Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-17 / 218. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP - 2008. SZEPTEMBER 17.,SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP kaposvári centenárium A mostani Berzsenyi park területéről emelkedett föl az első repülőgép, a nézősereg azt hitte, leesik majd, azért tett a pilóta sisakot a fejére AZ ADLER SZÁLLT ELŐSZÖR AZ ÉGRE A modern kor egyre több technikai vívmánya jelent meg Kaposváron a husza­dik század elején. Az utcá­kon feltűntek az első auto­mobilok, s a kereskedők mozgalmat indítottak a telefonhálózat kiépítése érdekében. Nagy Zoltán 1902 januárjában léghajót is megfigyeltek Kaposvár mellett (egy osztrák főherceg utazott rajta harmadmagával), s 1910 ta­vaszán újra két katonai ballon repült el Kaposvár felett. 1911-. ben pedig már repülőgépet is láthatott a Honvéd térre kiláto­gató sok ezer kaposvári, mert lé­gi felderítést végző katonai gé­pek tartottak gyakorlatot a vá­rosban. A huszadik század elején még egészen más képet mutatott Ka­posvár, mint ahogy most ismer­jük: a Damjanich utcától északra például katonai gyakorlótér te­rült el. (Talán nem árt nyomaté­kosítani, hogy a kedves kaposvá­ri utca már akkor, tehát Ferenc József király alatt is az Aradon kivégzett szabadsághős nevét vi­selte!) Ott, ahol most a Berzsenyi park fái és a tisztviselőtelep ízlé­ses polgárházai gyönyörködtetik az arra járót, bakák gyakorlatoz­tak majdnem minden hétköz­nap. Általában egy-kétszáz kato­na, harminc-negyven gyerek, ugyanannyi felnőtt és tizenöt­húsz legelő szarvasmarha tar­tózkodott ott - írja Fekete István Ballagó idő című önéletrajzi re­gényében. „A kutyákat nem szá­moltam ide, amelyek részint szerelmi ügyekben, részint bi­zonytalan szándékkal jöttek- mentek, verekedtek ezen a talán 2-300 holdnyi területen, ame­lyet, különösen esők után, szép zöld fű borított” - teszi hozzá a Vük és a Tüskevár halhatatlan szellemű alkotója. A hivatalosan Honvéd térnek nevezett közterületen azonban történetünk idején nem a gyalo­gosan közlekedők voltak a fősze­replők. 1911 augusztusában hangárokat állítottak fel a téren katonai sátorponyvákból, mert - külön vasúti kocsikban - Kapos­várra érkeztek a bécsújhelyi ka­tonai repülőgéposztály gépei. Petróczy István százados pa­rancsnoksága alatt összesen nyolc „aviatikus tiszt” (azaz re­pülőtiszt) időzött ezekben a na­pokban Kaposváron. (Petróczyt az osztrák-magyar katonai repü­lés hőskorának kiemelkedő alakjaként tartják számon. 1918- ban az ő kezdeményezésére ter­vezték meg a világ első katonai helikopterét, a húszas években pedig irányításával rakták le a magyar légierő és a polgári légi közlekedés alapjait. 1957-ben hunyt el 83 éves korában.) 1911 nyarán a kaposváriak úgy érezték, feléjük fordult egész Ausztria-Magyarország fi­gyelme, hiszen Somogy megye székvárosában próbálták ki elő­ször, hogy a harci gépek megfe- lelnek-e a hozzájuk fűzött vára­kozásoknak. Kaposvár „az első város az egész Monarchiában - rögzítette egy kortárs újságíró -, ahol egy nagyszabású hadgya­korlat keretében az első kísérle­tek történtek ezekkel a repülőgé­pekkel. Hadtörténeti szempont­ból a legnagyobb érdeklődés kí­sérte a katonai repülőgépek ka­posvári manőverét”. Annyi bizo­nyos, hogy nemcsak a várost, de az egész megyét lázban tartotta a tervezett repülés. Ilyet ugyanis addig nem láttak errefelé. A kö­zönség türelmetlenül várta az el­ső felszállást, amelyre 1911. au­gusztus 15-én este 7 óra előtt ke­rült sor a megyeszékhelyen. (Folytatás az 1. oldalról)- AMIKOR EMLÉKTÁBLÁT ÁLLÍ­TUNK, emlékezünk és tisztel­günk - mondta Szita Károly polgármester. - Olyan ember emléke előtt tisztelgünk, aki az Osztrák-Magyar Monarchia re­pülőezredeseként is kötődött Kaposvárhoz. michael zimmermann Auszt­ria nagykövete magyar nyelvű köszöntőjében elmondta: ma a gazdasági, pénzügyi problé­mák közepette ugyanolyan bá­tor összefogásra van szükség, ahogy annak idején pilótáink tették. Az évforduló is kifejezi, milyen nagyszerű közös múltra tekint vissza Ausztria és Ma­A szakértők igyekeztek felvilágo­sítani a tudatlan nagyérdeműt: "Néhány szóval leírjuk a katonai J§ repülőgépek működését. A gép ■ két részből áll: a voltaképpeni re­pülőgépből és a motorból, ami a !j repülőgépet hajtja. A repülőgép fő része a törzs, a szárnyak és a ■ farok. A törzs alakja teljesen megegyezik a madár testével. Elöl, ahol a madárnak is a belső § szervei vannak, áll a motor. A motor mögött van a pilóta helye, §§ egy fészekszerű mélyedés. Itt van a gépmadár lelke, a kormányke­rék és a csavarok. Innét kormá­nyozza a pilóta a két szárnyat és a gépmadár farkát, vékony, erős acélsodronyok útján." (SOMOGYVÁRMEGYE. 1911. AUGUSZTUS 17.) Ezen a keddi napon már reggel­től fogva sűrű sorokban vándo­rolt a közönség a Honvéd tér fe­lé. A felnőttek a fák árnyékából, a gyerekek a fák tetejéről lesték a nagy szenzációt, a beözönlő kíváncsi tömeget úgy kellett ki­szorítani az alkalmi repülőtér szélére. Egy élelmes atyafi két- három hordó sört hozott magá­val, és azt árulta. Jó üzletet csi­nált. Az egyik szemtanú, az ak­kor tízéves Fekete István sze­rint Kaposvár lakosságának jó része ott volt a térség szegé­lyén, míg a szegélyen belül ka­tonák vigyáztak a rendre, „de főleg azért, hogy valakinek eszébe ne jusson azt a csodála­tos tárgyat közelről megszem­gyarország. Meggyőződésem, hogy ugyanilyen nagyszerű kö­zös jövő elé nézünk Európában lélni, amely - állítólag - még ezen a délutánon röpülni fog”. (Megjegyezzük, hogy a hatvan év távolából emlékező író nagy­jából jól írta le az eseményeket, az évet és a hónapot azonban nem találta el.) A morajló tömeg elcsendese­dett, amikor egy alacsony ter­metű, vékony bajszú, ritkuló hajú, derűs fiatalember - bizo­nyos Blaschke főhadnagy - be­mászott egyfedelű, Etrich Taube típusú, Adler nevet vise­lő gépébe, de előbb repülősisa­kot húzott a fejére. „- Aha! - mondta valaki. - Szó­val számítanak rá, hogy ha le­esik, meg ne üsse a fejét...- Annyit már tudhatna, bará­tom - torkolták le a közbeszólót -, hogy odafönt röpülés közben borzasztó cúg van.” (Ismét a Bal­lagó időt idéztük.) Az „Etrich Taube" a motoros repü­lés hőskorszakának egyik legfonto- !! sabb európai géptípusa volt A rendkívül stabil kétüléses monop­lán hamar a kezdő repülők ked- fj vencévé vált, és meghatározó sze- || repet játszott az első világháború előtti korszak pilótaképzésében. A || megbízható repülőgép számos re­jt kordot is felállított. A Honvéd téri kordon körül szo­rongó tíz-tizenöt soros ember­gyűrű lassan teljesen elnémult, mert egy szerelő többször meg­rántotta a háromméteres propel­is. Ahogy pilótáink legyőzték a gravitációt, úgy kell nekünk le­győzni a nehézségeket lert, amely végül elkezdett forog­ni. Dühös berregéssel szólalt meg a gép, Blaschke fölemelte a kezét, mire más szerelők elrán­tották a féktuskókat. A gép ide- oda billegve elindult, aztán kez­dett fölgyorsulni. „A téren ekkor már halálos csend volt - emléke­zett Fekete István. - Az a gólya­lábú gép már szaladt, a motor dörgött, a gép ugrott már egy- kettőt... és a következő pillanatot soha nem fogom elfelejteni, mert a szárnyas gép simán, szinte észrevétlenül elhagyta a földet!” Az első ember, aki Kaposvá­ron repülőgéppel a levegőbe emelkedett (és tizenöt percig fent is maradt), tehát Blaschke Fülöp főhadnagy volt. „Mintha a szívem és egész kis emberi való­ságom emelkedett volna vele - folytatja Fekete István -, és ezt érezte a sok ezer ember is, mert a némaságot felváltotta az embe­rek ámuló sóhajtása, amely után akkora lett a csend, mint amek­kora néha csak a szívekben van... És a nagy madár, a földtől saját erejéből elszakadt ember... repült! És ekkor olyan üdvrival­gás szakadt fel - nem, nem a tü­dőkből, hanem a szívekből -, amilyent nem hallott még Ka­posvár, és ilyet talán már soha nem is fog hallani.” A gép 150 méter magasság­ban megkerülte a téglagyár ké­ményét, egyenesbe fordult, nagy kört írt le a Honvéd tér fölött, az­tán simán leszállt, és győzedel­OROSZ ZOLTÁN ALTÁBORNAGY méltatta Petróczy István el­évülhetetlen érdemeit, aki nemcsak remek pilóta volt, hanem keze alól számtalan osztrák és magyar pilóta ke­rült ki.- A FELNÖVEKVŐ GENERÁCIÓNAK tudnia kell, hogy mit tettek elő dei, hogy büszkék legyenek rá, hogy emelt fővel járhassanak. Meg kell ismertetnünk őket elődeik tetteivel, hogy tudják, mit vár tőlük a haza, a társa­dalom, hogy minek kell megfe­lelni, mit kell elérni és mit kell tiilteljesíteni. Petróczy István emléke alkalom arra, hogy er­ről beszéljünk. f.szarka Ágnes mesen megállt az anyaföldön. A nézők tomboló lelkesedése és or­kánszerű tapsvihara fogadta. Néhány perc múlva Miller fő­hadnagy is felemelte Kondor ne­vű gépét. Alaposan ráijesztett a közönségre, mert amikor a Kon­dor néhány pillanatra eltűnt a fák mögött, mindenki azt hitte, hogy lezuhant. Miller csaknem fél óráig volt odafönt, s őt is eget­verő éljenzés várta idelent. Hogy a repülés akkortájt tény­leg nem volt sima ügy, az világo­san kiderül a továbbiakból. Há­rom nap múlva a híres Umlauff kapitány, a bécs-budapesti repü­lőverseny győztese is Kaposvár­ra érkezétt. Innen Szent István napján kísérelte meg a felszál­lást, gépe azonban lezuhant, és darabokra tört. (Neki szerencsé­re nem történt semmi baja.) A boldogtalan Umlauff augusztus 22-én a Dolle névre keresztelt monoplánon Homokszentgyörgy- re repült, de a leszállásnál gépe megint csak pozdorjává zúzó­dott. Ő ismét megúszta. Az 1911. évi katonai repülő­gyakorlatok augusztus 24-én ér­tek véget Kaposváron. „A repülő­gépekre a hadi szolgálatban óriá­si föladat vár, és annak messze­menő horderejét már a somogyi első kísérletnél észlelte a hadve­zetőség.” így szólt a hivatalos tu­dósítás - három évvel az első vi­lágháború kirobbanása előtt Egy valódi kuriózum a 130 évvel ezelőtti kaposvári sajtóból. „Ma, midőn mindenütt újabb találmá­nyok érik a másikat nagyon sok főt foglalkoztat a mesterséges re- pülhetés elmélete. A téma ugyan kissé vakmerőnek látszik, s az esz­me ápolóját fellengzőnek, nagyra­vágyónak szeretik az emberek ne­vezni, de... joggal következtethet­jük, hogy az emberi ész haladási programjában nemsokára sorrend­re fog kerülni... Nagyon helyes II azon nézet hogy az úgynevezett repülőgépnek madár alakot ad­junk. A repülés titkát könnyen ki­fürkészhetjük, miután az egyensúly :|| fenntartása könnyen eszközöl­hető..., de hol vesszük az erőt || mely 40 méter sebességű orkánon keresztülhatol...? E tárgy komo­lyabb tudományos fejtegetés és ki­számítás után szép s előnyös ered­ményekre vezethet.." (SOMOGY HETILAP. 1881. MÁRCIUS 15.) Az Osztrák-Magyar Monarchia első katonai repülésére és Petróczy István pilótára emlékeztek Etrich Taube gépek repül­tek először Kaposváron „Leírhatatlan, csodálatos, szívet elfojtóan gyö- 1911 augusztusában nyörű látványosság Blaschke röpülése. A kö­zönség nem tudja győzni bámulattal, és kap­kodó pillantással éjjenzi, mikor a madárember

Next

/
Oldalképek
Tartalom