Somogyi Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-08 / 184. szám

12 KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2011. AUGUSZTUS 8., HÉTFŐ PROMÓCIÓ Hagyományünnep sok-sok szeretettel háromfa A fantázia mellett lelkűket tették a szervezők az idei Hagyományok Napjába Hagyományokba ágyazták a bográcsos ételeket és cekkeres rétest Háromfán, ahol a kultúra és az ebéd zamata ötvöződött. Pöttyös szoknyás, vattacukrot majszoló, vidám kislány volt az első szembejövő vendég, amikor a hétvégi, Hagyományok Napjára érkeztünk Háromfára. Már ebből is sejtettük, hogy ismét baráti és szinte családias rendezvényt szervezett a település önkor­mányzata. A levegőben szálló, ínycsiklandó illatok között a bog­rácsos ételek aromája csapta meg az orrunkat; biztos nem volt kön­nyű dolga a zsűrinek - gondol­tuk. Eszünkbe jutott, hogy a ma­gyar, pásztorkodó nép is bogrács­ban főzött - hacsak nem a nyereg alatt -, így nem véletlen, hogy az értékelés főbb szempontjai vol­tak az eredetiség, a megjelenés és jellem, valamint az ízvilág. Vé­gül a csülkös körömpörkölt dia­dalmaskodott, a vegyes sertéspör­költ és a chilisbabos marhapör­költ előtt. A 11 csapat szívét tette az ételekbe, melyek közt akadt még vaddisznójava, lecsós szar­vashátszín, de ürögi rablópörkölt is. Háromfán 800 gondos házi­gazda vigyázta a rendezvényt és vele együtt ősi gyökereit, amely az idők során valódi közösségi ünneppé formálódott. Lázár Józsefné és Jüngling Jánosáé új csuhétárgyakkal mutatkozott be. - A hagyomány napját régi és új szokás elemekből kell valódi Háromfai dalnokok a színpadon. Vendég és fellépő egyaránt jól érezte magát a dél-somogyi település hagyományos rendezvényén MIÉRT SZERETI A HAROMFAI HAGYOMÁNYOK NAPJAT? Ábel János, siklós: A háromfai polgármesterrel mintegy húsz­éves barátságot ápolok. Amúgy is nagy bortermelő vagyok Sik­lóson, és amikor három éve először voltam itt, nagyon meg­szerettem. Persze a borverseny még inkább felkeltette az ér­deklődésemet, s hihetetlen jó a baráti légkör. BALATINCZ GYÖNGYI, HÁROMFA: A falvakban úgy látom, hogy egyre nehezebb az élet, egyre több a probléma. A szociális gondok, az iskolák veszélyezte­tettsége miatt a kultúra és a hagyományok ápolása is egyre inkább a háttérbe szorul. Fan­tasztikus, hogy mégis képesek az emberek összefogni. TÚRI DÉNES. NAGYATÁD: Az étele­ket bíráló zsűri elnökeként is elmondhatom, hogy évek óta szívesen jövök ide. A rendez­vény legfőbb támogatójaként pedig örülök annak, hogy ez az ünnepük megmaradt a falusi embereknek. Itt kizárólag a környékre jellemző ételeket fő­zik, s méltán van jó híre. együttlétté formálnunk - hang­súlyozta BrantmüllerZoltán pol­gármester. - Belevisszük az ap­róságokat, a közös dolgainkat, amelyektől összetéveszthetetle­nül háromfaivá válik. A település első embere hoz­zátette: ritkán gondolunk arra, amink van, és túl gyakran arra, amink nincs - ezért kell körbe­néznünk és meglátjuk, hogy mennyi jó dolog van az életünk­ben. Ezt a nézetet osztja Karvalics Ottó országgyűlési képviselő is, aki megnyitó beszé­dében aláhúzta: ez egy olyan kö­zösség, ahová érdemes jönni, mert az emberek figyelnek egy­másra. Rétesparádé háromfai módra KÖZEL HÚSZ FÉLE RÉTES ké­szült a Hagyományok Nap­ján, közte igazi különleges­ségek is. A legjobbnak a kó- kuszos-ananászos és a whiskeys-almás rétest talál­ta az „íz-szakmai” zsűri. AZ ÍZKAVALKÁDBAN a SÓS ÓS édes rétesek taroltak: szed­res-túrós, gyümölcsös-pudin- gos, aszaltszilvás-mézes, krémsajtos-meggyes, lattyant káposztás, tökös mákos és barackos finom­ság volt, de a klasszikus tú­rós és káposztás rétesek is nagy sikert arattak. NÉGY NAPIG CSAK RÉTEST sü­töttünk az önkormányzattal - mesélte Tratnyek Gyuláné, a Háromfáért Egyesület el­nöke. -110 kiló lisztet hasz­náltunk fel, és a háromfai dalnokaink is hetek óta ké­szültek a fellépésre. Brantmüller Zoltán: a cekkeres rétes méltán nagyhírű Sárkány szállt partra Balatonszárszón süsü Csukás szerint disznóság, hogy továbbra sem jut pénz a gyerekekre Zrínyi-vár: többé nem kételkednek a régészek Sárkányhajóról szállt partra Süsü a szárszói strandon. Kitalálója, Csu­kás István gyerekszínhá­zakat építene szerte az országban, mert úgy véli, az a legjobb befektetés. Fónai Imre „Korda György és Balázs Klári; Sárkányfesztivál” - hirdeti a he­tes főút fölötti molinó, ahogyan beérünk Balatonszárszóra. Ha egynek tűnik is, két külön ren­dezvényről van szó, ahogyan azt Dorogi Sándor sem győzte hang­súlyozni. A polgármester előző­leg a köztévé balatoni „limonádé­jának" vendégeként magyaráz­kodott, hogy honnan is a Sár­kányfesztivál ötlete; dehogyis gondoltak ők az anyósokra, sok­kal inkább Szárszó díszpolgár­ára, Csukás Istvánra, akiről szín­házat is elneveztek a nyár ele­jén. No meg elsősorban a gyere­kekre, akik elképesztően nagy számban özönlöttek (persze szü­leikkel) szombaton is a progra­mokra. Eredetileg úgy volt, hogy a Süsü, a sárkányt egyszer adja elő a Fogi Színház, de a második­ra is elkapkodták a jegyeket, így harmadikat is kellett hirdetni. Sárkányhajón érkezett Süsü szombaton a szárszói strandra, az égen sárkányrepülő húzott el, aztán gyerekhad kísérte a színházba a meleg öltözetében kissé pihegő sárkányjelmezes színészt. Sárkányhajó kötött ki a balatonszárszói strandon Az erdő miatt gyilkoltak Gyergyóalfalun? A sárkányfesztivál vendége volt Balatonszárszó testvértelepülésé­nek, Gyergyóalfalunak a polgár- mestere is, akit arról a hírről kérdeztünk: lelőtték a falu alpol­gármesterét. az elmúlt két Év egyre kevésbé csendes nálunk - mondta György István, az 5800 lelkes gyergyói község első embere. - A Székelyföld legnagyobb közbirto­kossága működik nálunk, ki­lencezer hektáron folyik az erdő­művelés és ez nagy pénzeket mozgat, sok érdek ütközik Ez az elmúlt két évben kiéleződött. Egy ellenzéki csoport nagyobb befolyásra szeretne szert tenni, akár embertelen eszközökkel is. Két helyi fiatalember gyanúsí­tottként előzetes letartóztatás­ban van.- Ha sok pénzem lenne, min­den településen gyerekszín­házat építenék - mondta a ta­vasztól őszig szárszói Csukás István. - Ez már a sokadik sike­res gyerekelőadás a nyáron Szárszón, kell-e rá több bizonyí­ték, hogy ez a legjobb befekte­tés. Bár én persze jól ismerem ezeket a gyerekdarabokat, de előadás közben gyakran belo- pózom hátulról, hogy figyeljem a közönséget, a reakcióikat. Ha új darabot viszünk színre, ak­kor is ezt tesszük a rendezővel a nyilvános főpróbán, mert ha a gyereknéző öt percig unatko­zik, akkor már ki is mutatja, ne­künk meg ez esetben „bele kell nyúlnunk” a darabba. A szívem csücske lett egyébként az utób­bi időben a színház, mert már sokat írtam, azt pedig nagyon fontosnak tartanám, hogy min­den gyerek kicsi korában jus­son el színházba. A többség saj­nos nem jut el. Utánanéztem, kétmillió gyerek él Magyaror­szágon, micsoda lehetőség ez, választásokkor a pártok gondol­hatnának rájuk is, ha már egy­szer folyton a jövőre hivatkoz­nak. Disznóság, hogy mégse ké­szül gyerekfilm, mégis gyerek­színházat zártak be Pesten, s a szárszói kertmozi átalakítására se jutott egy fillér központi tá­mogatás se, hiába kilincseltem a minisztériumban... Még az a szerencse: a balato­ni nagyközség önkormányzata önerőből (helyi lelkes támoga­tókkal) megoldotta. Osztrák és horvát szakemberek még tavaly is kételkedtek, ám az idei feltárások eredményét tekint­ve biztosan kijelenthető: Zrínyi- Újvár nem horvát területen, ha­nem a jelenlegi Belezna-Őrtilos határában állt - tudtuk meg Köl­tő László régész-főmuzeológustól. Elmondta: a Somogy Megyei Mú­zeumok Igazgatósága egymillió forintot nyert az idei feltáró mun­kákra a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán, amely­hez Belezna és Őrti­los önkormányzata 200-200 ezer forin­tot tett, a Zala Me­gyei Múzeumok Igazgatósága pedig 250 ezret, így július 14-én elkezdhették a mun­kát, amit e héten fejeznek be. Se­gítettek, immár hagyományosan a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatói, hallgatói, vala­mint az ELTE és a szegedi tudo­mányegyetem régészhallgatói, emellett a Hadtörténeti Intézet és Múzeum is képviseltette magát. Ismeretes: az 1970-es években már meghatározták a vár helyét korabeli térképvázlatok és ott ta­lált leletek alapján. Zrínyi Mik­lós hadvezér 1661-ben kezdte építtetni. A Habsburgok nem könnyítették meg a dolgát, en­nek ellenére 1663-ra elkészült a palánkvár, rá egy évre már a tö­rök hadsereg támadásainak a célpontjává vált. A Murán vert hajóhidat védelmezte, amin a keresztény csapatok átkelhettek török területre. Stratégiai jelen­tősége, hogy elvágta a Muraköz­be indítandó török portyák visz- szavonulási útját és akadályozta a török kézen levő Kanizsa után­pótlását. 1664-ben három hétig ostromolták a török seregek. A védműveket aknákkal fölrob­bantották, ezután a császári had­vezetés megvédhetetlennek nyil­vánította a várat és kiürítette. A támadók földig lerombolták, az 1500 védőből ezer meghalt. Köl­tő László elmondta: ezúttal talál­tak ágyúgolyót, pus­kagolyót, IlI.Zsig- mond király gara­sát, amivel valószí­nűleg zsoldot fizet­tek, valamint kály­hacsempéket. Képet kaptak a falszerkezetről és a belső helyi­ségekről, egy helyiséget a hétvé­gére feltehetően feltárnak, emel­lett megtalálták a bejárat lm 40 centi széles, bárdolatlan rönkfá­ból készült küszöbét is. Mivel az egyetem szakemberei korábban elsősorban hadszíntérkutatást végeztek, így az ostrom meneté­re vonatkozó következtetések­nek is birtokában vannak. Amit szerettek volna, ám nem találtak meg: a vár kútja, amelybe állító­lag a védők holttestét dobták a törökök. Megtudtuk: ha pénz lesz, biztosan folytatódik a feltá­rás, annál is inkább mivel az ön- kormányzatok szorgalmazzák - akár egy Horvátországba is’ át­menő - hadi ösvény kialakítá­sát, amelynek része lenne a vár emlékhely, illetve azok az itt épí­tett, 1950-es évekből való bunke­rek. ■ Varga Andrea ■ Ezúttal ágyú- és puskago­lyót találtak itt a régészek l 1 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom