Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-07 / 209. szám
2011. SZEPTEMBER 7., SZERDA 7 GAZDASÁG Kompromisszum született munkajog További egyeztetésre tett ígéretet az NGM államtitkára Sikeres volt az egyeztetés - hangoztatta Czomba Sándor (középen). A munkaadói és munkavállalói oldal mellette ülő képviselői is elégedetten távoztak Még mindig nem kell az új hitel a lakosságnak A hazai háztartások mindössze 295 milliárd forintnyi új kölcsönt vettek fel (a folyószámlahitelek nélkül kalkulálva) 2011 első hét hónapjában, ez havi átlagban bő 42 milliárd forintnak felel meg - derül ki a Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból. Mindez azt jelenti, hogy a júliusig terjedő időszakban sikerült alulmúlni a nem túl acélos 2010-es adatokat is: akkor még 388 milliárdot értek el az új kihelyezések, ez közel 24 százalékkal több a mostani mennyiségnél. A havi adatokat vizsgálva szintén nem túlságosan biztató a helyzet. Míg 2009 júliusában még 84,5 milliárd forintnyi új kölcsönt vettek fel a háztartások, addig két hónappal ezelőtt ez a mennyiség 44,4 milliárdot tett ki. Az új kihelyezéseken belül egyértelműen a forinthitelek dominálnak, a devizaalapú kölcsönök szerepe még a fogyasztási kölcsönöknél is - ahol pedig lenne elvi lehetőség a nagyobb térnyerésükre - marginális. Az új kihelyezéseken belül a július végéig tartó időszak alatt a fogyasztási hitelek voltak többségben: ezek mennyisége 135 milliárd forintot tett ki, szemben a lakáshitelek 110 milliárdjával. Az év első felének eseményei tükrében a visszaesés egyáltalán nem meglepő. A makrogazdasági környezet változatlanul nem kedvez a hitelfelvételi kedv emelkedésének, emellett a svájci frank árfolyamának alakulása igencsak megterhelte a már hiteleiket törlesztő háztartások költségvetését. Az új kölcsönök nyújtásánál pedig változatlanul szigorú üzletpolitikát folytatnak a bankok: bár újabb szigorításokról már nem hallani, a kamat- és egyéb feltételekben nem következett be az elmúlt hónapokban számottevő változás. Hiába törlesztette a devizahiteleit júliusban a lakosság, a svájci frank árfolyamának emelkedése miatt mégis 330 milliárd forinttal többel tartozott a bankoknak, mint a hó elején. A háztartások július végén már összesen 8636,3 milliárddal tartoztak a hitelintézeteknek, ebből több mint 5700 milliárdnyi devizaalapú kölcsön volt Éves összevetésben 110 milliárd forinttal még csökkent is a háztartások hitelállománya, ez azonban lényegesen kevesebb annál, mint amennyit időközben törlesztettek. ■ Barát Mihály Sikeresnek nevezték a tegnap lezajlott háromoldalú egyeztetést a részt vevő munkaadói és munkavállalói szervezetek, amelyek az új munka törvénykönyvéről tárgyaltak. Az eseményre azonban több munkavállalói érdekképviseletet sem hívtak meg. Braunmüller Lajos A leginkább érdekelt érintettek felé tálalták a mai egyeztetésen azokat a pontokat, amelyeket az új munka törvénykönyvének tervezetéhez beérkezett több mint háromszáz javaslatból gyúrtak össze a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakértői - mondta el Czomba Sándor a tegnapi, háromoldalú egyeztetés után. A foglalkoztatáspolitikai államtitkár hozzátette: az egyeztetésen részt vevő felek mindany- nyian egyetértettek abban, hogy a cél az, hogy minél több ember dolgozzon Magyarországon. A jelenleg élő munkajogi szabályozás azonban nem segíti a foglalkoztatás bővülését, ezért új törvényre van szükség. „Rövid idő alatt máris komoly eredményeket értünk el" - mondta Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) az alelnöke hangsúlyozta: a résztvevők megállapodtak abban, hogy a mostani munkajog elavult, és helyette újra van szükség. Az új jogszabálynak mindenekelőtt a hazai vállalkozások versenyképességét kell elősegítenie. Rolek szerint ez még jobb időkben is fontos, most, a jelenlegi válságos helyzetben pedig „élet-halál kérdése”, és az egész társadalom érdeke. Az alel- nök kijelentette: elfogadható az a jogos munkavállalói igény, amely szerint garanciális szabályok kellenek ahhoz, hogy a versenyképesség ne eredményezze a dolgozók kiszolgáltatottságát. Egyetértett mindezzel Dávid Ferenc is. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára reméli, hogy a háromoldalú egyeztetés folytatódik. Dávid hozzátette: az új munka törvénykönyvének egyik legfontosabb hatása az lesz, hogy a jelenlegi merev szabályozást eltolja a munkaerőpiac „felelős partnereinek felelős megállapodásai” felé, mind az egyéni, a kollektív és az ágazati megegyezések terén. Konkrétumként megemlítette: a vétlen károkozásra vonatkozó kártérítési szabályok terén kompromisszum várható. A jelenlegi szabályozás szerint a dolgozó az általa gondatlanságból okozott anyagi kárért legfeljebb kétheti átlagkeresettel felel, amely a főtitkár szerint nem maradhat, a korlátlan kártérítés pedig nem elfogadható. A megállapodás valahol a kettő közt lesz. „Megtört a jég” - hangoztatta Gaskó István. A Liga Szakszervezetek elnöke szerint az elmúlt hónapok szakszervezeti kritikái és sztrájkfenyegetése után biztató, hogy a háromoldalú tárgyalás megvalósult Gaskó úgy véli, „kármentési célzattal” érkeztek az egyeztetésre, amely „sikeres és reményt keltő irányt vett”. Az egyeztetés legfontosabb eredményének azt tartotta, hogy a rendkívüli felmondás esetében a munkaadónak továbbra is indokolnia kell majd, a próbaidő szabályozása marad a jelenlegi, azaz legfeljebb három hónapot lehet érvényesen kikötni, s a szabadságok kiadásának a rendszere sem változik. Hangsúlyozta: minden résztvevő célja az, hogy a változásokkal ne csökkenjen a dolgozók jövedelme. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint a foglalkoztatás rugalmasabbá tétele elfogadható, ám ez nem jelentheti a dolgozók emberi méltóságának csorbulását. A tervezet magánéletet csorbító kitételei, így a poligráfos vizsgálat vagy a kamerás megfigyelés indokolatlan pontjai is megváltoznak. Lapunk kérdésére Czomba kijelentette: minél szélesebb körű konszenzusra törekszenek, így nem zárkóznak el attól, hogy más szervezetekkel is egyeztessenek. Első körben azokat a munkavállalói szervezeteket hívták meg, akik nyitottak voltak a tárgyalásra. „Azzal nem tudunk mit kezdeni, hogy valaki szerint az új törvénytervezet egészében rossz, és ezért a régit kell megtartani” - tette hozzá Czomba. Pataky: Nem örülünk, hogy kihagytak minket „A tervezetet nem neveztük elfogadhatatlannak, ezért sem értem, miért nem hívtak meg minket erre az egyeztetésre” - nyilatkozott Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, aki lapunktól értesült a tárgyalásról „Megdöbbentünk, hogy nélkülünk zajlott az egyeztetés, de ha ez valóban első körös párbeszéd volt, akkor várjuk az időpontot, hogy mikor tudnánk leülni mi is tárgyalni, ugyanis nekünk is a háromoldalú egyeztetés a célunk" - tette hozzá Pataky, aki szerint tegnap erre Czomba Sándor államtitkár is ígéretet tett neki az esemény után. Az árfolyamgáttól alaposan zuhant a frank értéke beavatkozás A magyar devizaadósokat is segíti a svájci jegybank döntése, 230 forint körül lehet A Svájci Nemzeti Bank tegnap délelőtt bejelentette: nem engedi meg, hogy egy euró 1,20 franknál kevesebbe kerüljön, és ennek érdekében kész beavatkozni a devizapiacon. A hír hatására szinte azonnal 1,1-ről 1,2 frankra nőtt az euró értéke, s a frank árfolyama 252-ről 226 forintra zuhant, majd a 230 forintos értéken stabilizálódott. A lépés megmozgatta a többi deviza piacát és az értéktőzsdéket is Az euró értéke hirtelen 1,404 dollárról 1,425 dollárra nőtt, ám a nap végére eredeti szintjére esett vissza. Hasonló kilengést produkált az angol font, és emelkedtek az európai bankrészvények, valamint tőzsdeindexek. „A világgazdasági helyzet nem változott meg, és egyelőre a svájci jegybank is csak verbális intervenciót hajtott végre” - mondta lapunknak Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője. A szakértő nem kételkedik abban, hogy az alpesi ország központi bankja beavatkozik a devizapiacon, ha a frank árfolyama átlépné a küszöbértéket. Azt viszont kérdésesnek gondolja, hogy meddig tudja ellensúlyozni a frank iránti keresletet. Megemlítette, hogy 2009-ben többször is eredménytelenül próbálta megállítani a nemzeti valuta erősödését. Háda szerint ha sikerül a svájci jegybanknak megállítani a frank erősödését, az alpesi ország Svájcban nem engedik, hogy egy euró 1,20 franknál kevesebbe kerüljön devizája akkor is a kockázatoktól menekülő tőke célpontja marad, legfeljebb további erősödésére nem számítanak a spekulánsok. A magyar bankok és adósaik jól járnak a svájci lépéssel- véli Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. A meghirdetett árfolyamküszöbnek köszönhetően ugyanis az euró 275 forint körüli értékénél a frank árfolyama 230 forint körül stabilizálódhat. Ha sikerül a frank felértékelődését megállítani, akkor kevesebb frankhitelt felvevő ügyfél függeszti fel adósságának törlesztését, s lassabban romlik a bankok hitelportfoliója. Ezért a hitelintézeteknek kevesebb céltartalékot kell képezniUborkaszezonban is sok a felszámolás AZ IDÉN AUGUSZTUSBAN, a szabadságolások miatt kisebb kapacitással működő cégbírósági ügykezelés közepette visszaesés történt a felszámolások és végelszámolások alakulásában, ez azonban csak viszonylagos volt, mivel tavaly augusztushoz képest 58,5 százalékos volt a növekedés - közölte tegnap az Opten cég- információs szolgáltató. SZÉP kártya: szerények az eredmények rendkívül szerények a Széchenyi Pihenő kártya (SZÉP) értékesítésének a beindítása óta eltelt két hónap eredményei - közölte tegnap a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége. A szervezet a kormánnyal ellentétben nem elégedett azzal, hogy két hónap alatt 600 elfogadóhellyel kötöttek partneri szerződést, és 100 munkáltató 700 kártyát osztott ki a dolgozóknak. Nem valószínű a recesszió „nem hiszem, hogy az Egyesült Államok vagy a globális gazdaság ismét recesz- szió felé halad, de igen nagy mértékű a bizonytalanság” - hangoztatta egy szingapúri tanácskozáson a Világbank elnöke. Róbert Zoellick szerint az európai adósságválság egyik lehetséges megoldása a költségvetési integráció elmélyítése, a likviditás növelését célzó lépések nem elegendők. Zoellick: Nagy a bizonytalanság az árfolyam ük, s nagyobb lesz a nyereségük, vagy kisebb a veszteségük. A döntéssel nem csak a svájci gazdaság nyer, mérséklődik a svájcifrank-hitelesek árfolyam- kockázata is - közölte Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Az árfolyamrögzítés eredményeként viszonylag stabil euró/frank árfolyammal lehet számolni, ami azt jelenti, hogy a frank forintban kifejezett értéke tartósan a 230-as szint körül maradhat. Szerinte az árfolyamrögzítéssel a hazai gazdasági kilátások is javulhatnak, és a devizakockázat mérséklődése hozzájárulhat ahhoz, hogy a jegybanki alapkamat csökkenhessen. ■ Giczi József
