Somogyi Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-05 / 182. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2011. AUGUSZTUS 5., PÉNTEK 11 HORGÁSZAT-VADÁSZAT Letette a puskát és a tollat is eleve elrendelve Beleszületett az erdőbe, a vadászatba Páll Endre erdőmérnök Nagyszemű kukoricára kapott a szép ponty a Tókaji-tóban Az Országos Magyar Vadászkamara aranyérmével tüntették ki Páll Endre erdőmérnököt, a somogyi vadászok doyenjét, hat szépirodalmi és két - ma már tankönyvnek használt - szakkönyv íróját. F. Szarka Ágnes- Egy ilyen kitüntetés rettentően jól esik az embernek - mondta Páll Endre, Bandi bácsi -, azt érzem belőle, hogy amit csináltam az hasznos és maradandó volt. Tulajdonképpen mind a 88 évem vadászattal telt. Édesapám erdőmérnök volt, a Zala megyei Szent- péterfóldjén, az erdő kellős közepén nőttem fel. Négy-öt éves koromban már az ősbükkösöket jártam és hallgattam a szarvasbő- gést. Ott oltódott belém a természet szeretete és tisztelete. Hat éves voltam, amikor az első légpuskát kaptam, 16, amikor birtokba vehettem az első sörétesemet, érettségire pedig meglőhettem az első őzbakomat. A vadászat természetes volt, hiszen az ablakommal szembeni hegyoldalban bőgtek a bikák. Általános iskola után Gödöllőre a Premontrei Gimnáziumba mentem, annak ellenére, hogy mi reformátusok voltunk, de édesapám tudta, hogy szigorú, jó iskolába kerülök. A soproni erdőmérnöki egyetem következett, bár adódott volna más lehetőség is: tíz évig édesapám erdőgondnokságát József főherceg bérelte. A rangjától függetlenül egy rendkívül kedves, közvetlen ember volt. Amikor leérettségiztem, kaptunk egy levelet a titkárságáról, ami így szólt: „A Fenséges Úr emlékezete szerint az ön fia az idén érettségizik. Amennyiben katonatiszti pályára szánta, úgy azt legyen szíves velünk közölni, mert rezerváltat- tunk a részére a Ludovika Akadémián egy helyet” De én erdész akartam lenni, s a történelem bebizonyította, hogy jól döntöttem. Bandi bácsi hihetetlen szerencsének köszönhetően a háborús katonai szolgálatot megúszta. Amikor a hallgatók közül elvitték katonának az első, második évfolyamot, akkor ő harmadikos volt, amikor a harmadikosok kerül- t e k sorra, akkor már végzős. - 1945 márciusában, ami kor az oroszok már Győrben, Szombathelyen voltak, mi még egyetemre jártunk. 1946 tavaszán kaptam diplomát és június 1-jétől léptem állami szolgálatba Lentiben. Ifjú titánként volt jó néhány újításom, amire felfigyeltek még Budapesten is, sőt a mai napig használják az erdészetekben. A sikereinkre az akkori országos erdészeti főigazgatóság vezetője Tömpe István - aki később belügyminiszter helyettes, majd a Páll Endre: örülök ha a fiatalok ma is megkérdezik a véleményemet rádió és a tévé elnöke lett - is kíváncsi lett, és Pestre akart vinni a minisztériumba, kormánybiztosnak. Ezt én nem vállaltam, erre közölte, hogy nem fogok Lentiből nyugdíjba menni. Két hónap múlva már Keszthelyen voltam a lecsukott főmérnök helyén. 1956-ban a forradalmi munkástanács elnökeként, majd a nemzetőrség vezetőjeként került rivaldafénybe. A házkutatás során megtalálták a sörétes és golyós puskát, de a jelentésben leírtak szerint egy kisebbfajta ütközethez elegendő lőszert és fegyvert- Ültem is érte két hetet. A börtönben egyébként csoda történt, amit a mai napig nem értek: bejött hozzám egy ávós százados, akit életemben nem láttam. Kivitt az utcára, s azt mondta, hogy ne kérdezzek semmit, csak tűnjek el. Ma sem tudom ki volt ő. Ezek után Keszthelyről büntetésből Zamárdiba helyeztek, és végleg itt ragadtam Somogybán. Páll Endre nevéhez fűződik a Vaddisznó és vadászata valamint a Szarvas és vadászata című szakkönyvek megírása. Mindkettő sokadik kiadását érte már meg, és tankönyvként használják az egyetemen. Emellett hat szépirodalmi kötete is napvilágot látott. Ma azonban már nem is vadászik és nem is ír.- Az érzékszerveim letompultak, ezért abbahagytam a vadászatot. A gyótai vadásztársaságban örökös tiszteletbeli tag maradtam. Bármikor kimehetek a hivatásos vadásszal egy kicsit „szellőzködni” a magaslesre. Becsülettel, a legkisebb baleset nélkül végig vadásztam az életemet, nem akartam ezt elrontani. Az írás? Furcsa dolog, szinte ceruzaundorom van! Még egy levél megírása is nehézséget okoz. Pedig szerették az olvasók a történeteimet, szerettem írni. Mára elveszítette a varázsát, de változatlanul rengeteget olvasok. Egy ötkilós amur és egy hasonló súlyú csuka - júliusban ez volt a legnagyobb fogás a Tókaji- tóban. A potyka nagyszemű kukoricára kapott, a ragadozót pergetve akasztották.- Csapnivaló az időjárás, az elmúlt napokban alig jöttek hozzánk - magyarázta csütörtökön Dávid Lajos, a helyi horgászegyesület elnöke. - Reméljük, hogy rövidesen változik a helyzet. A csapatnak pillanatnyilag 65 tagja van, ám rajtuk kívül időnként a környékbeli egyesületek pecásai is szerencsét próbálnak. Legutóbb Nagybajom és Kadarkút környéki horgászok érkeztek, s a jó fogás reményében alighanem a közeljövőben is szép számmal jönnek. Ugyanis lassan már tárgyalnak az őszi telepítésről: szeptemberben nagyjából 20 mázsa pontyot, amurt akarnak a tóba engedni. ■ Harsányi Miklós Mire szabad lőni? augusztusban egész hónapban lőhető: őzbak, vaddisznó, róka, pézsmapocok, nyestkutya, mosómedve, borz, aranysakál, dolmányos varjú, szarka, szajkó. Augusztus 15-től vadászható: balkáni gerle, örvös galamb. PROMÓCIÓ Csöndes vadászat a somogyi erdőkben zöld világ Az állat- és növény szeretet a vadász és erdész leikébe ivódott Bőhm István Balett című fotója nagy elismerést aratott. A SEFAG Zrt. vezetése fontosnak tartja, hogy egyre többen hódoljanak a „csöndes vadászat’ szenvedélyének, legyen az munkatárs vagy ideérkező turista. S a rejtett vadvilágot bemutató fényképek eljuthassanak gyerekekhez és felnőttekhez, formálva ezzel az erdész és vadász szakemberekről kialakított képet Titokzatos szakma az erdészeké és a vadászoké. Általában kevesen tudják, hogy mi a feladatuk az erdőt járó, „zöld ruhás” embereknek. Századunk elejére, amikor a társadalom minden szintjén a környezetünk védelme az egyik legfontosabb téma, felértékelődött munkájuk. A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. közel 200 erdész és vadász szakembert foglalkoztat. A társaság hazánk egyik legnagyobb természeti értékének őrzője, kezelője. A somogyi erdő- és vadállomány, a természet kincsének megóvása a társaság munkatársainak mindennapi feladata. A gazdálkodás, az állami zöldva- gyon fenntartható kezelése mellett az erdő és élővilágának szépsége napról napra megigézi őket. A vadászok gondozzák a vadállományt, óvják és védik a rovarokat, a madarakat, visszaszorítják a dúvad elszaporodását - a természet ezer apró csodájával találkoznak. Munkájuk egy rejtett, ezerarcú, sokszínű világba kalauzolja el őket. Az erdészek és vadászok munkáját az emberek többsége nem ismeri. Nem igaz, hogy az erdész egyenlő a favágással, erdőpusztítással, a vadász pedig az őz, a szarvas életének kioltójával. Az erdész és a vadász szakemberek valóban az erdőt járják. Tervszerűen gazdálkodnak az erdő adta kincsekkel; faanyagot biztosítanak a bölcsőtől a koporsóig, a külföldi vadászvendéget kísérve öregbítik egy-egy nagyobb trófeájú gímbika elejtésével hazánk jó hírnevét. Ezek a mérhető feladatok. Arról sokan elfelejtkeznek, hogy erdészek- vadászok a természetes környezet elhivatott gondnokai, növény- és állatszeretetük mélyen a lelkűkbe ivódott. Természetesen ezt nem csak a belső egyéni hitvallás határozza meg, tanulmányaik tudományosan megalapozott gondolkodásmódot biztosítanak számukra. A természet szeretete sokféleképpen nyilvánul meg. Van, aki az emlékezetében őrzi meg, van, aki pedig „csöndes puskával”, fényképezőgéppel jár-kel és munkavégzés közben az erdőmező csodás pillanatait örökíti meg. A SEFAG Zrt. közel húsz éve minden év októberében művészeti kiállítást, az utóbbi években természetfotó kiállítást rendez. A tavalyi „Csodálatos természet” címmel összeállított fényképkollekció 56 válogatott alkotásból készült, és egy év alatt sok helyen megfordult. Megtekinthették a kaposvári általános iskolákban, Barcson, szeptember 15-ig pedig Budapesten az Erdészeti Információs Központban láthatók. Major László erdőmémök az „Évszakok”, Bőhm István nyugalmazott vadászati ágazatvezető pedig a „Balett” című természetfotóval nemzetközi sikert értek el. Bőhm István kategóriájában a nyolc nemzet 50 fotósa közül az első helyen végzett. A siker jelentőségét növeli, hogy a pályázat legjobb képei bemutatkozhatnak a tengerentúl is, egy New York-i galériában. NEVE: Ferencz-Huszár Antal. SZÜLETÉSI ÉVE: 1983. foglalkozása: közgazdász. A kezdetek: gyermekkora óta, azaz már több mint két évtizede horgászik. kedvenc vízterülete: A kezdetekben - jó tíz éve települt át Erdélyből - a Sebes-és a Fekete- Körösön horgász(gat)ott. Most a Dunát készül majd felfedezni. A REKORDHARCSA SÚLYA: 93 kg. fogás helye: Balatonboglár, hajóállomás. FOGÁS IDEJE: 2011. június 7., kedd (16.30 óra). a fárasztás ideje: majd másfél óra. A HARCSA SORSA: bőven jutott belőle az ismerősöknek. Számításai szerint mintegy félszázan lak(hat)tak jól belőle. RECEPTAJÁNLAT: Amit a legjobban szeretek a halak közül, az Ferencz-Huszár Antal a harcsával a balatoni fogas. Semmi extra: csak simán átsütve, vagy paní- rozva. Némi só is szükséges természetesen hozzá, s rövid idő alatt meg is van. Amikor elkészült, citromot csurgatok rá - mondta Ferencz-Huszár Antal. SOMOGYI REKORDFOGÁSOK Nagyot küzdött a harcsával HIRDETÉS AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT TÁMOGATTA: Balatoni HaigazdálHodásl Honnroflt ZRt. 8600 sióioh. Horgony u. t. Postacím: 8601 SIÓIOK. Pl. 18 Tel.: 06/84-519-830 11tHarsag@oaia10nii1a19azdalkodas.11u ujwui.DalalonmalgazdaiKodas.liu HARSASBERKI HORGÁSZIG KISGVALAH TÓGAZDA HORGÁSZ EGYESÜLET 7255 nagyoerKi. üiuáros u. 1. Tel.: 00-30/997-3091 weo: httpy/narsasoerKi.hu i ( k * HIRDETÉS aimpos HORGÁSZCENTRUM dí*o A Megye egyik legnagyobb horgászáruházába közel 200nm-en várjuk hatalmas áruválasztékkal www.kafoshorgaszcentrum.hu Balaton Agrár zrt. . £ SEFAG Erdészeti és Faloarl zrt. atiAOT AGHár trt Ordacsehi. Fö u. ISO. mr Kaoosuár. Balcsy-Zs. u. 21. "“T12ISKSi£”"‘&. 5 -J / ^ Tel.: 20/9538-302 • 20/235-3290 f** E-mall: tltkarsag@sefag.liu -------55 ^ weo: www.csehiuad.hu § uieh: www.selag.hu ' E-mall: tongodagrar@t-online.hu SEFAG Zrt w“ 82/'505'10Z