Somogyi Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-29 / 201. szám

2011. AUGUSZTUS 29., HÉTFŐ 7 GAZDASÁG Gigantikus büdzsékényszer hiánycél Akár 1000 milliárd forint is lehet a jövőre megtakarítandó összeg Ezer milliárd forintot kell megtakarítani a költségve­tésben ahhoz, hogy telje­süljön a 2012-re vállalt, a GDP arányában 2,5 száza­lékos hiánycél. Ez az ösz- szeg részben a Széli Kál- mán-tervben található 550 milliárd forintos kiigazítás­ból, részben a lassabb gaz­dasági növekedés és egyéb év közbeni folyamatok ha­tásából tevődik össze. Benke Dávid - Kiss Roland A feladat nehézségét és a költ­ségvetési folyamatok kuszaságát jól mutatja, hogy eleddig nem­igen szúrt szemet: a Széli Kál- mán-terv jövőre nem a hónapok óta emlegetett 550 milliárd fo­rinttal lesz képes javítani az egyenleget, hanem csupán 460 milliárddal. Előbbi szám ugyan­is az úgynevezett államadósság­csökkentő alap (praktikusan az állam ölébe hullott magán-nyug­díjpénztári vagyon) 90 milliárd forintos hozzájárulásával jön ki, holott arról már döntöttek, hogy a kasszákból származó pénzek­kel jövőre már nem „dúsítják fel” a büdzsét: amit lehet, az idén for­dítanak az államadósság csök­kentésére, az egyenleg javításá­ra, valamint a közlekedési cégek adósságának átvállalására. Vagyis a hagyományos megta­karítások révén a Széli Kálmán- tervtől maximális megvalósítás esetén is csak 460 milliárd fo­rintnyi javulás várható. Márpe­dig erre is meglehetősen csekély esélyünk van. Kétséges ugyanis, miként lehet jövőre közel 90 mil- liárdot megtakarítani a rokkant- ellátásokon úgy, hogy a beharan­gozott felülvizsgálat még el sem kezdődött. A Policy Agenda múlt heti elemzése is rávilágított: ek­kora megtakarítás csak úgy érhe­tő el, ha mintegy 120 ezer ember járandóságának a folyósítását már az év elején leállítják. Egyelőre azt sem könnyű meg­ítélni, valóban hoz-e közel két- százmilliárd forintot az álláskere­sési járadék idejének csökkenté­se, a táppénzszabályok szigorí­tása, valamint a családtámogatá­si ellátások befagyasztása. E te­rületen legalább megszülettek a szükséges jogszabályok. Rész­ben ugyanez igaz az egészség­ügyi megtakarítások esetében is, ám a 83 milliárd forintos lefara­gáshoz - a gyógyszertámogatá­sok eddigi szigorításán túl - to­vábbi lépések szükségesek. Nem sokat hallani viszont arról, hogy a közösségi közlekedés 45 milli­árd, valamint a felsőoktatás 12 milliárd forintos megszorítása pontosan hogyan is valósul meg, bár elemzők szerint ekkora ösz- szegeket - némi indulatok árán ugyan, de - valóban meg lehet ta­Feszegetik a kereteket több tárca több tízmilliárd forintos pluszpénzeket követel magának - írta a kormány­zati forrásokra hivatkozó origo. Ez annyiból különösen aggályos, hogy a kormány szerdán tárgyal a 2012-es bü­dzsétervről, amely még megle­hetősen képlékeny. A T. Ház elé szeptember végén kerül a javaslat, így még van remény arra, hogy addigra nagy vo­nalakban összeáll a doku­mentum. A feszültségek nem meglepőek, a 250 milliárdos zároláson túl is szükség lehet a kiadások visszafogására, s ez több helyen már a feladat- ellátást veszélyeztetheti. karítani e területeken. Az „állami és önkormányzati finanszírozás” hívószóval illetett 32 milliárd fo­rintos kiigazítási tétel valóra vál­tása felé az utóbbi hetekben kez­dett el lépegetni a kormány az önkormányzati (többek között oktatási) feladatok átcsoportosí­tásával. A 2011-es költségvetés egé­szen 2014-ig tartalmaz egy úgy­nevezett kitekintést, ebben sze­repelnek a főbb bevételi és kiadá­SZERENCSÉSNEK BIZONYULT OZ a döntés a kormány részéről, hogy még az első fél évben annyi devizakötvényt bocsátott ki, amennyi az egész éves fi­nanszírozási igényt fedezte. A magyar csődbiztosítás ára ugyanis igen élesen reagált az eurózóna adóssággondjaira és a kedvezőtlenebbre váltó globá­lis pénzügyi környezetre. Nyár közepe óta meredeken emelke­dő trendet mutat az ötéves CDS, amely a múlt hét végére megközelítette a 440 bázispon­tot. Ezzel új éves csúcsot állí­tott be, és olyan szintre emelke­dett, amelyet 2009 áprilisa óta nem láthattunk. si tételek. Ha a 2012-re vonatko­zó, a múlt év végén rögzített ter­veket összevetjük a nyáron mó­dosított, nagy vonalakban leg­alábbis reálisnak nevezhető idei előirányzatokkal, máris komoly feszültségpontokat lehet azono­sítani. Jövőre közel 130 milliárd forinttal kellene többet beszedni társasági adóból, mint az idén - ez biztosan nem válik valóra. A korábban kikalkulált 2,5 százalé­kos hiánynak megfelelő egyen­A FORINTALAPÚ ÁLLAMPAPÍROK piacát viszont nem rázta meg a globális hangulat romlása. Hosszabb idő után ismét 7 szá­zalék alá csökkent a három- és ötéves államkötvények átlagho­zama a múlt heti kibocsátás során. Igaz, a tízéves papírok aukcióján nagy érdektelenség mutatkozott, így a meghirdetett mennyiségnél kevesebb ajánla­tot kellett elfogadnia az Állam­adósság-kezelő Központnak. A hozamok - főként a devizaköt­vényeké - általában együtt mo­zognak a CDS-szel, most vi­szont technikai okok miatt sza­kadhatott el a kétféle pénzügyi mutató egymástól. lég teljesüléséhez az általános forgalmi adó terén 185 milliár­dos bővülésre lenne szükség, a személyi jövedelemadóban közel százmilliárdosra, a jövedéki adó­ban pedig több mint 50 milliárd forintos javulásra. Ez a kitekintés 2012- re feleződő, 93,5 milliárdos bankadóval számol, ám igencsak valószínű, hogy ez a könnyítés 2013- ra csúszik - ami a büdzsé számára több mint kívánatos. Lapunk számítása szerint előbbi összevetésből egy 504,2 milliárd forintos elmaradás kör­vonalazódik a bevételi oldalon. Frappáns válasz lenne ugyan, hogy ezt nagy vonalakban képes lesz ellensúlyozni a Széli Kál- mán-terv akár csak 460 milliárd- ja is a kiadási oldalon, ám erről sajnos nincs szó. Utóbbi ugyan­is arra kell, hogy fedezze az 530 milliárd forintnyi magán-nyug­díjpénztári vagyon 2011-es bü­dzsébe beépített felhasználását. Összességében tehát a 250 milli­árdos stabilitási zárolás nélkül is kijön egy bő 1000 milliárd forin­tos kiigazítási igény. Valamekko­ra gazdasági bővülés mégiscsak várható az idén, ez tehát képes lesz csökkenteni a megszorítá­sok szükséges mértékét. Ám egy 700-800 milliárd körüli megta­karítási kényszer is meglehető­sen brutálisan hangzik. Lemondott agrárpénzek: újrahasznosítás nem vesznek el azok az ag­rártámogatásra megítélt uniós pénzek, melyekről egyes gazdák lemondtak, mivel nem tudták valóra váltani a terveiket - közöl­te a Vidékfejlesztési Mi­nisztérium. A felszabaduló összegek nagysága folya­matosan változik, de a tár­ca vezetésének az a célja, hogy a forrásokból új jogcí­meket nyisson, illetve át­csoportosítsa a pénzt más jogcímekre. Nem ad biztosítékot Görögország angela merkel vasárnap ismét elutasította azt az el­képzelést, hogy Görögor­szág biztosítékokat adjon az euróövezeti országoknak a második mentőprogramja fejében, és az erre vonatko­zó, előzetes finn-görög megállapodás sincs napi­renden. A német kancellár szerint Görögország hitel- képességének csak még jobban ártana a részleges biztosítékadás. Két-három év múlva lesz vége a válságnak az európai pénzügyi Stabi­litási Eszköz elnöke szerint már most megkezdte min­den euróövezeti ország pénzügyi helyzetének sta­bilizálását, sőt a legérintet- tebbek, például Írország, már kezdenek kilábalni a válságból. Klaus Regiing a Spiegelnek azt nyilatkozta: a válságnak két-három éven belül vége lesz, mivel az euróövezetben javulnak a legfontosabb gazdasági mutatók. Regiing: Javulnak a mutatók Turbulencia nehezítheti a finanszírozást Pörgött az első fél évben a konferenciaturizmus bővülés Harmadával több nemzetközi esemény Magyarországon - Budapesten volt a legtöbb ilyen rendezvény Impozánsan bővült a hazai hiva­tásturisztikai piac az elmúlt idő­szakban: 2011 első fél évében összesen 212 nemzetközi konfe­renciát rendeztek meg Magyar- országon, ezeken több mint 56 600 fő vett részt. A rendezvé­nyek, illetve a résztvevők össze­sített száma is jelentősen, több mint 30 százalékkal meghalad­ja az előző év azonos időszaká­nak adatait. A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Igaz­gatóságának 2011 első félévi elemzése szerint összesen 803 napnyi nemzetközi konferenci­át rendeztek, ezek résztvevőinek a száma átlagosan meghaladta a 267 főt. A rendezvények átlag­ban 3,8 napig tartottak. A hivatásturisztikai piac Ma­gyarországon továbbra is erősen Budapest-központú. Az elmúlt években épült ugyan egy-egy na­gyobb létszám befogadására is alkalmas vidéki konferencia- központ (Debrecen - Kölcsey Központ, Sopron - Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Köz­pont, Pécs - Kodály Központ), azonban a korábbi évek tenden­ciáját követve az első fél évben is Budapesten rendezték meg a legtöbb nemzetközi konferenciát (72,6 százalék). A fővárost Gö­döllő (7,5 százalék) követi, eb­ben igen jelentős szerepet ját­szik Magyarország első féléves EU-elnöksége. Gödöllő után holt­versenyben Szeged (2,8 száza­A vidéki városok közül Gödöllőn volt a legtöbb nemzetközi konferencia lék), Pécs (2,8) és Debrecen (2,8) következik. A további konferen­ciavárosok között szerepel még Sárvár, Sopron, Eger, Esztergom és Balaton-parti települések is. Bár továbbra is a szállodákban megrendezett konferenciák szá­ma a legnagyobb (150) - meg­őrizve ezzel vezető pozíciójukat -, a fennmaradó rendezvények 10,8 százalékát már kongresszu­si központokban, míg 6,6 száza­lékát egyetemeken és tudomá­nyos intézetekben tartották a 2011. január-júniusi időszak­ban. Ez az arány a kongresszusi központok esetében több mint 3 százalékos növekedést mutat az előző év azonos időszakához ké­pest. A rendezvények közel 12 százalékát kastélyok és múzeu­mok látták vendégül, elsősorban Magyarország soros EU-elnök­sége kapcsán a Gödöllői Királyi Kastélyban. A magyarországi nemzetközi rendezvényeken átlagosan 14 or­szág képviseltette magát. A ko­rábbi évekhez hasonlóan a ma­gyarokon kívül továbbra is a né­metek, a britek és a franciák lá­togatták leggyakrabban a konfe­renciákat. Az első hat hónapban a gazdasági (25,9 százalék) és az orvosi (25) témájú konferenciák száma volt a legnagyobb, illetve jelentős százalékot képviseltek a tudományos (13,7), az informa­tikai (10,4) és a jogi (6,6) téma­körök is. ■ Németh Márk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom