Somogyi Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-19 / 194. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. AUGUSZTUS 19., PENTEK MEGYEI KORKÉP 3 Kétszázhúsz fokon sül a csoda hungarikum A Magyar Pékszövetség szerint különleges a kenyerünk (Folytatás az 1. oldalról) S ha utólag visszatekintünk, volt is ennek alapja. Az utóbbi öt év­ben 54-55 ezer hektáron ter­mesztették a kenyérnekvalót, most a kiszámíthatatlan időjá­rás nyomán csupán 45 ezer hek­táron vetettek búzát. A szeren­cse később sem fogadta kegyei­be a termelőket: a vízhiánytól cserepessé váltak a somogyi szántók. A természeti csapás mellett a piac mesterséges bi­zonytalansága tetézte a bajt. Akárcsak korábban, számos ke­reskedő, felvásárló ezúttal is „pi- acpuhító-árlehajtó” stratégiával próbálkozott már a kombájnok indítása előtt.- Féltettük a termést, a jövőt - válaszolta kérdésünkre Nagy György, az egyik igali agrárgaz­daság vezetője. - Látszott, hogy a búza mennyisége gyengébb a vártnál, a minőség viszont kife­jezetten jó. Egyes térségekben - ezt a me­gyei kormányhivatal földműve­lésügyi igazgatóságának tájé­koztatója is megemh'ti - rendkí­vül tág intervallum között szórt a termésátlag. Nyomasztó gon­dok sújtják a másik oldalt is. So­mogybán, ahol nincs működő malom, a sütödék sokasága az Alföldről hozatja a lisztet. Drága a termék, sokba kerül a fuvar, s ezzel együtt időről időre felröp­pen a malomipar újabb átszerve­zésének karcsúsítása. A somo­gyi pékek okkal-joggal kongat­ják a vészharangot: csak nehogy a hazai cukoripar sorsára jusson a malomipar is.... Indulatos egyeztetések, csilla­gászati árak: tavasszal robbant a liszt-ügy, a kedélyek azóta sem csillapodtak. S ha csak az utób­bi időszak ármozgásaira figye­lünk, akkor afelől senkinek se legyen kétsége, hogy előbb- utóbb újabb kenyéráremelést je­lentenek be. Ez viszont seregnyi kis sütöde sorsát pecsételheti meg. A M'agyar Pékszövetség adatai mindenesetre sokat mon- dóak: amíg Magyarországon a '90-es évek közepén közel 1750 pékség ontotta a friss kenyeret, kiflit, kalácsot, addig most csu­pán 1100 vállalkozást tart szá­mon a szakma. Évente 30-40 cégre kerül lakat.- Nehéz kenyér a pékeké - is­merte el a kaposvári Garbera Ist­ván, aki a leendő pékek, cukrá­ínycsiklandozó illatok. Az ünnepre készültek a toponári pékségben is, ahonnét 30 településre vitték a friss árut Hetvennyolc kiló kenyeret eszünk évente- KÉTSZÁZ FOK FELETT SÜl ki a csoda - utalt a kenyérsütés rejtelmeire Garbera István. Évente 76-78 kiló a hazai át­lagfogyasztás, a statisztikánál olykor árnyaltabb képet mutat a szakemberek beszámolója.- kl UTÓBBI HÓNAPOKBAN ta­karékosabban vásárolnak ke­nyeret az emberek - hallottuk egy kaposvári pékségben. - Ezt aligha kell magyarázni... Nagy baj van, ha sokaknak már kenyérre sem telik. >: GYORSSZAVAZAS ■ ön milyen kenyeret szokott vásárolni? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: ■*’ S0NUNE.hu */ A szavazás eredményét hétfői számunkban közöljük. MIÉRT SZERETI A KENYERET? hivatal nándorné jutái polgár- mester: - Ahhoz a nemzedék­hez tartozom, akinek a gyerek­korában még otthon, kemencé­ben sütötték a kenyeret. Jól em­lékszem a friss házi cipó ízére. Kenyeret egyébként manapság is szoktunk otthon sütni, igaz, géppel. Megnyugtató a tudat, hogy ebben nincs semmiféle adalékanyag. Persze a boltban is szoktunk vásárolni, egyik kedvencem a korpás kenyér. pintér János kaposvári vállalko­zó: - Nagyon kedvelem a mag­vas kenyeret, mivel egészséges. A fehér kenyéren kívül olykor barnát szoktam vásárolni. A pékáruból zavarbaejtően széles a választék, rengeteg árut for­galmaznak a somogyi boltok. Kíváncsi vagyok, szívesen ki­próbálom az újdonságokat. Az is biztos: annak idején sok min­denre megtanítottak, soha nem szoktam kidobni a kenyeret. KEREKES* PYTEl ANNA kaposvá­ri pedagógus, kórusvezető: - Rendszerint fehér kenyeret sze­retek vásárolni. Nekem ez be­vált, az egyik közeli pékségbe szoktam járni. A család nagy örömére meglehetősen gyakran sütünk házüag is kenyeret: vál­tozatos a kínálat, nagyon sok­féle recept közül választhatunk. Ügyesen dolgozik a masina, a család egyik nagy kedvence a magvas kenyér. szók sokaságát oktatja évtizedek óta a szakmai alapokra. - Azt hi­szem, a magyar pékek világszer­te megállnák a helyüket, bárme­lyik nemzet képviselőjével felve­szik a versenyt. Jártam már az Egyesült Államokban, Olaszor­szágban Németországban és Ukrajnában is, de minden elfo­gódottság nélkül nyugodt szív­vel állítom: a magyar kenyér kü­lönleges. Igazi hungarikum, pá­ratlan az ízvilága. Most ünnepelnek a pékek. Lassan - a régivel kevert - új lisztből sütik a kenyeret. A szak­mai szövetség is meglepetéssel áll elő: kidolgozták a „Szent Ist­ván napi” kenyér receptjét: ková­szos, és krumplival készül. Au­gusztus 20-án ismerheti meg a nagyközönség, az orosházi ke­nyérünnepen is bemutatják. Werli József, a Magyar Pékszö­vetség főtitkára lapunknak azt mondta: Magyarországon táj­egységenként más és más fajta kenyeret sütnek, legalább 140 fajta kapható. Az illata és az íze fenséges: cserepes a héjazata, ha megnyomjuk, rugalmasan visz- szanyeri az eredeti formáját.- A magyar kenyér jó minősé­gű búzából készült, hosszú időn át klasszikus technológia alap­ján sütötték - jegyezte meg a fő­titkár. S bár az utóbbi időben a vásárlók gyakran kritizálják a talán legfontosabb alapélelmi­szert, az idehaza sütött kenyér világhírű volt, s remélhetően visszanyeri régi rangját. ■ Harsányi Miklós A kenyér története le. 2000. Liszt előállítása i.E. 1700 Izraelben és a fönícia­iaknál megjelenik a sütőke­mence i.E.500 A görögöknél és a római­aknál megjelenik a kemence i.E.174 Rómában szakmává vá­lik a pék 79. A kovász megjelenése 98-117. Céhek alakulnak vii. sz. Németországban megje­lenik a pék ofxii. sz. Francia szerzetesek co § tanítják a népet kenyeret sütni f 1156. Augsburgban könyvben '£■ említik a pékszakmát §1787. az első dagasztógép meg- 3. jelenése 1810. A tésztafeldolgozás gépe- £ sítésének kezdete. 'S JEGYZET CZENE ATTILA . Az igazi ünnep bár a lisztet már négy­ezer esztendeje ismeri az emberiség, a kenyérsütés tudományát csak az 1100- as évektől tanulhatták meg az egyszerű halandók, francia szerzeteseknek köszönhetően. ÉN MÉG EMLÉKSZEM a ko- vászillatú hajnalokra, ami­kor karádi nagymamám, Kudomrák Józsefné Kenye­ret dagasztott, majd elvit­tük kisütni a pékhez. Ha­talmas fehérkenyér volt, úgy szegték meg, hogy előtte a késsel szertartáso­san keresztet rajzoltak rá. S azt tanították: eldobni be­lőle egy harapásnyit sem szabad. egyre nagyobb azok tábo­ra, akik nem akarnak enni kenyeret egy falásnyit sem, mert hizlal, legfeljebb bar­nát vagy rozsból készültet. Én is próbáltam már így tenni, két hétig bírtam, az­tán alig léptem ki a boltból, már téptem is szét a kenye­ret és hazáig megettem az egészet. Ekkor értettem meg István barátom igazát, akinek a kenyér olyan mint a levegő. másoknak A kenyér Krisz­tus testét jelképezi, ame­lyet fölajánlott a keresz­ten. De ahogyan a legtöbb ember Krisztushoz csak nagy bajában fohászkodik, úgy a kenyér is csak an­nak fontos, akinek nem jut. S ők egyre többen van­nak. Ilyenkor nem kell már visszagondolni az 1994-ben Pulitzer-díjat ka­pott fotóra, amelyen szu- dáni kisfiú haldoklik az éhségtől, s mögötte egy ke­selyű várja türelmetlenül a végét. Elég nyitott szem­mel végigmenni kora reg­gel a kaposvári utcákon, ahol az éhes guberálók versenyt futnak egymással és a kukásautókkal a fala­tokért, kalóriáért. Ha ke­nyeret találnak, na nekik az az igazi ünnep. A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ HÍREI Feketelista: élen a 6-os is Gyerektáncosok turnéja Baranya - A második helyen áll a balesetveszélyes utak or­szágos rangsorában a 6-os fő­út. A Baranya megyén is átve­zető úton az elmúlt három év során hatvanhárman veszítet­ték életüket. Amúgy Baranyá­ban szinte minden úton keve­sebb karambol volt tavaly, mint egy évvel korábban. A 6-os főúton is kevesebben baleseteztek tavaly, ebben fel­tehetően az is közrejátszott, hogy egyre többen választják az autópályát. A sztráda bara­nyai szakasza kiemelkedően biztonságos, az átadása óta el­telt időszakban itt senki sem veszítette életét. A rendőrségi statisztika szerint főképp a délutáni órák a veszélyesek, ekkor történika balesetek fele. szekszárd - A szekszárdi Barti- na 30 gyermektáncosa képvisel­te Magyarországot a lengyel Zielona Gora városában. A cso­port elismerésre méltóan szere­pelt a nemzetközi folklórfeszti­válon, ahová Bulgáriából, Szerbi­ából, Szlovákiából, Türkmenisz­tánból, s Venezuelából is érkez­tek ifjú táncosok. A szekszárdi­ak négy koreográfiát mutattak be az egyhetes túra alatt. Sok lesz a szúnyog a Dunán mohács - 3,5 méter körül alakul a Duna vízmagassága, s még apadni fog. Aztán árhullám érke­zik Mohácsig, s a tetőpont 5 mé­ter magasan alakul. Amikor a holtágak, árterek vízhez jutnak, megjelennek a szúnyogok. A gazdagok gazdagodnak Kevés lakás épült Tolnában Sikeres Pécsi nyári játékok. Tavaly 60 millió forintból csaknem 50 előadás volt a Pécsi Szabadtéri Játékok programjában, idén feleannyi pénzből 27. Az előadások telt ház előtt folytak nagy sikerrel (fotónkon a Duplafogás című darab két szereplője), de az üzlet vesztesége idén elérte a tizenötmillió forintot Pécs - Síkfői Tamás már több mint húsz éve áll a Baranya me­gyei iparkamara élén. Szerinte a gazdasági döntések egyre ki­sebb és egyre gazdagabb kört érintenek. Meg kell fékezni a jö­vedelemáramlást a fejlett orszá­gok felé, ugyanis elgondolkodta­tó, hogy már a magyar GDP 20 százaléka is a nyugat-európai életszínvonalat segíti. De hely­ben is ellenőrizni kell a gazdasá­got. A magyar állam húsz esz­tendeje rosszul gazdálkodik, mi­közben az egész vüágon elindult egy folyamat, hogy hosszú távon emberibb, kiszámíthatóbb le­gyen az élet. A rendszerváltás­kor Budapesten az országos át­lag 126 százalékán állt a GDP, Baranyában 94-en. Ma ez 230, illetve 64 százalék. tolna - Öt év alatt mindössze 881 lakással lett több Tolna me­gyében, miközben a Dél-dunán­túli régió másik két megyéjében, Somogybán és Baranyában va­lamivel több mint 3000. Tolná­ban egy lakásra 2,34 lakó jut. Kacsakölcsönző nyílhat mánfa - A 850 lakosú Baranya megyei települést ellepték a bar­na meztelen csigák, amelyek nem kegyelmeznek a vetemé­nyeseknek; amit találnak, meg­rágnak. A spanyolcsiga egyik leghatékonyabb természetes el­lensége az indiai futókacsa. En­nek darabját 500-8000 forintért ajánlották föl idegenek. Lehet, hogy a falu vásárol 10-15 kacsát, s ingyen odaadja családoknak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom