Somogyi Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-28 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 34. szám

4 2011. AUGUSZTUS 28., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA egészségügy Hiába próbálkozik a szaktárca, az eddigi ajánlatokat porhintésként értékelik az érintettek. A friss diplomások mellett már az évtizedek óta praktizáló orvosok is nyelvet tanulnak. NYUGATRA TARTÓ MAGYAR ORVOSOK Magyar és francia kórházbelső. Az itthon végzett rezidensek nagy százaléka nerm akarja lekötni magát alacsony bérért a hazai egészségügyben. Felvett külföldi hallgatók a 2011-12. tanévre* angol nyelvű német nyelvű Semmelweis Egyetem 350 250 ____ Pé csi Tudományegyetem 229 232 _____ De breceni Tudományegyetem 550 - _____ Sz egedi Tudományegyetem______ 240 201_______ Ös szesen 1369 683 • A PÓTFELVÉTELIK EREDMÉNYEIT EZEN A HÉTEN KÖZLIK. Nem jött be az ösztöndíj- program, lasszóval kell fogni a friss diplomáso­kat, akik vállalják a kor­mány ajánlatát. Az érin­tettek szerint az elképze­lés nem ad garanciákat, s bérfeszültséget okoz a ré­gi kollégákkal szemben. Árvay T. - Fábos E. - Kun J. V. Úgy tűnik, nem a most kitalált ösztöndíjprogram lesz a gyógyír az orvoselvándorlásra, mert a re­zidenseknek sem tetszik a kor­mány új találmánya. A programot 600 végzős orvosnak és gyógy­szerésznek írták ki, de alig-alig találni vállalkozót. Az egészség- ügyi államtitkárság szerint 110- en jelentkeztek, ők azok, akik fi­zetésük mellé havonta nettó 100 ezer forintot kaphatnak öt éven át, cserébe vállalniuk kell, hogy nem fogadnak el hálapénzt és leg­alább ennyi ideig nem mennek külföldre dolgozni. A Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint lasszóval kell fog­ni a végzősöket, akik csatlakoz­nak a programhoz, így kijelenthe­tő, hogy az orvoselvándorlásra nincs hatással az ösztöndíj, holott ez lett volna a lényege. Papp Magor úgy fogalmazott: már a meghirdetéskor látszott, hogy ez nem lesz vonzó a fiataloknak. „Értékeljük, hogy a kormányzat megoldásra törekszik, ugyanak­kor az is kiderült az elmúlt egy hónapból, hogy az egészségügyi ellátórendszer működőképessé­gét csak akkor lehet garantálni, ha a szakorvosi béreket is rende­zik. Több tízezer orvos van nehéz helyzetben, ehhez képest 600 fő­nek kínál időszakos megoldást ez a program” - mondja az elnök, aki hosszú távú megoldásokat vár, mert a jelek baljósak, az idén végzetteknek csak a fele lép be a magyar szakorvosképzésbe. „Itthon szeretnének maradni, de nem merik bevállalni, hogy 5-10 évig ilyen feltételek között éljenek - teszi hozzá Papp. - Ne­héz a családtervezés, hiszen egy orvos Magyarországon nem hi­telképes, a bankban kinevetik őket. Riasztó, hogy a 20-30 éve pályán lévő orvosok is nyelvet ta­nulnak és indulnak Nyugatra, mert nem tudnak megélni a munkából, amit végeznek.” Balázs, aki aláírta Sipka Balázs júliusban kapta kéz­hez a diplomáját, arc-és állcsont­sebésznek készül, és minden­képp itthon szeretne maradni. A kormány ajánlatát azonban bizto­san nem fogadja el. „Szeptember­ben kezdek a szegedi klinikán, a hatéves szakképzés után leszek szakorvos. Most, hogy nem írom alá a szerződést, nettó 85-90 ezer forintot kapok majd, amúgy en­nek dupláját keresném. Hogy mi­ért mondok le 100 ezer forintról? Mert elfogadhatatlannak tartom, hogy egy 30 éve a szakmában lé­vő, igazán tapasztalt kolléga ná­lam kevesebbet kapjon. A szövet­ség valamennyi egészségügyi dolgozóért állt ki, nem lehet csak a frissen végzetteknek adni. Rá­adásul megoldást sem jelent, hi­szen arról, hogy mi van öt év után, már nem szólnak a hírek. Én meg, ha például ott állok m'ajd két-három gyerekkel, családdal és aztán elveszik az addig bizto­sított kiegészítést, s eldönthetem majd, hogy kiscipőt veszek vagy gázszámlát fizetek” - mondja Sipka Balázs, akinek az évfolya­mán összesen 160-an végeztek, közülük 25-30 fiatal nem is pró­bálkozott itthon, s legalább hú­szán csak nyelvtudásukat tökéle­tesítik, aztán indulnak is. „Öt év múlva lenne érdemes megnézni az arányt, de szerintem jó, ha a 30 százalékunk lesz Magyarorszá­gon” - teszi hozzá Sipka. Tímea, aki nem megy külföldre Heidecker Tímea viszont bizto­san aláírja az ajánlatot. Fül-orr- gégésznek készül, de esze ágá­ban sincs külföldön dolgozni. „A bérfeszültség miatt aggódtam, de végül megkérdeztem a kecske­méti kórházban, ahová jelentkez­tem, s mindenki arra biztatott, lépjek be a programba. Egyéb­ként a hálapénz ellen vagyok, el sem akarok menni, így könnyen vállaltam a feltételeket. Kizáró­lag az aggaszt, hogy 8 éves határ­időt adnak a szakvizsgára, va­gyis mindössze 3 évem marad a gyerekvállalásra. Én legalább két-három gyereket szeretnék, ez pedig borzasztó rövid idő" - mondja Tímea. Zsuzsa, aki külföldre vágyik A fogorvosi karokra jelentkező magyarok körülbelül egynegye­de kap államilag finanszírozott képzést, a többiek, amennyiben a szakmát választják, félévente egymillió forint körüli tandíjat fi­zetnek. Az elmúlt 10 év átlagá­ban négy egyetemen a végzős fog­orvosok létszáma 140 fő volt. Je- lenleg 2880 fogorvos tevékenyke­dik Magyarországon, ami a lakos­ság számához viszonyítva kevés. Leskó Zsuzsa másodéves fog­orvoshallgató, s már most azon gondolkodik, hol fog dolgozni. Szerinte a fogorvosok helyzete jobb, mint az általános orvosoké, mert több lehetőségük van elhe­lyezkedni magánpraxisokban, ahol a fizetések is jobbak. Ettől függetlenül a fogorvoshallgatók közül is sokan törik a fejüket kül­földi munkán. „Akik orvoscsaládból származ­nak, nyilván a családi praxisban képzelik el a jövőt, de akiknek er­re nincs lehetőségük, komolyan nézegetik az egyetemeken ter­jesztett szórólapokat, amelyek külföldi munkát ajánlanak - mondja Leskó Zsuzsa. - Írország­ba, Svédországba, Spanyolország­ba, Angliába és Norvégiába is rendszeresen keresnek magyar fogorvosokat. Norvégiában nem­csak a bérek csábítóak, hanem az egyéb juttatások is. A hazainál hat-nyolcszor nagyobb fizetések­hez ingyenes nyelvtanulási lehe­tőség, bérlakás, szolgálati autó is jár és a gyerekek magánóvodáját és magániskoláját is finanszíroz­zák. Nem csoda, ha sokan úgy gondolkodnak, néhány évre min­denképpen megérné az ottani munka. Nekem ugyan korai még erre gondolnom, de azt hiszem, hogy az egyetem után 5-10 évet szívesen töltenék külföldön, ha másért nem, azért, hogy az ittho­ni egzisztenciámat megalapoz­zam.” Anikó, aki egpilliót keres Varga Anikó tavaly Pécsen vég­zett, évfolyamtársainak több mint a fele már külföldön van és még sokan készülnek is. Anikó szülész-nőgyógyász rezidens le­hetne itthon. A legjobb ajánlat, amit kapott, bruttó 1.40 ezer fo­rint volt. Mégsem ezért döntött úgy, hogy Németországban kere­si a boldogulását. „A párom évek óta kint dolgozik, ő biztatott - mondja Varga Anikó. - Tavaly ok­tóberben érkeztem meg Német­országba, három hónapig nyelvet tanultam, aztán hospitáltam egy kórházban, hogy gyakoroljam is a nyelvet. Miután az osztályveze­tő orvos és a kórházigazgató is aláírta az igazolást a nyelvisme­retről, már csak a magyar diplo­mámat kellett honosítani és me­hettem munkát keresni. Egy vá­rosi kórház húszágyas szülész­nőgyógyászatán dolgozom.” A kórházban este ötig tart a munka, ügyelnie nem kell és hét­végén sem dolgozik. Átszámítva valamivel több mint egymillió fo­rintot keres, kiadása durván két­szer annyi van, mint itthon, de még így is sokkal jobban jár, mintha Magyarországon maradt volna. A tervei szerint öt évet tölt külföldön, utána itthon szeretné folytatni a pályát. „Három hónap elég volt, hogy találjak kórházat, ismeretség nélkül, az önéletraj­zommal és a diplomámmal. De aneszteziológusként vagy belgyó­gyászként három nap is elég lett volna. Szeretik a magyar orvoso­kat, a legkisebb kórházak is jól felszereltek, tehát senki nem koc­káztat sokat, ha elindul külföldre. Csak jó tapasztalataim vannak, pedig sok félelem volt bennem.” A külföldiek szívesen tanulnak nálunk, egy tanév általában kétmillió forint feletti összegbe kerül sokszoros A külföldiek túlje­lentkezése a hazai orwskarok- ra, ám a szűk oktatási kapaci­tások miatt 2100-nál több fia­talt nem tudnak felvenni. Pe­dig minden öt külföldi hallga­tó egy munkahelyet tart fenn, s jelenleg 24 milliárd forinttal növeli a GDP-t. A szeptember­ben kezdődő tanévre már 2052 külföldi, fizetős hallgatót vettek fel a négy hazai intéz­ménybe. A debreceni, a szege­di, a pécsi és a budapesti egye­tem angol nyelvű kurzusaira két-háromszoros volt a túlje­lentkezés, a német oktatásra ennek a duplája, a fővárosi Semmelweis Egyetem (SE) né­met nyelvű képzésére pedig nyolcszor többen jelentkeztek, mint ahány hallgatót fogadni tudnak. ivády Vilmos, az SE gazdasági műszaki főigazgatója szerint jelentős exportágazata Ma­gyarországnak a felsőoktatás. A szakember a közelmúltban részt vett az egészségügyi fels& oktatás fejlesztéséről szóló ta­nulmány elkészítésében is, amelyből kiderült, hogy a je­lenlegi 6200 fős külföldi hall­gatói létszám 12 milliárd forint tandíjbevétellel és körülbelül ugyanennyi magyarországi köl­tekezésből származó bevétellel növeli évente a GDP-t anélkül, hogy az állam ezt a tevékenysé­get támogatná. AZ EURÓPAI ÉS AMERIKAI orszá­gokból jelentkezők mellett má­ra potenciális célpiacot jelente­nek az ázsiai államok is a ha­zai egyetemeknek. A PÉCSI EGYETEMEN a most Ott tanuló 1612 külföldi hallgató mellé szeptembertől legalább 461-en csatlakoznak, de a hé­ten lezáruló pótfelvételik után számuk növekedhet. A tandíj - csakúgy, mint a másik három egyetemen - karonként válto­zik. Az általános orvosképzés első félévében angol szakon 7500, a második félévben 6500 dollár, ugyanez a fogor­Nemzetközi gyakorlat vos-tudományi karon 8055, il­letve 7055 dollár. A német nyelvű általános orvostanhall­gatók 5900-5900, a fogorvosok 6270-6270 eurót fizetnek fél­évenként. . A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN jelenleg 655 angol és 243 né met nyelvű külföldi fiatalt ok­tatnak, szeptembertől pedig leg­alább 441 fiatallal bővül a kör. A DEBRECENI ORVOSEGYETE­MEN az izraeli, norvég, svéd, brit, török hallgatók mellett egyre több a koreai és vietna­mi fiatal is. A hajdúsági egye­temen a külföldieknek kizáré lag angol nyelvű oktatást kí­nálnak. A tandíj összegét - ahogy más egyetemeken is - a képzés költségéhez igazítják, de az oktatás színvonalának megőrzése is fontos szempont. „A kétszeres-háromszoros túl­jelentkezés ellenére sem lehet az árakat megduplázni, eset­leg triplázni - mondja Jenei Attila, a debreceni egyetem nemzetközi oktatási központ­jának igazgatója. - Az áreme­léssel szűkítenénk azt a kört, amelyből kiválasztjuk a jöven­dőbeli hallgatókat. Az árak egyébként folyamatosan emel­kednek, igazodva a lengyel, a cseh és a Karib-térség konku­rens intézményeinek áraihoz, de az évről évre emelkedő tandíj mellett igyekszünk megőrizni a színvonalas hall­gatói létszámot is. Míg egy év­tizede 8000, addig ma 14 000 dollár körül alakul a kurzu­sok tandíja. ” A I i t I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom