Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-20 / 220. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 20., KEDD 5 PERCES INTERJÚ Izgalmak a Desedán Valamennyi gyerek jóllakott? lengyeltóti Vegyesek az új szociális program eddigi tapasztatai a településen Felpezsdült a közössé­gi élet a Desedán, ahol a nagy környezetvédel­mi akció után újabb erőpróbán vesznek részt a pecások.- Mennyien jelentkeztek a bojlis megméretésre?- Ez nem verseny, hanem találkozó lesz, ahol összesen 23 csapat küzd majd öt na­pon át - felelte kérdésünkre hétfőn Kozári Miklós, a Ka­posvári Sporthorgász Egye­sület (KSE) elnöke. - A 15 bojlimárkás csoporton kívül nyolc kaposvári - egyenként kétfős - társaság is indul a versengésen, amely szep­tember 25-én kezdődik. Erre egyébként számos neves versenyző is elfogadta a meghívást: a helyi és a régi­óban élő indulókon kívül az Alföldről is jönnek bojlisok.- A rendezvénnyel új vi­zekre evez a KSE?- A speciális horgászat hí­veit szeretnénk idehívni. Re­mélhetően, mindannyian ki­válóan érzik majd magukat és eredményesen telik a horgászat.- Milyen eredményekre számít?- Szerintem legalább 20 darab 15 kiló feletti pontyot emelnek ki az indulók, s mi­nimum 30, legalább tíz kilós halat fognak. A fogásokat természetesen pontosan rög­zítik a versenybírók, s fotón és videón is megörökítik majd a nagy méretű halakat. A találkozó résztvevői az úgynevezett disznó-öböltől a füredi szőlőhegyi lejáróig mérik össze tudásukat. ■ Harsányi Miklós Kozári Miklós: izgalmas programokat ajánlunk a horgászoknak EU támogatás az egészségesebb életért Barcson Szeptembertől is igyekszik egészségesebb életmódra ösz­tönözni a térség lakóit a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás. A tavaly ősszel indult, 62 mil­lió forintos támogatású, uniós projektet egészségügyi előadá­sokra és sportrendezvényekre fordítják. Szilt Balázs projekt­menedzser elmondta: szep­temberben elindult újra a tér­ség diákjai számára az úszás, a senior gyógy- és vízitorna, s az iskolai sportnapok is. A bar­csi térség teljes lakosságát megcélozzák, az óvodásoktól az idősekig mindenkinek biz­tosítanak mozgási lehetőséget a program kétéves időtartama alatt. ■ J. G. Valami elkezdődött - így összegezhetők a Minden gyerek lakjon jól! Alapít­vány vetőmag- és kisál­latosztásának eddigi len­gyeltóti tapasztalatai. Füleki Tímea Akik eddig is tartottak állatot és elvetették kertjüket, azok az ajándékba kapott malaccal is boldogulnak, s kertjükben is be­érett már a zöldségek zöme, de­rült ki Lengyeltóti romák lakta városrészében, ahol a Minden gyerek lakjon jól! Alapítvány programjának a legtöbb résztve­vője akadt. A tapasztalatok persze vegye­sek, melyek között a kertészke­déshez kedvet kapott és ágyása- it gondosan művelő, tizenöt éves fiú, valamint a „Tudják-e, hogy sokan eladták ám a mala­cot?” - mondatot utánunk kiabá­ló helybeli jelentik a két vég­pontot. Utóbbiról végül nem de­rülhetett ki, mennyi a valóság­alapja, a lengyeltóti intézmény- vezető néhány tisztázó monda­ta után a panaszkodó lány ugyanis vállat vont, mondván: „hát akkor biztos csak ő tudta rosszul”... Panaszként hangzott még el Tótiban: a hozott állatokat talán túl korán választották el, de nemcsak malacból, hanem ka­csából, csirkéből is hullott el va­lamennyi kevéssel az állatok megérkezése után, s most a tényleges - a szociális dolgozók által is látott - elhullásról be­szélünk. Nem kizárt, a szállí­tást sínylették meg a szárnya­sok, a Lengyeltótiba érkezett Malactartás Lengyeltótiban. Vegyesek az új szociális program eddigi tapasztalatai a településen szállítók ugyanis annak idején úgy tájékoztatták az alapszol­gáltatási központ vezetőjét: Franciaországból, Spanyolor­szágból érkezett hozzájuk a ka­csa, meg a csirke a magyar vi­dék új, szociális programjában.- Lengyeltótiból hatvanhat, Gyugyról tizenegy, Kisberény- ből tizennégy, míg Hácsról ti­zenhat család vett részt a Min­den gyerek lakjon jól! Alapít­vány programjában - mondta el Nyers Györgyi, a lengyeltóti alapszolgáltatási központ veze­tője. Ismert: a rendszeres gyer­mekvédelmi kedvezményben részesülő, legalább két gyereket nevelő családok kaphattak ve­tőmagot és állatokat. A malac­osztásnak Lengyeltóti annak idején az egyik utolsó állmása volt, Hegedűs Zsuzsa szocioló­gus, a program koordinátora is jelen volt a júliusi átadáson. Az alapszolgáltatási központ veze­tője most három hátrányos helyzetű családhoz kalauzolta el munkatársainkat, valameny- nyiüknek eddig is volt zöldsé­geskertje, s tartottak állatot. A program révén azonban na­gyobb területet műveltek meg idén, s olyan is akadt, aki ön­erőből elvetette már kertjét, mi­re a felajánlás megérkezett. Elő­fordult, ahol a tizenöt esztendős unoka kapott kedvet a palánták gondozásához, kiskertjét látva Próba,szerencse A legszélsőségesebb hazai plety­kák arról szóltak: létezett falu, ahol akciós volt a hentesnél a ma­lachús, miután az adomány-jó­szág megérkezett Annak már in­kább lehet valóságalapja, hegy itt- ott azért előfordult család, ahol aktuálisan nagyobb szükségét érezték a malac árának, mint a jó­szágnak, mely fél éven át még en­ni kér. Kérdés persze, mennyiben kárhoztatható ezért valaki ott, ahol nem újság ha a bútorokat el­tüzelik télen. Az már esetleg ha az egyetlen iskolába járós cipőt is elégetik éjjel, különben reggelre megfagynának. Két kilométer. Nagyjából ennyi választja el egy­mástól Lengyeltóti azon lakóit, akik új autóról vagy korszerűbb laptopról álmodnak, azoktól, akik eközben azon tűnődhetnek: lesz-e valaha fürdőszoba vagy angol vé­cé a házukban. A szándék örven­detes, ha van valaki, aki nem csukja le laptopja fedelét amikor róluk hall, hanem megpróbál megküzdeni a helyzettel. Próba, szerencse. Egyelőre itt tartunk, (ft) állítólag még a rendőr járőrök is csodálkozva fordultak vissza, hogy szemügyre vehessék a Lengyeltóti legkritikusabb helyzetű városrészében gazda­gon termő paradicsomot. Megint mások a szokott két ma­laccal ellentétben nevelhetnek hármat az adomány révén, de olyan is akad, ahol ól híján egy ládában nevelkedik a két állat, melyek alig nagyobbak, mint amikor meghozták őket. Ilyen nagy hajrát nem láttak még a Hősök terén nemzeti vágta Fodor Melinda elégedett az eredményével, bár hogy ha korrekt az a rajt... Nemzeti Vágta. A siófoki színekben Induló fiatal nő harmadik helyen végzett a döntőben Karád lovasa a középfutamig jutott, a falu zászlaja is elkísérte Ilyen hajrát még nem látott a Vágtán, ezt mondta Fodor Me­linda lovaglásáról a Nemzeti Vágta kommentátora. A siófoki színekben induló lovas hölgy harmadik lett a döntőben.- Nagyon elégedett vagyok, hiszen két hét sem volt egé­szen a felkészülésre, későn jött a felkérés, hogy induljak Sió­fok színeiben az Overdose-t is felkészítő Ribárszky Sándor lo­vával, Jolly Good-dal - mondta hétfőn Fodor Melinda, aki len­gyeltóti származású és hétéves kora 0,óta lovagol. A fiatal nő eredményére nemcsak Siófok és Lengyeltóti lehet büszke, hanem Gyugy is, ott ült ugyan­is először lóra. Azt is elárulta, hogy már kö­zépiskolát is úgy választott - a kaposvári mezőgazdaságit -, hogy lovas lesz; diákévei alatt rendszeres látogatója volt a Kaposvári Lovas Akadémiá­nak. Ma a Galopp Sport Egye­sület tréninglovasa a Kincsem parkban. Maga is indult ga­lopp futamokon, de az elmúlt egy-két évet kihagyta, s ahogy mondta, most, a Vágta után ta­lán újra előtérbe kerülhet a versenyzés. A középfutamát úgy nyerte meg Melinda vasárnap a Hő­sök terén, hogy nagyon hátul­ról jött föl. Az utolsó kanyar előtt még a negyedik helyen lo­kaposvár lovasa nem jutott tovább a szombati selejtezőből, amit viszont a Karád színeiben indult Benkő Pál megnyert, az­tán a döntőbe már ő sem ke­rült be. S hogy miképpen ke­rült Karád zászlaja a Nemzeti Vágtára? Nos, Mondok József­nek, a Vágta társelnökének Karódon van mezőgazdasági vállalkozása. Ő tehát az ötlet­gazda, Benkő zsoké pedig an­nak rendje és módja szerint megnyerte a gyenesdiási Feste­tics vágtát, így nem kellett „be­csengetni” utána a kétmilliós nevezési díjat (Siófok lovasát a kólás cég nevezte be, s Fodor Melinda harmadik helyével egymillió forintja jött vissza).- nagyon szépen helytálltak a somogyi lovasok - összegzett a végén Mondok József, aki „ci­vilben” Izsák polgármestere. - S örülök, hogy új nézőrekord született. Remélhetően olyan eseménnyé nő a Vágd, mint a pamplonai bikafuttatás, vagy a velencei és riói karnevál, ápolva a magyar nemzeti ha­gyományokat, s ha még ötven év múlva is megrendeznék au­gusztus utolsó hétvégéjén. vágóit, ám végül mindenkit le­hajrázott; többek közt a tavalyi Vágta-győztest, a demecseri Gajdos Zsoltot is.- Nem kifejezetten ez volt a taktikám, inkább csak így ala­kult - magyarázta. - Nem jól rajtol a lovam, akkor is bera­gadtunk, de a végén láttam, hogy még sok erő van benne, kértem is, hogy tegyen még rá egy lapáttal és végül sikerült. A Nemzeti Vágta döntőjében Melinda szintén rosszul raj­tolt, pontosabban a későbbi győztest, a bajai Molnár Gyön­gyit többméteres előnnyel en­gedték elstartolni. - Valóban nem a legkorrektebb volt a rajt, de nem nagyon volt más választás - így Fodor Melinda. - Az angol telivérek nagyon idegesek, tudják, hogy verseny következik és a rajt előtt már alig lehet visszafogni őket. Startgép híján amikor a legin­kább egyvonalban vannak a lo­vasok, akkor intik be a rajtot. Arra már csak az élő tévéadás miatt sincs lehetőség, hogy új­ra és újra próbálkozzanak az indítással. Szóval, egyáltalán nem va­gyok bosszús, igazán örülök a harmadik helynek is, de azért persze ha fej-fej mellett indu­lunk a bajai lovassal, akkor a végén talán be lehetett volna fogni... ■ Fónai Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom