Somogyi Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-15 / 190. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2011. AUGUSZTUS 15., HÉTFŐ HÍRSÁV Olcsóbban tankolhatunk OLCSÓBB LEHET a benzin. A nyersolaj ára némileg csökkent, a dollárár szeré­nyen erősödött a forinthoz képest egy hét alatt pén­tek estig. Részben az olaj­ár és a forint/dollár árfo­lyam alakítja a ma­gyarországi benzinárakat. Olajozottan működik az üz­letág. Talán pár forintot esik a benzin ára, de előre borítékolható, hogy pár nap múlva újra áraznak az olajtársaságok, (hm) Kútba zuhant kutyát mentettek ÁLLATOT MENTETTEK vasár­nap a nagyatádi tűzoltók Görgetegen. Nyolc méter mély száraz kútba esett egy kutya, amelyet épség­ben hoztak a felszínre. A gazdátlan ebet ezután a nagyatádi kutyamenhely- re vitték, (hm) Faág veszélyeztette a gyalogosforgalmat A gyalogosforgalmat ve­szélyeztette egy letört pla­tánfa a kaposvári Honvéd utcában. Az ágat a tűzol­tók távolították el. (hm) Díjmentes oktatás civileknek A zseuc Vidékfejlesztő Köz­hasznú Egyesület Kapos­vár, Fonyód, Marcali tele­püléseken díjmentes kép­zést indít civil szervezetek számára. A képzés ideje: 20 óra 3-3 alkalommal (szombatonként). Kezdés: augusztus 27. Témakörök: Hazai és Uniós pályázatok, Projektmenedzsment, Elek­tronikus ügyvitel. A prog­ramról bővebb tájékoztatás a www.zselicvidekfejleszto.hu címen található. JELENTKEZÉS: 2011. augusz­tus 18-ig lehet a +36- 30/734-5328-as telefon­számon vagy e-mailben az egyesulet@zselicvidekfejleszto.hu címen. A program a Nem­zeti Civil Alapprogram tá­mogatásával valósul meg. PROMÓCIÓ A gazdák táplálják a világot gazdanap Jakab István: azok kapjanak támogatást, akik húst, tejet állítanak elő Amíg a multik integrál­ják a gazdákat, addig ők szabják meg, mennyi a haszon - hangzott el a ki­üti gazdanapon. Fónai Imre Nem könnyű olyan, a gazdák ér­dekeit szolgáló új kamarai tör­vényt alkotni az előző nyolcéves ciklus „mezőgazdasági kataszt­rófája” után, hogy biztosan ki le­hessen zárni a spekulánsokat - fogalmazott Jakab István Magosz-elnök, parlamenti alel- nök a szombati siófok-kiliti gaz­danapon. Jakab szerint amíg a multik integrálják a gazdákat, addig ők is szabják meg, mennyi lehet a hasznuk.- Magunkat kell integrálnunk - szabott irányt a gazdafórum résztvevőinek. - Dániában pél­dául meg tudták csinálni a ter­melők, igaz, ott nem volt ötven év kommunizmus. Az előző ny­olc évben azok a gazdákkal el­lenérdekelt vállalkozások kap­ták a támogatást, akik most ver­senytársakként jelennek meg. Szervezzük meg magunkat! A közös beszerzést, termelést és értékesítést. Termelni megtanul­tunk, a technikát ismerjük, eb­ben felzárkóztunk már Európá­hoz, versenyhátrányunk a szer­vezetlenség a piac működésében és a finanszírozásban. Olcsó ter­ményekkel nem leszünk ver­senyképesek - tette hozzá a par­lament alelnöke, s hangsúlyozta: magas minőségre kell töreked­ni, annak mindig lesz piaca, mindig értékelni fogják. Jakab István bejelentette: most nyújt­ják be Brüsszelnek azt a támoga­tási javaslatot, miszerint végre azok az állattenyésztők juthas­sanak támogatáshoz elsődlege­sen, akik állati termékeket, húst, tejet állítanak elő. „A gazdák táp­lálják a világot” - olvashattuk pólók tucatjainak hátán, miköz­ben idei búzából sütötték, majd megszentelték a megye aligha­nem első új kenyerét, a lovasok ugrattak, a fogatosok akadályo­kat kerülgettek. A szántóverse­nyen pedig nem csak a legmo­dernebb traktorok mögött szán­tották az ekék a barázdát, a lovas szántók azt is bemutatták, ho­gyan csinálták ezt a magyar me­zőgazdaság virágkorában - Ja­kab István szavaival élve még a „kommunizmus” előtt. A gazdák táplálják a világot. Szántott az eke Siófok-kilitiben, s új kenyeret is szenteltek Édes-mézes kísértések Nikién: két új mézlovag lépett be a rendbe A méhészekért, mézlovagokért és Berzsenyiért szólt a harang IDÉN IS MEGSZERVEZTÉK Nik- lán a mézes napot, Berzsenyi emlékének ápolására és a mézkultúra népszerűsítésére. KILENC ÉVE DÖNTÖTT NIKLA úgy, hogy évenként megrende­zik a Berzsenyi mézes napot, amikor megemlékeznek a falu régi uraságáról, a magyar iro­dalom halhatatlan ódaköltőjé­ről, Berzsenyi Dánielről, s aki méheket szerető emberként meghonosította a méhészke­dést a településen. így lett Nikla a mézes falu - kezdte köszöntőjében Fülöpné Kesz­tyűs Ágota, Nikla polgármes­tere. Együtt ünnepeltek költő szülőfalujából érkező egyhá- zashetyeiekkel, s Berzsenyi le­származottjaival A Mézlovag rendek felvonulása után a mézkirálynő két jelöltet - Johanidesz Jánosnét és Somo­gyi Magyar Józsefet a niklai rend lovagjává ütötte, akik es­küvel fogadták azt is: terjesz­tik a méz jó hírét és gyakran fogyasztanak mézel A kápol­nánál Szent Ambrus harangja kondult meg a méhészekért, a mézlovagokért és Berzsenyi Dánielért, de áldást kaptak a különböző mézek és mézes­sütemények is. A lovagi cere­móniát követően, azEletkert- ben szalagot kötöttek az el­múlt egy évben született kisba­bák tiszteletére ültetett fákra és virágot vittek a fekete ba­zaltkőhöz, ami az elhunytak nevét őrzi Fülöpné Kesztyűs Ágota polgármester Nikla kö­zösségének szolgálatáért ki­tüntető okleveleket adott át azoknak, akik az elmúlt évek­ben önzetlenül tevékenykedtek Nikla jó hírének terjesztésé ben: Koroknainé Fábos Judit, Pintér József és Marosi Ferenc kapta idén az elismerést. galambokat is röptéitek az összetartozás, a megértés és a békesség jegyében. Erdélyi ízek napja Kéthelyen harmadik rendezvény, har­madik kopjafa. Akár ezt is szimbolizálhatnák a kéthe- tyi Három Góbé tanya ma­gasba törő díszei, de az ere­detükről Bartis László, a ta­nya erdélyi származású tu­lajdonosa elárulta: bár két­ségkívül az erdélyi hagyo­mányőrző napra időzítették egyik-egyik felállítását, a há­rom gyermekét is jelképezik. A Baglas Baráti Kör segítse gével megszervezett találko­zóról annyit mondott: a sze­retettől, az összetartozásról szól, Somogyországban egy parányi székely csoport megmutatja magát. - A lá­togatók erdélyi ízesítésű, fű­szerezési ételekből is vá­laszthattak - folytatta Bartis László - Szabadtéri tűzön sült többféle darált húsból készült micset, erdé­lyi töltött káposztát, birkato- kányt, de alá nem szerette a birkahúst, annak sertéspör­költet ajánlottunk. A húséte­lek hozzávalóit saját állata­inkból vágtuk. Fellépők szó­rakoztatták az egyre csak érkező közönséget, a tanya állatfarmján pedig a lovak engedelmesen sétáltatták hátukon a bátrakat, a bir­kák türelmükről híresen áll­ták a látogatók hadát, a kiskecskét meg is lehetett ölelni. Bemutatók, íjász­kodás, sétakocsikázás és lovaglás is színesítette a programot. v. E. Hagyományőrző napot tartot­tak erdélyi ízekkel Kéthelyen Borban is fürdették a halakat halászlé Különleges variációkat is kitálaltak csapatok Kártérítés a gazdálkodóknak gmo A termelők hektáronként 360 ezer forintot kapnak Variációk halra. Négy település baráti találkozója Varászlón Víz, hal és négy tóparti kistele­pülés. Kilenc éve fogott össze Inke, Pat, Somogysimonyi, vala­mint az ötletgazda Varászló és jól kifőzték a halászléfesztivált. Minden évben más-más telepü­lés vállalja a rendezést, a környe­ző falvak csapatait is fogadva. A stafétabot most Varászlónak ju­tott. Bár nem a tó mellett, hanem a település központjában sora­kozott fel a nyolc csapat, a kultu­rális műsorokkal tarkított feszti­válhangulat egész nap kitartott. A halászléfőzés az évek alatt ki­bővült más ételekre is. A csapa­tok nem csak maguknak főztek, falunyi mennyiséget rottyantot- tak. Kovács Imréné, Somogysi­monyi polgármester elmondta: teljesen hagyományos halászlét főztek idén. Akárcsak az inkeiek, akik vargányás tarjával is készültek. A zalai Pat polgár- mestere, Pintér Lajos is jóízűen falatozta a sült tarját. Kuti Lász- lóné, a házigazda varászlói pol­gármester a helyi csapat ételei mellett, a nemesdédiekét is megkóstolta. ■ Vigmond Erika (Folytatás az 1. oldalról)- Kártalanításról már hallani le­het, ám azt még mindig nem tud­ni pontosan, hogy mi lesz azokkal a termelőkkel, akik közvetlenül a fertőzött területek mellett gazdál­kodnak - húzta alá Trenyik Ti­bor, a megyei növényvédő kama­ra elnöke. A VM lapunkhoz eljut­tatott közleményéből kiderült: a kormány döntése értelmében a termelők egységesen, hektáron­ként 360 ezer forintos kártérítés­ben részesülnek, ha kitárcsázzák a növényeket. A gazdák szeptem­ber 30-ig jelezhetik kárigényüket a kormányhivataloknál, s decem­ber 10-ig hozzájuthatnak a kárté­rítési összeghez. Exner Zoltán, a megyei területi agrárkamara el­nöke szerint bár hivatalosan a GMO-botránnyal kapcsolatos so­mogyi adat nem ismert, de szak­mai körökben általában 350-450 hektárt emlegetnek. Többnyire belső-, illetve észak-somogyi gaz­dálkodókat érintett az ügy. Az el­nök úgy tudja: az egyik legna­gyobb szennyeződés - nagyjából 50 hektárnyi terület - egy észak­somogyi agrárvállalkozásnál for­dult elő. - Nem elég a jogszabá­lyokat megalkotni, hanem az ilyen súlyos esetekben várható szankciókra a korábbinál jóval nyomatékosabban szükséges fel­hívni az érintett vállalatok, for­galmazók figyelmét - szögezte le tanulságaként Exner. Tóth István, a megyei növény- és talajvédelmi igazgatóság nyugalmazott igaz­gatója amondó: lényegesen ko­rábban kellett volna elvégezni a szükséges ellenőrzéseket, még a vetőmag-forgalmazás idején, s így a gazdák megúszhatták volna a tetemes veszteséget. A kamarai elnök szerinte az is fogós kérdés: mi lesz a repcével? Azt reméli, hogy az illetékesek ta­nultak a kukorica-ügyből. A szak­tárca mindenesetre arra hívta fel a figyelmet: augusztus 20-a után indul a repcevetés, addig a Vidék- fejlesztései Minisztérium igyek­szik minden vetőmagot bevizs­gáltatni a laboratóriumokban, hogy hasonló probléma ne fordul­hasson elő. ■ Harsányi Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom