Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-23 / 223. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK 5 MEGYEI KÖRKÉP Vihar nélkül kopogtat a kegyelem gyémántmise Kétezer esketés, kicsit több temetés. Segesdről indult a tartományfőnök Tündérkert határok nélkül: helyiek szépítik az óvodát Lájkolhatjuk Bánk atyát, és feliratkozhatunk a honlapjára is, ahol a látogatók száma már százezerhez közelít Szombaton szülőfalujában ad hálát a hatvan évesen Is fiatalos Bánk atya Négyévesen nem talál­tak rá ministráns szok­nyát. Nyolcvan felett pe­dig honlapján is hirdeti az igét. Varga Andrea Lájkolhatjuk Bánk atyát a Face- bookon, és ha feliratkozunk honlapján a szentírási elmélke­dések listára, naponta kapjuk tőle Krisztus igéjének a magya­rázatát. Miután 53 éven át taní­tott hagyományos módon, hat éve úgy döntött: a modern kor eszközét állítja a „Menjetek és hirdessétek az evangéliumot az egész világon”-ige szolgálatába. Kovács Lajos P. Bánk ferences szerzetes Segesden született, szülei hatodik gyermekeként. Négyévesen kezdett ministrálni a helyi ferences plébániatemp­lomban. - Nagyon tetszett az ünnepélyes öltözet, a piros szí­nű szoknya, a fehér ing, felül a piros gallérral - emlékezett. A legkisebb szoknyát is csak úgy tudtam felvenni, hogy a sekres­tyés testvér a hónom alatt felte­kerte. A legfiatalabb ministráns húzhatta meg a jelző csengő zsi­nórját, amelynek hangjára megszólalt az orgona, elkezdő­dött a miseének. Büszkék vol­tunk, hogy ministrálhatunk, az élmény ma is bennem él. Tizen­egy évvel később egy nyári dél­után hirtelen betoppant a csa­ládhoz az akkori ferences kispá- ter és megkérdezte: Lali, úgy-e pap akarsz lenni? Itt van a fe­rences tartományfőnök atya, gyere, bemutatlak neki, és ősz­től novícius (újonc rendtag) le­hetsz. A ferencesek évszáza­dokon át voltak Segesd és kör­nyéké lelkipásztorai.- Az Úr, aki a villámlátoga­táskor kegyelmet adott a dön­tésre és annak vállalására, hogyha belépek a rend növen­dékei közé, pappá szentelésem napjáig, kilenc évig soha nem mehetek haza, ezt a kegyelmet sziklaszilárdan folyósította egész életemre - mondta Bánk atya. Eközben persze bőven pró­bára tette az Úr szolgáját. 1959-ben például az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke megvonta tőle papi működési engedélyét, mert Zalaegersze­gen, a plébánián új orgonát kovács lajos, páter Bánk 1927. február 6-án született Felsősegesden. Bucsuszent- lászlón töltötte az újoncévet. Esztergomban volt gimnazis­ta, Szombathelyen 3 éven át ferences teológus hallgató, majd a Budapesti Hittudo­mányi Akadémia hallgatója építettek. 3 évig bőrkesztyű­szabászként dolgozott, akkor szüntették meg a tiltó rendel­kezést. Ám élete legszörnyűbb élménye 1950-re esett. - Júni­us második hetében az évi lel­kigyakorlatot tartottuk - eleve­nítette fel az atya. -Azon a szombaton négyen tettük vol­Káplánként, plébánosként, hittanárként szolgált Zala és Vas megye több településén. 2000. január l-jétől 2005.jú- niusig Budapesten a Pesti Ferences Rendház tarto­mányfőnöke volt, most itt lelkipásztor. Szombaton tart­ja gyémántmiséjét Segesden. na le ünnepélyes örök fogadal­munkat. Másnap Kovács Sán­dor szombathelyi püspök atya engem álszerpappá, ugyanak­kor a negyedévet bevégzett nyolc teológusunkat pappá szentelte volna. Ám csütörtö­kön - talán június 10-e volt az a nap -, váratlanul megjelent a hatvanéves papi tevékenysé­gének számadatai megköze­lítőleg: mise bemutatás 35 780 alkalommal, kétezer es­ketés, 2 240 temetés. 1989- 1999 között ötven jelölt for­dult meg a keze alatt, közü­lük heten maradtak meg a szolgálatban. tartományfőnökünk, és beje­lentette: a Dunántúl déli rend­házaiból éjjelente teherautó­kon viszik el a rend tagjait az államvédelmisek, ezért a nö­vendékeket haza küldi, remél­ve, hogy a deportálásokat szü­leiknél átvészelik. Nyolc éve voltunk szerzetesnövendékek. Civil ruháinkat kinőttük vagy elszakadtak. Szörnyen néz­tünk ki! Sem a párt, sem az ál­lam nem oszlathatta volna föl a szerzetesrendeket, ez a pápa kizárólagos joga. Kolostorain­kat sem volt joga senkinek el­venni, mégis elvették, kiadták, eladták. Á szerzetesek közül akik papok voltak, egyházme­gyék keretében bizonyos szám­ban elhelyezkedhettek. Ha­zánkban két ferences rendtar­tomány élt: a hét és fél évszáza­dos Mariana és a két évszáza­dos Kapisztrán tartomány. Utóbbi vállalta két iskola mű­ködtetését, néhányan ott vállal­tak tanári munkát. A Mariana tartomány, amelynek tagja vol­tam, papi beosztás mellett civil munkából élt. A tartományfő­nökünk óvodai fűtő lett. A kér­désre, hogy növendékeinket nem kellene-e külföldre mene­kítve kitaníttatni a jövő szolgá­latára, ezt válaszolta: a magyar barát sohasem hagyta el a né­pét. A szétszóratáskor tartomá­nyuk létszáma 265 szerzetes volt. 1989-ben 65 élt belőlük. 62 évemmel én voltam a majd­nem legfiatalabb. A Mariana Rendtartomány 1990-ig hat kolostort kapott vis­sza. Bánk atya 2000-2005 között a Mariana Rendtartomány tarto­mányfőnöke volt, pesti ferences rendház székhellyel. Napjaink­ban ugyanitt lelkipásztor. Azt vallja: legfőbb boldogsága a Szentáldozat bemutatása. „Ami­kor bemutatom a legszentebb ál­dozatot, fogom, tartom a szent Testet és a kiontott drága Vért, a jelenlévőkre és túl rajtuk a templomkerülő, konok bűnösök fölé árad a kezemből a halálát je­lenvalóvá tevő, bűntörlő Jézusi áldozat kegyelem tengere, ennél nagyobb papi öröm nincs. Ez a láthatatlan kegyelemáradás nem mindent összetörő cunami, hanem szelíden tisztára fürösztő isteni kegyelem. Itt érzem pap­ságom kegyelmének igazi nagy­ságát, és ha kell, minden áldoza­tot újra meghoznék érte.” A ferences szerzetes napjai most is aktívan telnek. Egy szívsebész barátja a leleteit látva ezt mond­ta: amíg fájdalomcsillapítóval bí­rod, addig élsz. A honlapján - ami 2009-ben különdíjas lett az Év Honlapja versenyen - a látogatók száma lassan eléri a százezret. A Lajtán túlról is megirigyelhet­nék a somogyvári óvodát, mely nem csupán az európai külcsín- nel, hanem az új épület ihlette összefogással is minta lehet. Hangulatos kis liget halakban bővelkedő tavacskával, pajta ke­mencével, bent pedig tágas, nyi­tott, növényekkel teli terek, a gyerekek kedvére néhány hör­csög, tengerimalac. Magyaror­szág egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségében járunk: a somogyvári óvodában azonban ez nem látszik. - Talán a hely szelleme - indokolja Nyers Éva, a Tündérkert óvoda vezetője a megújulást. Korábbi uniós pá­lyázatuk az udvar rendezésére és néhány egyéb teendőre nem terjedt ki, ezért összefogásra buzdították a falut. Először csak a külső virágosításra gondoltak, ám amikor felhívásukra szinte egy emberként mozdultak meg szülők, nagyszülők, aztán az ajándékba adott virágmagok, pa­lánták százait két héten át ültet- gették, bizonyossá vált: nincs megállás. - A tavalyi szépítő szombaton a szülők egy kis ta­vat alakítottak ki, sok-sok hallal, ahol azóta a békák, a madarak is megjelentek - meséli tovább az óvodavezető. - Néhány hete megint két hétvégén át lehet­tünk tanúi az összefogásnak: a szülők udvart rendeztek, előké­szítették a járdaépítést. A pajtá­hoz, ahol már majdnem teljesen kész a kemencénk, odaülő, rusz­tikus járda készült, huszonnyol­cán jöttek el segítem legutóbb - részletezte Nyers Éva, aki sze­rint lassan végeláthatatlan a he­lyi és környékbeli cégek és csa­ládok sora, akik hozzájárultak ahhoz, hogy környezetük az óvo­da nevéhez méltón tényleg tün­dérkert legyen. Akad, aki fűmag­gal, facsemetével, más munka­erejével járult hozzá. ■ F. T. Tündérkertet kaptak a legkisebbek az észak-somogyi településen PROMÓCIÓ Színész játszotta el a barátságos és indulatos fogyasztót verseny Víziközmű-szolgáltatók ügyfélszolgálatainak országos megméretését rendezte Siófokon a DRV Idén a DRV Zrt. rendezte Siófo­kon szerdán és csütörtökön a ví­ziközmű-szolgáltatók országos ügyfélszolgálati versenyét, vala­mint az értékesítési- és pr-kon- ferenciát a Magyar Víziközmű Szövetség égisze alatt. Huszonhárom szolgáltató há­rom fős csapatai mérték össze tudásukat az Aranypart Hotel­ben, s ha a házigazdaként a ver­sengésben nem induló DRV-t is ide számítjuk, akkor „hatmillió fogyasztónyi” társaságot képvi­seltek a résztvevők. - A szerve­zés és a feladatok összeállítása hárult a DRV-re; már tavasz óta készültünk a versenyre - mondta Veigl Gábor, a DRV Zrt. értékesítési igazgatója. - Cé­günk hétszázezer lakost szolgál ki, sok az idényfogyasztó, s mint a legtöbb településen szol­gáltató hazai vízmű, elég széles a merítési alapunk, így a napi életben előforduló legváltozato­sabb szituációkat, ügyfélmeg­kereséseket tudtunk szimulálni a feladatok során. Magas szak­mai színvonalra törekedtünk, hiszen minden szolgáltató a legjobb ügyfeleseit küldte el. Az első visszajelzések kedvezőek, a szakmaiság, a szervezés és a versenyfeladatok tartalma te­rén is elégedett volt a közel két- | száz résztvevő. J Fogyasztói válaszlevél meg- J írása, szakmai teszt, szakmai = keresztrejtvény, hibakereső Winkler Tamás vezérigazgató (balról) köszönti a verseny résztvevőit képfelismerő játék is szerepelt az ügyfélszolgálati csapatok feladatai között. Utóbbi eseté­ben például egy vízmérőakna fotóján fel kellett ismerni hogy az óra sérült, illetve hogy a fo­gyasztó összekötötte a belső ivóvízrendszerét a közüzemi hálózattal. A szituációs játék során egy, színész játszotta el a fogyasztó számos típusát; a ba­rátságosat, a visszahúzódót, vagy éppen az indulatosat, s három percen belül kellett megoldani a problémáját. A cél minden variációban az volt, hogy a végén a lehető legelége­dettebb legyen az ügyfél és megfelelő tájékoztatást kapjon. Különböző szakterületekről ér­kező zsűri értékelt (a fogyasztó- védelmi hatóságtól is jöttek és kommunikációs szakember is figyelt a megoldásokra), s vé­gül összetettben a Nyírségvíz szerezte meg az első helyet a tatabányai székhelyű észak-du­nántúli vízmű, valamint a Vasivíz előtt.- A DRV Zrt. három alapvető stratégiai célkitűzésének egyi­ke az ügyfél-elégedettség növe­lése - így Veigl Gábor. T A ver­seny tapasztalata az, hogy ez a többi vízműnél is egyre hang­súlyosabbá válik. A szolgáltató tehát valóban szolgáltasson, s elégedettek legyenek az ügyfe­lek. Egy ilyen rendezvény erősí­ti ezt a szemléletet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom