Somogyi Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-17 / 192. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. AUGUSZTUS 17., SZERDA 11 Petőfi menyasszonya Kaposváron múzsasors Rossz volt a hangulat a városban, mert sokan meghaltak Königgrátznél KÖRKÉP _ toló, most mégis lehangolt fiatalsága azért búcsúestélyt rendezett a tisztele­tükre. Prielle Kornélia nem neheztelt meg a kaposiakra, hiszen még kétszer: 1875-ben és 1876-ban vendégszerepeit Kaposváron. Történetünk csak úgy lehet teljes, ha a porosz-osztrák háború somogyi sebe­sültjeinek sorsát sem hagyjuk említet- lenül. (1866 nyara azon ritka időszakok egyike, amikor a hadtörténet, a színház- történet és a kórháztörténet együtt fonó­dott össze a várostörténettel.) Mind a sebesültek gyógyulása, mind a megyei kórház szempontjából szeren­csés lépés volt, hogy az 1860-as évek elején Töltényi Jánost nevezték ki a ka­posvári közkórház igazgató főorvosává. A székesfehérvári születésű doktor törzsorvosként, a magyar hadi egész­ségügy egyik megszervezőjeként és irá­nyítójaként vett részt a szabadságharc­ban. A háborúban és békében egyaránt igaz hazafinak és jeles orvosnak jellem­zett Töltényi Jánost általános tisztelet övezte a megyeszékhelyen. Ezt részben az alapozta meg, hogy önként vállalko­zott az 1866. évi königgratzi csatában megsebesült somogyi katonák hazaho­zatalára és itthoni ápolására. Miután mindenki támogatását megszerezte, a csatatérre utazott, összegyűjtötte a szál­lítható somogyi sérülteket, és vasúton hazaindította őket. A balatonboglári vasútállomásról az uradalmak és a magánemberek kocsijai valóságos diadalmenetben vitték a ka­posvári kórházba a hatvanhét sebesül­tet, akik itt teljesen fel is épültek. Tölté­nyi doktor vállalkozását nem csak So­mogybán méltányolták: a kórházigazga­tónak 1867 elején az uralkodó is elisme­rését nyilvánította a porosz-osztrák há­ború idején kifejtett tevékenységéért. Az ■„Játéka főérdeme az összhang- zás, az egység. Nem magas, de igazi csinos és szép arányú külseje, szelíd, nemes és fogé­kony arca, nem erős, de igen kellemes csengő hangja kerek művészi egészet tesznek..." EGY KORTÁRS SZAKÉRTŐ PRIELLE KORNÉLIA MŰVÉSZETÉRŐL a Ferenc József tette ezt, akinek hadbíró­sága 1849-ben a szabadságharcban való részvétele miatt tízévi várfogságot sza­bott ki rá. (1851-ben az orvosokat feltéte­lesen szabadlábra helyezték, de Töltényi doktor igazgatói kinevezéséig rendőri felügyelet alatt dolgozott a kórházban...) Ez állt a kaposvári színielőadások hátterében. Ezért nem tudtak a városi ifjak kellőképpen figyelni a kiváló te­hetségű színésznőre, aki 1846 őszén néhány napig a legnagyobb magyar köl­tő menyasszonya volt. Régi tapasztalat, hogy a nemzeti érzület ébren tartásáért éppen a legnehezebb időkben tesznek a legtöbbet a színészek. Somogybán sincs, itt sem volt ez másként. Nagy Zoltán Noha az osztrák abszolutizmus 1850-ben megtiltotta, hogy muzsikusok és színé­szek „a nép kedélyeire izgatóan hatni szokott” nemzeti nótákat és táncokat ad­janak elő Kaposváron, a teátristák maka­csul újra meg újra feltűntek a megye- székhelyen. A kiegyezés előtti nyáron egyenesen országos hírű művészek ke­resték fel Kaposvárt a jeles színpadi szer­ző, színész, rendező és igazgató, a ma­gyar népszínmű műfajának megterem­tője: Szigligeti Ede vezetésével. A Nemzeti Színház művészeiből ala­kult alkalmi társulat 145 esztendeje, 1866. július lOén érkezett Kaposvárra. Nagyon szerencsétlen időpontot válasz­tottak a vendégszereplésre, hiszen szá­mos somogyi fiú is halálát lelte, amikor az osztrák hadsereg - éppen egy héttel azelőtt - döntő vereséget szenvedett a poroszoktól a csehországi Königgrátznél. A nyomott hangulathoz a veszteségekről terjengő hírek mellett a rossz gazdasági helyzet és az általá­nos politikai feszültség is hozzájárult - ráadásul hőség volt. így esett, hogy a „hazai első színműírónkat s jeles művé­szeinket megillető díszes fogadtatásról is megfelejtkezénk”. Pedig a Kaposvár­ra érkezett művészek között volt Prielle Kornélia is, akinek húsz évvel azelőtt a hirtelen ötlettől áthatott Petőfi Sándor megkérte a kezét, s csak azért hiúsult meg a házasság, mert épp nem akadt pap Debrecenben, aki összeeskette vol­na őket. Petőfi a pár napos romantikus epizód után visszapártolt Szendrey Júli­ához, Kornélia pedig a következő évben feleségül ment nagy jövő előtt álló pá­lyatársához, Szerdahelyi Kálmánhoz. De térjünk vissza mi is 1866 izzadsá- gos nyarához, mert a jeles társulat első előadására július 11-én került sor Ka­posváron. Érdemes beleolvasni a kora­beli színikritikába, hiszen manapság aligha írnak le ilyen mondatokat: „Pont fél 8 órakor felgördült a függöny, a szín­padra tekintettem, s örültem; körülnéz­tem, s elszégyelltem magamat, oly ke­vesen voltunk. [...Midőn] Prielle Corneliának bűbájos művészete lelke­inket belehelte, kezdetben elfelejtet­tünk tapsolni, úgy tettünk, mint az ifjú szerelmes, kinek boldog némasága töb­bet mond, mint a kitanult udvaroncnak léghajtó bókjai...” Vasárnap, július 15- én léptek fel utoljára a városban Szigligetiék. Kaposvár igazán színpár­A csata szomorú vége. A sebesült somogyi katonák hazahozatalát megszervezték az odaadó orvosok, uradalmak és magánszemélyek A königgratzi csatában részt vettek somogyi ifjak is 1866 nyarán. A fülledt napokon a megye hölgyeinek szíve értük dobogott Prielle Kornélia csak azért nem lett Petőfi felesége, mert épp nem találtak papot A MÁRAMAROSSZiGETi születésű színész­nőt, Prielle Kornéliát (1826-1906) tizen­nyolc évesen a Nemzeti Színházhoz szerződtette Szigligeti Ede. A hölgy azonban még számos magyar színház­ban kipróbálta tehetségét, mígnem visszatért a Nemzetibe, ahol aztán 1859-től haláláig játszott Negyvenöt éven át egyik fő erőssége volt a színház­nak, bár továbbra is szívesen vendég­szerepeit vidéken. Prielle Kornélia erei­ben francia emigránsok vére csörgede­zett, s játékában is érezhető volt a fran­cia hatás. Legnagyobb sikereit valóban a francia polgári szalondarabokban aratta. 1881-ben a Nemzeti Színház örökös tagjává nevezték ki - ő kapta meg először ezt az elismerést Az ünne­pelt művésznő a színpadon tökéletesen megtestesítette a női eleganciát; pálya­társnői még öltözködésüket és hang­hordozásukat is igyekeztek hozzá igazí­tani. Hosszú pályája során az egyik legjobb magyar színésznőnek tartották. Szigligeti Ede, a színész és színigazgató vezetésével jöttek a művészek Kaposvárra Labirintusba vitték a játékos ifjakat A somogyi katasztrófavédelmi igazgatóság munkatársa is részt vettek a Játék napon, amelyet a fonyódligeti gyerektáborban rendeztek meg. A táborlakókat, a megye általános iskoláinak ju­talomban részesített tanulóit, s az érdeklődő családokat ingye­nes játéklehetőséggel várták a szervezők. Az igazgatóság dolgozói - a balatonboglári tűzoltósággal kö­zösen - játékos erőpróbákkal tarkított állomáshelyeket alakí­tottak ki. Elsősegélynyújtás, seb­kötözés, túlélőcsomag összeállí­tása, labirintusban elhelyezett tárgyak keresése - ilyen és eh­hez hasonló feladatok szerepel­tek a programban. ■ H. M. Lenyűgöző pillanatok. Új barátságok szövődnek a II. Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál művészei között, akik szabadidejükben megismerhették a város nevezetességeit. Napról napra nagy sikerű fellépéseknek tapsolhat a közönség, és a Kaposfest szerdán újabb koncertekkel folytatódik Határértéken belül van a zajszint az Agóránál Kaposváron a nemrégiben elké­szült Agóra környékén élő egyik olvasónk szerint üröm is vegyül az örömükbe, mert a megújult monumentális művelődési köz­pont különféle berendezéseinek működtetése komoly zajjal jár. Szerinte az új központ klímabe­rendezése, egyéb elektromos be­rendezései olyan hangosak éjsza­ka is, hogy képtelenség pihenni a zajtól. Érdeklődésünkre a kaposvári polgármesteri hivatalban cáfol­ták, hogy ilyen okok miatt bárki is pereskedne az önkormányzat­tal szemben. - Panasz is egyet­lenegy érkezett eddig hozzánk - reagált megkeresésünkre Répás Orsolya, a városháza sajtószóvi­vője. - Az Együd Árpád Művelő­dési Központ és a városháza szakemberei folyamatosan fi­gyelik a berendezések zajkibo­csátását. Kedden is volt üyen el­lenőrzés, melynek során a zaj­szintmérő 55 dB-t mért Össze­hasonlításul csupán pár adat: a suttogás 25 dB, az utcai zaj 70 dB, a fűnyíró 85 dB, egy forgal­mas kocsma 90 dB, az autópá­lyán a forgalom 96 dB, egy kon­cert 90-115 dB. A zajkibocsátás tehát határértéken belül van, ám a város természetesen figyelem­be veszi a lakó kérését Répás Orsolya hozzátette: éj­szaka is végzünk méréseket, s ennek alapján teszünk lépéseket az ügyben. ■ Márkus K. A k t *

Next

/
Oldalképek
Tartalom