Somogyi Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-15 / 190. szám
11 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. AUGUSZTUS 15., HÉTFŐ KÖRKÉP balatoni hal A horgászok ellenzik, hogy a zrt. több halat fogjon ki a tóból. A horgászturisztikai szakember szerint a helyi hal kiemelkedő minőséget képvisel, amit az árának is tükröznie kell CSATÁT NYERT A HEKK A KESZEG ELTEN ra a halászcég? - Hídfőállást fogaltunk már boltjainkkal és halsütőnkkel, de a további előrenyomuláshoz szövetségesekre van szükségünk - így a horgászturisztikai vezető. - A halsütőkre, halboltokra, vendéglátóipari egységekre gondolok, akik vállalják, hogy balatoni, legális forrásból származó halat tartanak, s a turistákra, akik ezt akarják fogyasztani. Érdekes ellentmondás, hogy ha keresettebb lenne a balatoni hal, akkor a zrt.-nek fokoznia kellene a halászat intenzitását. Ezzel szemben állnak egyelőre a horgászok. - Szükségesnek látszik hát meghozni a döntést, hogy kinek az érdekeit vesszük súlyozottadban figyelembe, illetve hogy a két érdek hogyan férne meg egymás mellett - folytatja Füstös Gábor. - A megélhetési horgászok csoportja ma sokkal több jó halat (süllőt, pontyot) vesz ki a Balatonból, mint mi. A horgászoknak is változniuk kell(ene) és nem a halászatban keresni az ellenséget, hanem körülnézni egy kicsit a „sporttársak” között is. De ez a folyamat már megindult, számos „húshorgászról” tudunk már név, kikötő szerint, némelyiknek az eladási vonalait is ismerjük. Jó volna, ha jogszabály rendelkezne arról, hogy a horgász nem adhatja el a halat... S akkor a rapsicokról (no meg „bejáratott" vevőkörükről) még nem is szóltunk... A hekk a legjellegzetesebb balatoni étek, legalábbis az egyik internetes hírportál szavazása szerint. Nincs mese, be kell hát sorolni az északi-tengeri (argentin?) csacsihalat a balatoni fogások közé, mely a szavazáson a lángost és a keszeget szorította a képzeletbeli dobogó második és harmadik fokára. Az északi tengeri csacsihal bizonyult a legjellegzetesebb balatoni ételnek egy internetes szavazáson. Mögötte a lángos és a keszeg Fónai Imre- Ennek nincs feje! - kiáltott ki a konyhából fotósunk, amikor balatoni halat szeretett volna fényképezni a forró olajban. Persze, hiszen fagyasztott fogasfiiét tettek a serpenyőbe. Másutt azt mondták, náluk csak a hekket keresik, egy kö- a vetkező Balaton-parti halsütö- 1 dében arra panaszkodtak, hogy | csak fagyasztott fogashoz tud- f nak hozzájutni. A Magyar Konyha című lap mindenesetre felvállalta a lehetetlent, összeállította a balatoni top 10 halsütő-rangsort, melybe hat déli parti egység is bekerült. Toplistás Kremánék siófoki halsütödéje is az Ezüstparton. Békebeli, halászkuny- hó-szerű bodega, melynek hűvösében Holl Ferenccel, az alapító Kremán János vejével dis- kuráltunk. - Apósom 1959- ben alapította a halsütőt, ő volt az elsők egyike, aki délyt váltott ki renc. - Azóta is a családban maradt, most a feleségem és a fiam viszi az üzletet. A Balatoni Halgazdasági Nonprofit Zrt. nemrég nyitott gyenesdiási halpiaca éppen hogy befért az említett top 10- be. - A gyénesdiási halsütő tapasztalatai alapján talán kimondható, hogy megteremtettük az alternatívát a hekkel szemben - vélekedik Füstös Gábor, a zrt. horgászturisztikai és értékesítési vezetője. - Egyre többen keresik a sült keszeget, illetve más balatoni halakat. Persze, több településen is szükség lenne a gyenesdiási- hoz hasonló piacra, hiszen önmagában a halbolt és a halsütő nem jelent akkora attrakciót, mint egy halpiac részeként. Füstös Gábor amondó, az árak elemzésébe inkább nem menne bele. - A balatoni hal mindig kiemelkedő minőségi kategóriát képviselt, ezt az áraknak is tükrözniük kell. A hekk több száz, több ezer kilométerről érkezik, ennek az útnak a megtételéhez idő kell, mindenkinek el kell tudni dönteni, hogy néhány napos, esetleg egyhetes halat akar enni, vagy a helyben fogott frisset, akkor is, ha az kicsit drágább... S hogy be tud-e törni az olcsó hekk piacáNyertek a tárkonyos busapaprikással EGYÜK KI A BUSÁT a Balatonból címmel akciót hirdetett néhány hónapja a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt A cégvezetés szerint a kampány sikeresnek mondható, rendezvényről rendezvényre főzik és kóstoltat- ■ fák a busából készült ételeket, még főzőversenyt is nyert a zrt a tárkonyos busapaprikássaL Ha nagyobb lenne rá a fogyasztói igény, fokozhatnák a busa halászatát, ami amúgy is egyik fő feladatuk. A horgászokat persze~a busa kevéssé érdekli, amikor e nagy testű ragadozók hullottak el nagy számban a nyár elején, alig jelentkezett a társaságnál aggódó horgász, nem így a harcsaelhulláskor... Kilencvenöt százalékban busa és angolna az ökológiai célú halászat, vagyis az idegenhonos halfajok állományának csökkentése, és a keszegállomány szabályozása az elsődleges a halgazdálkodási zrt számára. Az angolna- és busahalászat 95-97 százalékban ilyen halak fogását eredményezi, néhány százaléknyi mellék- termék lehet például nagytestű ponty. Ha nem szenvedett a hal maradandó sérüléseket, visszakérni a Balatonba. Az a néhány darab, ami már nem engedhető szabadon, éffékesftésre-kerül, ez... képezi az egyik forrását a boltok ellátásának. A legnagyobb mértékben azonban a keszeghalászatból származó halak tudnak a piacon megjelenni. Napja is volt már a magyar halnak a Balatonnál: A fellépők között Harcsa Veronikával és Csuka Mónikával Rozmaringosbaligány, tonnás csuka A BALATONFÜREDEN 1803-ban megnyílt első modern étterem, a Nagyvendéglő étlapján hús-fajta balatoni hal szerepelt. lenne hová visszanyúlni a mai vendéglátásnak is, elég . volna elővenni a 19. századi recepteket. Az idő táji ófvátos étek volt a rozmaringös baligány, a mandulás harcsa, a tormás csuka-. A keszeget kakukkfüvet,tárkonnyal, avas szalonnával „bolondították”, a pontyot ecetesen, borban párolva, fokhagymásán, vagy gyom béres lében készítették, a harcsát meg káposztásán, babérszószban. A hekk ekkor még ismeretlen volt... * * 1
