Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-09 / 211. szám

2011. SZEPTEMBER 9., PÉNTEK 7 GAZDASAG A bőség zavara. A termelők egy része kivár, holott az árfekvés jelenleg is kedvező, a tárolás azonban fillérekből megoldható Dacára az aratás után rég nem tapasztalt jó áraknak, a termelők továbbra sem sietnek értékesíteni búzá­jukat. A malomipari vásár­lás mellett kevés áru megy exportra, pedig a jelenlegi árszint biztos nyereséget jelentene a gazdáknak, de ők árfolyamváltozásra várnak. Braunmüller Lajos „Az aratást követő hetekben több szakmai szervezet is arra szólí­totta fel a termelőket, hogy ne si­essenek a termés értékesítésé­vel. Ennek eredményeképp volt egy-két olyan hét, amikor kvázi üldöznünk kellett az alapanya­got” - közölte tegnap Poór Zol­tán. A Pannonmill Malomipari Zrt. elnök-vezérigazgatója kije­lentette: „mára egy nyugodt, sta­bil kereskedés alakult ki. A bel­víz miatti kisebb termésterület dacára a búza mennyisége és mi­nősége is jó, az idei termés két­harmada malmi minőségű. Elvi­leg semmi akadálya nem lenne a fokozottabb kereskedésnek, mégis érezhető a kivárás.” Pedig a búza ára kifejezetten jónak mondható. Az aratást kö­vetően 50 ezer forint körül ára- zódott be egy tonna, amely sok­éves összehasonlításban is kife­jezetten magas induló ár. Az az­óta csak nagyon lassan beindu­ló kereskedés sem változtatta meg jelentősen ezt az árszintet, a kismértékű csökkenés ellené­re még mindig magasnak mond­ható az árfekvés. Jelenleg vala­mivel 50 ezer forint-alatt cserél gazdát egy tonna búza, bár vevő­től és minőségtől függően ennél magasabb is lehet az ár. „Statisztika ugyan még nem áll rendelkezésre arról, hogyan folyik a búza kereskedelme, de a tapasztalataink szerint már túl nyugodtnak nevezhető a piac” - nyilatkozta lapunknak Pótsa Zsófia. A Magyar Gabonafel­dolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtit­kára hozzátette: „A korábbi évekhez képest kifejezetten ke­vés búza megy most exportra. Ez még változhat, de most a ter­melők nem aggódnak és kivár­nak. A relatíve magas árak elle­nére jelenleg jószerével a ma­lomipar az egyetlen vevő, amely a folyamatos szükségletei miatt állandó keresletet biztosít. A fun­damentumokból, a világpiaci terméseredményekből, Oroszor­szág újbóli piacra lépéséből az következne, hogy csökkennek az árak. Ez mégsem történt meg.” A termelők kivárásának több oka lehet. A csökkenést valószí­nűsítő fundamentális okok mel­lett a világgazdaság recessziójá- tól való félelmek ismét az áru­piacra terelik a befektetőket. A megnövekedett kereslet felhajt­ja a világpiaci árakat. „A napra­forgó- és repceeladásokból nagy bevételre tettek szert a terme­lők, és a búzából is eladtak, ám ebből csak annyit, amennyi a cash-flow biztosításához szük­séges. A többivel kivárnak” - nyilatkozta lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász szerint a forint gyengülése való­színűnek látszik. Ennek ered­ményeképp tavasszal a búzát jobban megérné exportálni. A kivárást nem veszélyezteti a raktározással felmerülő költség sem. Az olajos magvakkal ellen­tétben a búza viszonylag problé­mamentesen tárolható akár két évig is, egy tonna raktározása pedig csak e gy euróba kerül ha­vonta. így ha a termelők tava­szig várnak ki, akkor is csak 4 eurónyi pluszkiadással kell szá­molniuk tonnánként, amit a fo­rint várható gyengülése ellensú­lyozhat. OKTÓBER ELSEJÉTŐL a bajai Diamant Malom a PannonAlill Malomipari Zrt. égisze alatt jog működni - jelentette be Poór Zoltán, a társaság elnök-vezér­igazgatója. A jelenleg évi 220 ezer tonna búzát feldolgozó, a hazai malomiparban piacveze­tő társaság ezzel évi kapacitá­sát 300 ezer tonnára növeli A PannonMill igya jövőben a ha­zai malomipari termelés 25-26 százalékát fogja adni A bajai üzem összes dolgozóját átve­szik, így a PannonMill össze­sen 180 főt fog foglalkoztatni, immáron négy malmában és komáromi központjában. A bajai malom termékeit PannonMill néven értékesítik tovább, kivéve a Bácskai Lisz­tet, amelyet regionálisan sike­res márkaként továbbra is meg­tartanak. Poór szerint cégük a koncentráció révén elérte az op­timális üzemméretet, így az el­következő években nem a to­vábbi terjeszkedésre, hanem a stabilizációra és a hatékonyság növelésére koncentrálnak. Jelentős többletköltség nélkül is növelhető a bér A bérkommandó felállítására a je­lek szerint egyelőre nem kerül sor, de a munkaügyi és adóellen­őrzések során a hatóságok min­den bizonnyal vizsgálják, mit lép­nek a munkáltatók az adóváltozá­sok hatására. Az óvatosság kifize­tődő is lehet, hiszen a munkavál­lalók zsebébe kerülő összeget je­lentős többletköltség nélkül is nö­velni lehet - mutat rá az Optisoft Számítástechnikai, Pénztárszol­gáltató, Könyvelő és Oktató Nyit Az idén bevezetett új adótörvé­nyek az alacsonyabb keresetű munkavállalókat hátrányosan érintették, az ő esetükben nem volt ritka a nettó munkabérek csökkenése sem. A kormány el­várása az, hogy a cégek béreme­léssel akadályozzák meg a nettó keresetek apadását. „Amennyi­ben a nettó bér fogalmát a pénzen kívüli egyéb juttatásokra is kiter­jesztjük, akkor megfelelő bérezé­si és cafeteria-rendszer kialakítá­sával alacsony költségen meg le­het felelni ennek az elvárásnak” - mondta ifj. Semerédy Péter, az Optisoft elnök-vezérigazgatója. A hagyományosan, munkabér formájában fizetett húszezer fo­rintnyi többletből valójában csak 12 436 forint marad a munkavál­laló zsebében, miközben mind- összesen 25 700 forintnyi költsé­ge van a munkáltatónak. Ennél sokkal kedvezőbb, ha az összeget cafeteriában fizetik ki. így a húszezer forintnak jóval na­gyobb része, 18 040 forint jut a dolgozóhoz, a munkáltatónak is csak 23 808 forint költsége je­lentkezik. További megtakarítást hozhat, ha kártyás megoldáson alapul e juttatások rendszere, ez az utalványon biztosított béren kívüli juttatásokkal szemben akár kétharmadával is olcsóbb lehet. ■ VG A ráfordítás hasznosulása (forint) ráfordítása _______________ Mu nkavállaló 7564 0 adó és Járuléka _________________ Munkáltatói teher 5700 3808 Munkáltató 25700 23808 bruttó HMtréie______________ Nettó kifizetés 12436 18040 Nettó aránya 48,4 75,8 a munkáltató összes költségéhez (százalék) FORRÁS: OPTISOFT Jó áron is alig adják a búzát malomipar Forintgyengülés előtti csend jellemzi a piacot SEBEI Fizetni kell az alkalmi sziiretelők után is A korai érésű szőlők szedé­sével megkezdődött a szü­ret a tokaj-hegyaljai törté­nelmi borvidéken, a gaz­dáknak fizetni kell mind­azok után, akiket foglalkoz­tatnak a termés leszedésé­hez. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közölte: mező- gazdasági idénymunkára egyszerűsített módon léte­síthető munkaviszony, az alkalmi munkától eltérően ilyen esetben naponta 500 forint a közteher. Visszaszorítanák a lánctartozásokat egy kormány által létreho­zott bizottság olyan akció- programot dolgoz ki a lánc­tartozások visszaszorításá­ra, amely több jogintéz­ményt érint, és polgári jogi paradigmaváltást eredmé­nyez - jelentette be Jánosi Andrea, a nemzeti fejleszté­si tárca közbeszerzésért fe­lelős helyettes államtitkára. Többek között öt évre emel­nék a korrupciós bűncse­lekmények elévülési idejét. Százmillió forintnyi bírságot szabtak ki AZ ÉLELMISZERLÁNC-felÜgye­letért felelős hatóságok jú­liusi-augusztusi ellenőrzé­sei során több mint 100 millió forintnyi bírságot szabtak ki - mondta el Kardeván Endre, a Vidék- fejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-fel­ügyeletért és agrárigazgatá­sért felelős államtitkára. A szakemberek 12502 ellen­őrzést végeztek, amely so­rán 631 esetben róttak ki bírságot. Kardeván: Rengeteg ellenőrzés A Mól a második vállalat a régióban rangsor Az Audi Hungária is előkelő helyen a közép-európai a cégek között Csak stagnálásra volt ereje a gazdaságnak Tartja második helyét a Mól 15 530 millió eurós tavalyi net­tó árbevételével a közép-euró­pai cégek Deloitte által készí­tett 500-as listáján, de a lista elején - a 12. helyen - szerepel az Audi JJungaria is. Az éven­te elkészített régiós 500-as lis­ta élén a lengyel PKN Őrien olajipari vállalat áll. Az idei rangsort a lengyel cégek ural­ják: a vállalatok több mint egy- harmadát Lengyelország adja, összesen 173 vállalattal, míg Csehországot 80, Magyaror­szágot pedig 68 cég képviseli a rangsorban. Az összesítésben harmadik - 8698 millió eurós tavalyi nettó árbevétellel - a cseh Skoda, a negyedik helyen pedig az ukrán Naftogas áll. 2010-ben az egy évvel korábbi 16 százalék után a listán sze­replő cégeknek már csaknem 80 százaléka növekvő bevételt könyvelhetett el. A korábbi évekhez hasonló­an a ranglistát továbbra is a ré­gió energiaipari vállalatai do­minálják, a legnagyobb szám­beli növekedést a gyáripar pro­dukálta. A legnagyobb lét­számban eltűnő iparági sze­replők, a legnagyobb „veszte­sek” a technológia, a média és a telekommunikáció területén működő vállalatok, illetve a fo­gyasztási cikkeket gyártó, a ke­reskedelmi és a szállítmányozó cégek. ■ A ranglistát az energiaipari cégek uralják, mint az élmezőnyben álló Mól A mezőgazdaság és az ipar nélkül nem lett volna bővülés az idei má­sodik negyedévben, mivel e két ágazat együttesen 1,5 százalék- ponttal járult hozzá a GDP növe­kedéséhez - derül ki a KSH rész­letes GDP-adataibóI. Összességé­ben az előzetesnek megfelelően 1,5 százalékos növekedésről szá­molt be a hivatal éves alapon, míg az előző negyedévhez képest stagnált a gazdaság teljesítmé­nye. Ez utóbbi szám azonban a szezonális kiigazítás módszerei miatt akár lefelé is változhat, így könnyen meglehet, hogy máris recesszióról beszélhetünk. Az el­ső negyedévben még reményt keltő, 2,5 százalékos bővülés volt, ez alapján többen a 3 százalékos éves növekedést sem tartották ki­zártnak, a gyenge előzetes adat megjelenése óta azonban a leg­több elemző bő egy százalékpont­tal visszavette idei növekedési prognózisát A válság fő vesztese az ágaza­tok közül az építőipar, amely is­mét két számjegyű visszaesést tudhat magáénak. Nagy vesztese az idei évnek a pénzügyi szektor is, a 4,6 százalékos második ne­gyedévi zsugorodással negatív csúcsot állított be a recessziót még stagnálással átvészelő bank­szektor. A szolgáltatások többsé­ge stagnálás körüli állapotban van, ami nem is csoda, mivel a szintén stagnáló fogyasztástól függenek. ■ Pannonmill: négy malommal a piac negyede

Next

/
Oldalképek
Tartalom