Somogyi Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-17 / 192. szám
2011. AUGUSZTUS 17., SZERDA 7 GAZDASÁG Napirenden: a kormány kezében a városok, megyék sorsa Új pofon az ápolónőknek? műszakpótlék Ha megvonják, felgyorsulhat a pályaelhagyás Az új önkormányzati törvényjavaslatát ma tekinti át a kormány. A kabinet szándéka a központosítás, de a települések még ellenállhatnak. A kérdés háromoldalú: ki kapjon több pénzt, hova kerüljön több döntési jogkör, valamint hogyan segíthetné az állam az önkormányzati eladósodottságot. Forrásaink szerint a megyék esetében olyan megállapodás született, amelyet minden szereplő elfogad. A megyéknek csupán területfejlesztési feladatokat hagynak meg. Mivel a megyék fele-kétharmada is a csődközeli helyzetet próbálja elkerülni, ennél többet jelent az, mennyi feladatot vesz le az állam a vállukról. Érdekes kérdés a megyei jogú városoké, hiszen ezek is sok hatáskört elvesztenének. Nagy vita folyhat még arról, hogy az ő képviselőik hogyan kapjanak beleszólási lehetőséget a területfejlesztésbe, ha azok a megyékhez kerülnek, s elképzelhető, hogy a megyei jogú városokból is ülhetnek néhá- nyan a megyegyűlésekben, szavazati jog nélkül. Á járások térképét várhatóan sokkal inkább a mostani kistérségi hálózatból kiindulva rajzolják meg, mintsem az 1983-ban eltörölt rendszerből. A kormányzati szándék az, hogy sok feladat átkerüljön oda a települések jegyzőitől. Vitás kérdés lehet még a kistelepülések helyzete. Az eredeti tervek közt arról volt szó, hogy az ezer vagy kétezer lakos alatti falvak önkormányzatainál a hivatal szűnjön meg, s csak a polgármester dolgozzon, ő is ingyen. Ez nagyobb ellenállást váltott ki, s valószínűleg ez a pont is módosulhat majd a parlamenti végszavazás előtt. ■ Sz. I. Kivárnak a hitelhalasztással EGYELŐRE nem egyeztetnek az önkormányzati hitelek halasztásáról a bankok és az önkormányzatok - adta hírül a Magyar Rádió. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke elmondta: ők és a bankok is megvárják az új önkormányzati törvényt. A rosszul fizetett egészség- ügyi szakdolgozók erkölcsi megalázásnak tartanák a műszakpótlék eltörlését. Ha mégis így változna a munka törvénykönyve, 10 milliárd forinttal rövidülne az ágazat, amit más jogcímen pótolni kellene. Nógrádi Tóth Erzsébet A gyógyítás halálát jelentené ha elfogadná a parlament a munkatörvénykönyv (Mtk.) megváltoztatására tett javaslatot - jelentette ki lapunknak Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) alelnöke. (Ez a javaslat egyelőre munkaanyag, tárcaelképzelés s nem a kormányé - emlékeztetett a miniszterelnöki szóvivő több alkalommal - szerk.) A tervek szerint ugyanis megszűnne az egészségügyben a délutáni pótlék, az éjszakai pedig 50 százalékról 15-re apadna, ami az szakképzett ápolók átlagosan 125 ezer forintos nettó fizetését 20 ezerrel csökkentené. A változás a 90 ezer egészségügyi szakdolgozóból 50 ezer folyamatos munkarendben, ágy mellett, három műszakban dolgozót érintene, pedig már ma is kevesen vannak, 5-6 ezer ápolónő hiányzik a kórházakból. A kamara írásban hívta fel a döntéshozók figyelmét: a rosszul fizetett szakdolgozók erkölcsi megalázásként élik meg a tervezett jogszabály változást, nem tudják azt elfogadni. így további elvándorlás lehet a következménye, ami a betegeken csattan. Aki manapság járt kórházban, láthatta, hogy a 60-70 ágyas osztályokon két éjszakás nővér gürcöl. S mivel az orvoshiány miatt nem ritka, hogy egy ügyeletes doktornak két-három osztályt kell felügyelnie, hatalmas a nővérek felelőssége is. Érthetetlen, hogyan találhatta ki bárki, hogy még egyet csavar az amúgy is súlyos helyzetben lévő ágazaton - fakadt ki az alelnök asszony, aki saját bőrén érzi a betegellátás napi nehézségeit, hiszen a Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ ápolási igazgatója. Annak ellenére, hogy az 1630 ágyas kórházban megvan a gyógyítási minimum rendeletben előírt létszám, a legtöbb fővárosi kórházKi gondpzza a babát...? Ha további hátrány éri őket, tovább állnak Többletdíjazást igényel az éjszakázás kázmér tibor orvosként állítja: sokkal nagyobb megterhelést jelent az emberi szervezetre az éjszakai munka a nappal végzettnél, így az többletdíjazást igényel. Ha erre nem kerül sor, várható a további elvándorlás. A váci kórház 840 engedélyezett dolgozói létszámából az év első felében 10 százalékos volt a fluktuáció, pedig már most is hiány van a jól képzett műtősnőkből és aneszteziológus asszisztensekből, akik akár itthon, akár külföldön kevesebb munkával sokkal jobb körülmények között és jóval több fizetésért el tudnak helyezkedni. bán kritikus az ápolóhiány. Amúgy a minimum feltételeket rendre a gazdasági lehetőségekhez szabják, 2006 óta folyamatos volt a létszámleépítés, sőt, a nyugdíj melletti munkát is korlátozták. így jut a nappali műszakban egy nővérre 25 magatehetetlen beteg - mondja Babonits Tamásné. Több évtizedes kórházi munkával a háta mögött állítja, egyre betegebben kerülnek kórházba az emberek és nagyon sok a szakképzett ápolást igénylő beteg. A fővárosi Semmelweis Egyetemen 2500 dolgozót érintene a túlóra- és az éjszakai pótlék megvonása, van, akit mindkettő - tudtuk meg Ivády Vilmos gazdaságiműszaki főigazgatótól. Ha eltörölnék ezeket a juttatásokat, évi 500 millió forinttal csökkenne az érintettek jövedelme - tette hozzá. Kérésünkre a főigazgató gyors fejszámolás után úgy becsülte, hogy egy ilyen intézkedés évente akár 10 milliárd forinttal rövidítené meg az ágazatot. Ezt más jogcímen, de pótolni kell, ekkora ősz- szeg kiáramlása óriási kárt okozna a gyógyításban. Hatását a munkaerőpiac válaszolja majd meg - utalt a képzett szakemberek elvándorlására a főigazgató. A munkahelyi pótlék eltörlése kevésbé érinti az orvoskart, csak azokat sújthatja, akik műszakos munkarendben dolgoznak - tudtuk meg Rácz Jenőtől, a Magyar Kórházszövetség elnökétől. Bár Kázmér Tibornak, a váci kórház főigazgatójának az a tapasztalata, hogy az orvoshiány miatt - még ahol a munka jellege indokolná is - traumatológia, intenzív ellátás - nem tudják megszervezni a műszakos munkarendet. A főigazgató feltételes módban beszél a műszakpótlék eltörléséről, reméli, arra nem kerül sor. Azt mondja: ha mégis, úgy azt magasabb tb-finanszíro- zással kellene pótolni. Márpedig ma még nem tudni, gyarapod- hat-e a biztosító jövő évi gyógyító kasszája. Ám ha az ideivel azonos szinten marad, úgy a dologi költségek, a víz-, a gáz-, a villanyáram árának várható emelését a kórházak csak a bérköltségeinek terhére tudnák kompenzálni - mondja Kázmér Tibor. Pedig az általa irányított intézményben az orvosok nettó átlagos jövedelme nem éri el a 186 ezer forintot, a szakdolgozóké pedig csupán 116 ezer forint.-+ MMMm Az euróválság hatásait tekintették át orbán Viktor miniszterelnök Pintér Sándor belügy-, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel tárgyalt az euróválság Magyarországra gyakorolt hatásának kivédéséről - ennyit közölt tegnap a kormányfő szóvivője. Sárkány tart majd az űrállomásra teherszállító próbamisszióra küldik november 30-án a Dragon (Sárkány) űrhajót, amely aztán rákapcsolódik a Nemzetközi Űrállomásra - jelentette a SpaceX magáncég. A NASA azt tervezi, hogy űrsiklóflottájának nyugállományba helyezése után 4-5 évvel a céget bízza meg asztronautái és a felszerelés szállításával. Addig az orosz Szojuz űrhajókon bérel helyet magának. A Mólnak jól alakult a második negyedév az idei második negyedévben 54 milliárd forint nettó eredményt ért el a Mól csoport, szemben az egy évvel korábbi 43,2 milliárd forint veszteséggel. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató tőzsdei gyorsjelentésben azt is közölte: a bevétel 23 százalékkal, 1298,4 milliárd forintra nőtt, a profit meghaladja az elemzők által várt 46,5 milliárd forintot. Az eredményből a legjelentősebb részesedése a kutatás-kitermelés üzletágnak volt. Hernádi Zsolt: Soha rosszabbat! A viharos július viharkárai biztosítók Érdemes áramtalanítani, ha csapkod a villám Pannónia három keréken online A motor is képes önállóan kommunikálni PROMÓCIÓ Idén csak júliusban 52 300 időjárás okozta kárt jelentettbe a lakosság a biztosító társaságokhoz. A legtöbb káresemény a viharok, illetve a villámcsapások miatt következett be - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A becsült kárérték megközelíti a 4,6 milliárd forintot. Kimagaslóan sok bejelentés történt a tetőszerkezetekben, vakolatban keletkezett károk miatt, de sok volt a fakidőlés is. Az összes regisztrált eset több mint feléért - 52,6 százalékáért - a viharok a felelősek. A villámcsapások okozták az összes kár közel 28 százalékát, több mint 14 800 ilyen esetet jelentettek be. Kiemelkedően magas volt a villámcsapások okozta túlfeszültség elsősorban a műszaki berendezéseket tette tönkre. Az ilyen káresemények 63 százalékáért, több mint 9300 esetért az utóbbi jelenség a felelős. „A túlfeszültségből keletkező károkat úgy kerülhetjük el, ha vihar esetén legalább a nagyobb értékű és érzékenyebb elektromos készülékeket, műszaki berendezéseket - laptop, plazma- tv, számítógép - áramtalanítjuk” - hívja fel rá a figyelmet Gorda Zsolt a Mabisz illetékese. További lehetőség a védekezésre a villámvédő elosztó, vagy az elektromos hálózat túlfeszültség elleni védelme. ■ Csapás vihar után, jöhet a biztosító Harmadik alkalommal vágott neki két fiatalember, Bruckner György és Harsányi Csaba, az oldalkocsis Pannonia-motor, Öreg- hölgy’59 társaságában, hogy Pannónia 3 keréken országjáró túrájuk során keresztül-kasul bejárják Magyarországot. A Telekom az idén kifejezetten erre az útra készített mobilalkalmazással támogatja a projektet. Gyuri és Csaba a leggyorsabb mobilhálózaton keresztül osztják meg élményeiket. Egy okostelefonnal szerelték fel az út főszereplőjét, a motort is, ami önállóan is képes online kommunikációra. így tehát nem csak a fiúk, de a motor is saját twee- tekben mondja el az élményeit Öreghölgy '59 név alatt.Az eszköz, az általa rögzített adatok alapján, mint pl. hely, sebesség, hőmérséklet, előre megírt panelekből felépített üzeneteket küld, azaz folyamatosan beszámol az útról. A két utazóval élőben is fel lehet venni a kapcsolatot, mindig tudni lehet, hogy hol, merre járnak. Egy hónapos útjuk során körülbelül 3000 kilométert tesznek meg és 510 települést látogatnak meg. Mivel a Magyar Telekom a környezetvédelem elkötelezett támogatója, a motor által kibocsátott szénmonoxid szennyezést fásítással igyekszik közömbösíteni. Bruckner Györggyel és Harsányi Csabával közösen a cég 11 db magyar őshonos diófacsemetét ültet el a túra során érintett egyik településen, Bükkaranyoson. A választás azért is erre a falura esett, mert Bükkaranyos hamarosan a megújuló energiaforrások használatában mintatelepüléssé válik, és ennek a törekvésnek a jelképes elismerése a Magyar Telekom fenntarthatósági programjának, a hello holnap! keretében történő faültetés. ■ Cs. E. ■ A Pannónia 3 keréken projekt nyomon követhető a weboldalán, a Face- bookon, illetve blog-on is.
