkeseredettség most is tart?- Igen. Nem azért, mert le­mondtam, hanem azok az em­berek, akik hittek és bíztak bennem, vélhetően most úgy érzik, hogy cserbenhagytam őket.- Nagyon a lelkén viseli a si­kertelenséget. Előfordulhat. Emberből va­gyok. Mikor a választási idő­szakban tájékoztatót tartottam, egy falusi asszonyka azt mond­ta: a csodát várják tőlem.-És?- Akkor is azt mondtam, cso­dát nem tudok tenni. Azonban Somogysámson kiaknázatlan lehetőségeit ki kell használni, mert szerintem a falu a 25. órá­ban van. A munkanélküliség megoldására nem látok mást, mint a falusi turizmust.- Nem ellentmondás: sokan állnak mögöttem, de kevesen mellettem.- Az egyik legnagyobb ered­ménye a falunak, hogy olyan közösségek alakultak, akik elő­reviszik a települést. Hagyomá­nyaiban, kultúrájában. Ez egy másik vetülete lett volna a kitö­résnek: tőkeerős, gépekkel, szaktudással rendelkező, a bo­rászathoz, mezőgazdasághoz értő emberekkel.- A siker és a sikertelenség nem egyenlítette ki egymást?- Nem érzem, hogy egy vesze­kedő társasággal bármit is el tudok érni. Felkészültem arra, hogy lesznek ellenzői, de arra nem számoltam, hogy azon megy a vita: kinek a 30 centi­méterét hogyan foglalja el a másik, s ehhez hasonlók. Peda­gógusként azt mondanám, hogy rossz óratervvázlatot ké­szítettem, s ha ez a vizsgataní­tásom lett volna: megbuktam volna. A falugyűlés után ültem otthon, és azon gondolkodtam: mit lehetne tenni. Azt láttam megfelelőnek, hogy olyan em­bernek kell átadni a lehetősé­get, aki képes összetartani a fa­lut. Éjfélre megírtam a lemon­dásom.- Nem volt túl korai a döntés?- Az egyik falusi is azt mond­ta: hagyni kellett volna, hogy az emberek megemésszék, hogy mit akarok.- Megbánta?- Azt nem, hogy lemondtam. Magát a helyzetet sajnálom, aminek alakulása idáig eljutta­tott. Ma már másképpen ten­ném: kisebb körökben egyez­tetnék, s csak utána falugyűlé­sen.- Hogyan tovább?- Egyelőre munkanélküli va­gyok.- Aztán?- Talán vállalkozásba fogok.- Somogysámsonban?- Nem tartom valószínűnek. Megsüllyedt útszakasz zárja el a Szegerdőhöz vezető utat (Folytatás az 1. oldalról) Nyelvharapásig döccenős szint- különbség zárta el ideiglenesen a szegerdői utat. Szerencsére nem zsáktelepülésről van szó, így a szomszédos falvakon ke­resztül megközelíthető. A kiírás szerint szeptember 30-ig lesz zárva az út. - Addig Tikos és Főnyed felől Jehet elérni a falut - tájékoztatott Horváth Jánosáé, Szegerdő polgármestere. A 7-es főútról, az M7-es autópályán át­ívelő felüljárón a beruházó ga­ranciális javításokat végez. A fe­lüljáró mellett, az elején és a vé­gén is megsüllyedt az út. Erre az egyik ellenőrző bejárás alkalmá­val derült fény, s mivel a tizenöt­húsz centiméteres szintkülönb­ség már balesetveszélyessé tette a közlekedést: lezárták az utat. A garanciális javítás végét első­ként augusztus 20-ra írták ki, de mikor megbontották a sérült sza­kaszt, nagyobb probléma került felszínre, mint amire számítot­tak. Azért hosszabbították meg a kivitelezés határidejét, mert szé­lesebben és mélyebben kellett hozzányúlni a megsüllyedt ré­szekhez. Információink szerint nem az időjárási viszontagságok számlájára írható elsődlegesen az úthiba, hanem a töltésanyag nem volt megfelelő minőségű, il­letve nem volt kellőképpen tö­mörítve. ■ Vigmond E. Nagyfeszültség égette meg a fosztogatókat Az orvoshoz is elkísérték a rend­őrök a Lengyeltótiban igazolta­tott kisteherautó utasait, akikről kiderült, hogy egy kemping transzformátorát akarták meg­csapolni. A hűtőolajlopásból kis híján tragédia lett, mert a trió egyik tagja súlyos égési sérülé­seket szenvedett. A megégett fér­fit orvoshoz akarták vinni, ami­kor Lengyeltótiban igazoltatták őket szerdán este. A rendőrök több ellentmondást is találtak a meghallgatásuk közben, az or­vos pedig megállapította, hogy a sérültet nagyfeszültségű áram­ütés érte. A sérült 20 éves férfi társát őrizetbe vették a rendőrök. Nem lett okosabb a bíróság börtönőrper A tanúkat Kaposváron hallgatták meg- Ügyvéd úr, a hölgyet tanúként hallgatjuk ki, nem vádlottként! - jelezte a bíró az elsőrendű vádlott védőjének, aki valóban kissé be­keményített a tárgyalás századik pefce körül. A megyei börtön egészségügyi dolgozója nem is tudta hová tenni a kérdésözönt, lévén a vádlottak valóban mögöt­te ültek. Tízen - akik közül már négyen civilben érkeztek - épp­hogy elfértek a padokon: az első­rendűt halált okozó testi sértés­sel, három társát hivatalos eljá­rásban elkövetett bántalmazással vádolta meg az ügyészség. A töb­biek, köztük a börtön volt pa­rancsnoka ellen bűnpártolás, kö­telességszegés, közokirat-hamisí­tás, illetve jelentési kötelezettség megszegése a vád. Mely szerint egy német férfit tavalyelőtt janu­árban vittek be a kaposvári bör­tönbe, ám nehezen viselte a fog- vatartást, így két őr bement a zár­kájába, s egyikük súlyosan bán­talmazta. Másnap a rab kómába esett, s három hét múlva meghalt. A pert - összeférhetetlenség mi­att - a kaposvári helyett a győri katonai bíróság tárgyalja, ám a tanúkihallgatások idejére egysze­rűbbnek tűnt, ha a grémium uta­zik Somogyba, minthogy a meg­idézettek kelljenek útra. - A be­fogadásnál voltak rajta külsérel- mi nyomok, ezért gondoskodtunk róla, hogy a kórházban látleletez- zék - vallotta a börtön egy másik egészségügyi dolgozója. Aki sze­rint a német férfi zavartan visel­kedett, össze-vissza beszélt sérü­léseiről, ám senkit sem vádolt meg, hogy bántalmazták volna. A bv-alkalmazotton, csakúgy, mint meghallgatott társain lát­szott, próbál kitérni a kínos kér­dések elől, ám korábbi, a nyomo­zati szakban tett vallomásai hal­latán az első- és másodrendű vádlott igencsak ingatta a fejét. A kérdések főként a rabok gyógyszerezésére vonatkoztak, illetve, hogy az őrszemélyzet mennyire volt-van tisztában ve­le, milyen gyógyszereket kap­nak a fogvatartottak. A tárgyalás pénteken további tanúmeghallgatásokkal folytató­dik. ■ A. V. Ráró-kelö Akár a nagy fővárosi vágtát is népszerűsíthetné a kaposvári sétálóutcán felállított festmény, ami bár­mely vállalkozó szellemű járókelőből pillanatok alatt lován nyargaló zsokét varázsol. De nem, e játékossággal a BábSzínTér évadnyitófesztivál szervezői lovagolják meg a nyilvánosságot

Next

/
Oldalképek
Tartalom