Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-17 / 218. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP - 2008. SZEPTEMBER 17.,SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP kaposvári centenárium A mostani Berzsenyi park területéről emelkedett föl az első repülőgép, a nézősereg azt hitte, leesik majd, azért tett a pilóta sisakot a fejére AZ ADLER SZÁLLT ELŐSZÖR AZ ÉGRE A modern kor egyre több technikai vívmánya jelent meg Kaposváron a huszadik század elején. Az utcákon feltűntek az első automobilok, s a kereskedők mozgalmat indítottak a telefonhálózat kiépítése érdekében. Nagy Zoltán 1902 januárjában léghajót is megfigyeltek Kaposvár mellett (egy osztrák főherceg utazott rajta harmadmagával), s 1910 tavaszán újra két katonai ballon repült el Kaposvár felett. 1911-. ben pedig már repülőgépet is láthatott a Honvéd térre kilátogató sok ezer kaposvári, mert légi felderítést végző katonai gépek tartottak gyakorlatot a városban. A huszadik század elején még egészen más képet mutatott Kaposvár, mint ahogy most ismerjük: a Damjanich utcától északra például katonai gyakorlótér terült el. (Talán nem árt nyomatékosítani, hogy a kedves kaposvári utca már akkor, tehát Ferenc József király alatt is az Aradon kivégzett szabadsághős nevét viselte!) Ott, ahol most a Berzsenyi park fái és a tisztviselőtelep ízléses polgárházai gyönyörködtetik az arra járót, bakák gyakorlatoztak majdnem minden hétköznap. Általában egy-kétszáz katona, harminc-negyven gyerek, ugyanannyi felnőtt és tizenöthúsz legelő szarvasmarha tartózkodott ott - írja Fekete István Ballagó idő című önéletrajzi regényében. „A kutyákat nem számoltam ide, amelyek részint szerelmi ügyekben, részint bizonytalan szándékkal jöttek- mentek, verekedtek ezen a talán 2-300 holdnyi területen, amelyet, különösen esők után, szép zöld fű borított” - teszi hozzá a Vük és a Tüskevár halhatatlan szellemű alkotója. A hivatalosan Honvéd térnek nevezett közterületen azonban történetünk idején nem a gyalogosan közlekedők voltak a főszereplők. 1911 augusztusában hangárokat állítottak fel a téren katonai sátorponyvákból, mert - külön vasúti kocsikban - Kaposvárra érkeztek a bécsújhelyi katonai repülőgéposztály gépei. Petróczy István százados parancsnoksága alatt összesen nyolc „aviatikus tiszt” (azaz repülőtiszt) időzött ezekben a napokban Kaposváron. (Petróczyt az osztrák-magyar katonai repülés hőskorának kiemelkedő alakjaként tartják számon. 1918- ban az ő kezdeményezésére tervezték meg a világ első katonai helikopterét, a húszas években pedig irányításával rakták le a magyar légierő és a polgári légi közlekedés alapjait. 1957-ben hunyt el 83 éves korában.) 1911 nyarán a kaposváriak úgy érezték, feléjük fordult egész Ausztria-Magyarország figyelme, hiszen Somogy megye székvárosában próbálták ki először, hogy a harci gépek megfe- lelnek-e a hozzájuk fűzött várakozásoknak. Kaposvár „az első város az egész Monarchiában - rögzítette egy kortárs újságíró -, ahol egy nagyszabású hadgyakorlat keretében az első kísérletek történtek ezekkel a repülőgépekkel. Hadtörténeti szempontból a legnagyobb érdeklődés kísérte a katonai repülőgépek kaposvári manőverét”. Annyi bizonyos, hogy nemcsak a várost, de az egész megyét lázban tartotta a tervezett repülés. Ilyet ugyanis addig nem láttak errefelé. A közönség türelmetlenül várta az első felszállást, amelyre 1911. augusztus 15-én este 7 óra előtt került sor a megyeszékhelyen. (Folytatás az 1. oldalról)- AMIKOR EMLÉKTÁBLÁT ÁLLÍTUNK, emlékezünk és tisztelgünk - mondta Szita Károly polgármester. - Olyan ember emléke előtt tisztelgünk, aki az Osztrák-Magyar Monarchia repülőezredeseként is kötődött Kaposvárhoz. michael zimmermann Ausztria nagykövete magyar nyelvű köszöntőjében elmondta: ma a gazdasági, pénzügyi problémák közepette ugyanolyan bátor összefogásra van szükség, ahogy annak idején pilótáink tették. Az évforduló is kifejezi, milyen nagyszerű közös múltra tekint vissza Ausztria és MaA szakértők igyekeztek felvilágosítani a tudatlan nagyérdeműt: "Néhány szóval leírjuk a katonai J§ repülőgépek működését. A gép ■ két részből áll: a voltaképpeni repülőgépből és a motorból, ami a !j repülőgépet hajtja. A repülőgép fő része a törzs, a szárnyak és a ■ farok. A törzs alakja teljesen megegyezik a madár testével. Elöl, ahol a madárnak is a belső § szervei vannak, áll a motor. A motor mögött van a pilóta helye, §§ egy fészekszerű mélyedés. Itt van a gépmadár lelke, a kormánykerék és a csavarok. Innét kormányozza a pilóta a két szárnyat és a gépmadár farkát, vékony, erős acélsodronyok útján." (SOMOGYVÁRMEGYE. 1911. AUGUSZTUS 17.) Ezen a keddi napon már reggeltől fogva sűrű sorokban vándorolt a közönség a Honvéd tér felé. A felnőttek a fák árnyékából, a gyerekek a fák tetejéről lesték a nagy szenzációt, a beözönlő kíváncsi tömeget úgy kellett kiszorítani az alkalmi repülőtér szélére. Egy élelmes atyafi két- három hordó sört hozott magával, és azt árulta. Jó üzletet csinált. Az egyik szemtanú, az akkor tízéves Fekete István szerint Kaposvár lakosságának jó része ott volt a térség szegélyén, míg a szegélyen belül katonák vigyáztak a rendre, „de főleg azért, hogy valakinek eszébe ne jusson azt a csodálatos tárgyat közelről megszemgyarország. Meggyőződésem, hogy ugyanilyen nagyszerű közös jövő elé nézünk Európában lélni, amely - állítólag - még ezen a délutánon röpülni fog”. (Megjegyezzük, hogy a hatvan év távolából emlékező író nagyjából jól írta le az eseményeket, az évet és a hónapot azonban nem találta el.) A morajló tömeg elcsendesedett, amikor egy alacsony termetű, vékony bajszú, ritkuló hajú, derűs fiatalember - bizonyos Blaschke főhadnagy - bemászott egyfedelű, Etrich Taube típusú, Adler nevet viselő gépébe, de előbb repülősisakot húzott a fejére. „- Aha! - mondta valaki. - Szóval számítanak rá, hogy ha leesik, meg ne üsse a fejét...- Annyit már tudhatna, barátom - torkolták le a közbeszólót -, hogy odafönt röpülés közben borzasztó cúg van.” (Ismét a Ballagó időt idéztük.) Az „Etrich Taube" a motoros repülés hőskorszakának egyik legfonto- !! sabb európai géptípusa volt A rendkívül stabil kétüléses monoplán hamar a kezdő repülők ked- fj vencévé vált, és meghatározó sze- || repet játszott az első világháború előtti korszak pilótaképzésében. A || megbízható repülőgép számos rejt kordot is felállított. A Honvéd téri kordon körül szorongó tíz-tizenöt soros embergyűrű lassan teljesen elnémult, mert egy szerelő többször megrántotta a háromméteres propelis. Ahogy pilótáink legyőzték a gravitációt, úgy kell nekünk legyőzni a nehézségeket lert, amely végül elkezdett forogni. Dühös berregéssel szólalt meg a gép, Blaschke fölemelte a kezét, mire más szerelők elrántották a féktuskókat. A gép ide- oda billegve elindult, aztán kezdett fölgyorsulni. „A téren ekkor már halálos csend volt - emlékezett Fekete István. - Az a gólyalábú gép már szaladt, a motor dörgött, a gép ugrott már egy- kettőt... és a következő pillanatot soha nem fogom elfelejteni, mert a szárnyas gép simán, szinte észrevétlenül elhagyta a földet!” Az első ember, aki Kaposváron repülőgéppel a levegőbe emelkedett (és tizenöt percig fent is maradt), tehát Blaschke Fülöp főhadnagy volt. „Mintha a szívem és egész kis emberi valóságom emelkedett volna vele - folytatja Fekete István -, és ezt érezte a sok ezer ember is, mert a némaságot felváltotta az emberek ámuló sóhajtása, amely után akkora lett a csend, mint amekkora néha csak a szívekben van... És a nagy madár, a földtől saját erejéből elszakadt ember... repült! És ekkor olyan üdvrivalgás szakadt fel - nem, nem a tüdőkből, hanem a szívekből -, amilyent nem hallott még Kaposvár, és ilyet talán már soha nem is fog hallani.” A gép 150 méter magasságban megkerülte a téglagyár kéményét, egyenesbe fordult, nagy kört írt le a Honvéd tér fölött, aztán simán leszállt, és győzedelOROSZ ZOLTÁN ALTÁBORNAGY méltatta Petróczy István elévülhetetlen érdemeit, aki nemcsak remek pilóta volt, hanem keze alól számtalan osztrák és magyar pilóta került ki.- A FELNÖVEKVŐ GENERÁCIÓNAK tudnia kell, hogy mit tettek elő dei, hogy büszkék legyenek rá, hogy emelt fővel járhassanak. Meg kell ismertetnünk őket elődeik tetteivel, hogy tudják, mit vár tőlük a haza, a társadalom, hogy minek kell megfelelni, mit kell elérni és mit kell tiilteljesíteni. Petróczy István emléke alkalom arra, hogy erről beszéljünk. f.szarka Ágnes mesen megállt az anyaföldön. A nézők tomboló lelkesedése és orkánszerű tapsvihara fogadta. Néhány perc múlva Miller főhadnagy is felemelte Kondor nevű gépét. Alaposan ráijesztett a közönségre, mert amikor a Kondor néhány pillanatra eltűnt a fák mögött, mindenki azt hitte, hogy lezuhant. Miller csaknem fél óráig volt odafönt, s őt is egetverő éljenzés várta idelent. Hogy a repülés akkortájt tényleg nem volt sima ügy, az világosan kiderül a továbbiakból. Három nap múlva a híres Umlauff kapitány, a bécs-budapesti repülőverseny győztese is Kaposvárra érkezétt. Innen Szent István napján kísérelte meg a felszállást, gépe azonban lezuhant, és darabokra tört. (Neki szerencsére nem történt semmi baja.) A boldogtalan Umlauff augusztus 22-én a Dolle névre keresztelt monoplánon Homokszentgyörgy- re repült, de a leszállásnál gépe megint csak pozdorjává zúzódott. Ő ismét megúszta. Az 1911. évi katonai repülőgyakorlatok augusztus 24-én értek véget Kaposváron. „A repülőgépekre a hadi szolgálatban óriási föladat vár, és annak messzemenő horderejét már a somogyi első kísérletnél észlelte a hadvezetőség.” így szólt a hivatalos tudósítás - három évvel az első világháború kirobbanása előtt Egy valódi kuriózum a 130 évvel ezelőtti kaposvári sajtóból. „Ma, midőn mindenütt újabb találmányok érik a másikat nagyon sok főt foglalkoztat a mesterséges re- pülhetés elmélete. A téma ugyan kissé vakmerőnek látszik, s az eszme ápolóját fellengzőnek, nagyravágyónak szeretik az emberek nevezni, de... joggal következtethetjük, hogy az emberi ész haladási programjában nemsokára sorrendre fog kerülni... Nagyon helyes II azon nézet hogy az úgynevezett repülőgépnek madár alakot adjunk. A repülés titkát könnyen kifürkészhetjük, miután az egyensúly :|| fenntartása könnyen eszközölhető..., de hol vesszük az erőt || mely 40 méter sebességű orkánon keresztülhatol...? E tárgy komolyabb tudományos fejtegetés és kiszámítás után szép s előnyös eredményekre vezethet.." (SOMOGY HETILAP. 1881. MÁRCIUS 15.) Az Osztrák-Magyar Monarchia első katonai repülésére és Petróczy István pilótára emlékeztek Etrich Taube gépek repültek először Kaposváron „Leírhatatlan, csodálatos, szívet elfojtóan gyö- 1911 augusztusában nyörű látványosság Blaschke röpülése. A közönség nem tudja győzni bámulattal, és kapkodó pillantással éjjenzi, mikor a madárember