Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-04 / 154. szám

DIAGNÓZIS Vashiányos vérszegénység keletkezése: Világszerte a vashiány a leggyakoribb ki­váltó oka a vérszegénység­nek. Ha a csontvelőben levő elősejtek vasellátása nem megfelelő, a vörösvértestek nem tudnak megfelelően képződni. A vérszegénység kisebb mértékben alapul a vörösvértestek nem megfe­lelő mennyiségén, sokkal inkább azok hemoglobinnal való hiányos ellátottságán. Vashiány alakul ki, ha erős menstruációs vérzés vagy a gyomor-bél traktusban fel­lépő vérzés által sok vasat veszít a szervezet. A vegetá­riánusoknál a hiányos táplálékbevitel vashiányos vérszegénységhez vezethet. kezelése: Kapszulás vaské­szítmény szedése. Hónapo­kig tarthat, amíg egy súlyos vashiányt megszüntetnek és a vasraktár feltöltődik. A vaskészítményt intravé­násán is be lehet adni. Krónikus gyulladáskor a test elrejti a vasat keletkezése: A vérszegény­ség egyik szintén gyakori formája krónikus gyulla­dásnál lép fel, amelyet na­gyon ritkán ismernek fel. Ez a vérszegénység szintén a vasanyagcserével függ össze. Itt nem valódi vashi­ányról van szó, ez esetben a test elrejti a vasat a raktá­rozó sejtekbe. így tehát a vas nem áll rendelkezésre a csontvelőben a megérő vörösvértestek számára. Itt a fertőzés elhárításának ős­régi mechanizmusáról van szó. Amikor a vérben alig áll rendelkezésre vas, a baktériumok és más betola­kodók nem tudnak hatéko­nyan szaporodni, mivel minden sejt a szaporodásá­nál rá van utalva a vasra. kezelése: A kiváltó okként fellépő gyulladást kell meg­szüntetni. Elhalt vörösvértestek: túl gyors a termelés keletkezése: Egy beteg ak­kor is szenvedhet vérsze­génységtől, ha a csontvelő­ben folyó termelés nagy se­bességgel zajlik. Ez a lát­szólagos ellentmondás ért­hetővé válik, ha a kiváltó okot felismerik, a nagy számban képződő vörösvér­testek gyors pusztulását. Méreganyagok vagy gyógy­szerek válthatják ki. A leg­gyakoribb oka a tévútra ve­zetett immunrendszer: nemcsak a kórokozók ellen, hanem autoimmun reakció­ként a szervezet saját sejt­jei ellen is fellép. kezelése: Olykor az im­munrendszer maga is ki­küszöböli a hibát. Ha ez nem következne be, akkor az orvosnak az immun- rendszert elnyomó gyógy­szerekkel, például a nagy mennyiségben adagolt kor- tizonkészítményekkel kell beavatkoznia hosszú ideig. Az összekötő folyékony szerv vér Naponta mintegy 500 milliárd vérsejt képződéséről kell gondoskodnunk A vér egy testfolyadék, amely összeköti a szerve­ket egymással, és gondos­kodik arról, hogy a szer­vezet képes legyen az összes funkcióját ellátni. Europress Általában nem gondolunk arra, hogy vérünk folyamatosan ke­ring. Mivel a vérsejtek élettarta­ma korlátozott, naponta mintegy 500 milliárd új vérsejt képződé­séről kell gondoskodnunk. Hihe­tetlen mennyiség! Honnan szár­maznak ezek a sejtek? A vérképzés helye a csontvelő. Ezt nem szabad összetéveszteni a gerincvelővel. A gerincvelő erő­sen leegyszerűsítve egy idegpá­lyákból álló vastag kábel, ame­lyen keresztül az agy a testrégiók­kal összeköttetésben áll. Ellenben a csontvelő a csontok belsejében található, például a medence- csontban vagy a csigolyák testé­ben. Ennek felépítése egy csontos szivacshoz hasonlít, amelynek üregeiben az érlelődő vérelősej- tek helyezkednek el. A csontvelő­ben egy hierarchikus rendszer uralkodik. A hierarchia csúcsán az őssejtek állnak. Ezek csak rit­kán osztódnak, kímélik magukat, mivel egy életen át gondoskodni­uk kell arról, hogy az utánpótlás ne apadjon el. Az őssejtek képe­sek a megújulásra, úgy tudnak osztódni, hogy ismét két őssejt keletkezik. Azonban utódsejteket is képesek előállítani, amelyeket többé nem őssejteknek, hanem elősejteknek (progenitor sejtek) nevezzünk. Az őssejtekkel ellen­tétben erőteljesen szaporodniuk kell, és ezzel egyidejűleg karrier­döntéseket kell hozniuk. Ezekből ugyanis teljesen kü­lönböző érett vérsejtek fejlődhet­nek ki, főleg erythrocyták (vö­rösvértestek, amelyek az oxigént szállítják), thrombocyták (vér- lemezkék, amelyek a vérzéscsil­lapításban vesznek részt) és leukocyták (fehérvérsejtek, ame­lyek a védekezési rendszert al­kotják). A leukocyták különböző típusait különböztetjük meg, például granulocytákat és mo­nocytákat (falósejtek, amelyek baktériumokat semmisítenek meg), eosinophil sejteket (im­munsejtek, amelyek paraziták­ra specializálódtak) és a lym- phocyták több típusát (immun­sejtek, amelyek sokrétű feladato­kat látnak el a betolakodók, pél­dául a vírusok, felismerésében és az ellenük vívott harcban). A vérszegénység alatt, amelyet általában anémiának neveznek, a vörösvértestek hiányát értjük. Ez a hiány azonban a vérsejtek típu­sát is érintheti, vagy valamennyi vérsejtet együtt. Minden vérsze­génységnél el kell tűnődnünk azon, vajon a betegség okát az elégtelen termelésben vagy a sej­tek körében tapasztalható szokat­lanul magas veszteségben kell keresnünk. Az elégtelen terme­lés úgy alakulhat ki, hogy bár az elősejtek osztódnak és szaporod­nak, azonban az érésük blokkol­va lesz. Ilyenkor a csontvelőben hasznavehetetlen éretlen sejtek (blasztok) halmozódnak fel. Ez ta­pasztalható egy akut leukémiá­nál. A termelés zavarában kevés­bé drámai okként szerepel pél­dául egy speciális vitaminhiány (folsav vagy B12 vitamin). A zavar oka gyakran már egy vérvizsgálattal kideríthető, azon­ban van, amikor csontvelő- biopsziát kell végezni. Ezt helyi érzéstelenítéssel a medence- csontból végzik el. Az így kinyert csontvelősejteket mikroszkóp alatt vizsgálják meg, azonban kö­rülményes tesztek segítségével a genetikai és molekuláris geneti­kai változásokat is ellenőrizni le­het. Ha nem találnak termelési zavart, akkor a vérszegénység oka az is lehet, hogy a vérsejteket túl gyorsan vonják ki a forgalom­ból. Ennek oka gyakran egy félrevezetett immunrendszer, amely a szervezet saját vérsejtje­it tévesen idegennek véli. Ilyen­kor az immunrendszer által meg­jelölt sejteket a lépben a falósej­tek (makrofágok) eltávolítják. A vörösvértestek hiánya a követke­ző tünetekről ismerhető fel: fá­radtság, koncentrációs nehézsé­gek és rossz testi terhelhetőség. ■ A csontvelőben a hierarchia csúcsán áss őssejtek állnak, amelyek képesek a megújulásra. A vérszegény betegek lépcső­mászásnál meglehetősen korán kifogynak a szuflából. Ennek az az oka, hogy túl kevés vörösvér­test áll rendelkezésre ahhoz, hogy a tüdőből elegendő oxigént vegyenek fel, és azokat a testbe el­szállítsák. A fehérvérsejtek hiá­nya (leukopénia) a fertőzéses megbetegedésre való fokozott haj­lam formájában figyelhető meg, ilyenkor túl kevés immunsejt áll rendelkezésre a baktériumok, ví­rusok és gombák elleni védeke­zésnél. A vérlemezkék hiánya (thrombopenia) vérzékenységet vált ki, ami haematoma („kék fol­tok”), a bőrben fellépő pontszerű bevérzések, valamint orr- vagy fogínyvérzések formájában je­lentkezik. Mivel a vérszegénység kiala­kulásának sok oka lehet, az or­vosok különböző kezelési módo­kat alkalmaznak gyógyítására. Idetartozik a hiányos táplálko­zás megszüntetése, a megtévesz­tett immunrendszer elnyomása, sőt akár a vérképző rendszer ki­cserélése egy csontvelő-transz­plantáció segítségével. Különle­ges diagnosztikát és terápiát al­kalmazó, a vér- és csontvelő­megbetegedések gyógyításával foglalkozó orvosi tudományág, a hematológia. Hasznos tippek a Marcumar-betegeknek vérhígítók A terápia alatt nem szabad terhességet tervezni, a szer árthat a magzatnak HOGYAN HAT A MARCUMAR? A vérhígítók - mint a Marcumar - az úgynevezett K-vitamin-gát- ló anyagokhoz tartoznak, ame­lyek négy alvadási faktor terme­lését akadályozzák meg. A máj­ban beleavatkoznak két alvadás- gátló K-vitamin-függő szintézi­sében. Alkalmazásukra a hat faktor egy dózistól és időtől füg­gő termeléscsökkenése követke­zik be. Mivel a négy alvadási fak­tor a keringésből különböző se­bességgel tűnik el, a Marcu- marral végzett beállítás 7 napig is eltarthat. Ezután stabil egyen­súly alakul ki a normális alvadá­si faktorok és a Marcumar által megváltoztatott termelés között. A véralvadás alacsonyabb szint­re áll be, mint az egészséges em­bereknél. így elkerülhető a vér- alvadék képződésének a lehető­sége az érrendszerben. HOGYAN ELLENŐRZIK A MARCU- MAR-TERÁPIA HATÉKONYSÁGÁT? Erre szolgál a üuick-teszt. A teszt elnevezése nem gyorsasá­gára utal, hanem a feltalálójára, Armand Quickre. Alkalmazása­kor a páciens véralvadását egy kémcsőbe figyelik meg, mely­nek során az alvadási idő a Marcumarral végzett véralva­dásgátlás mértéke. Minél hosz- szabb az alvadási idő, annál erő­sebb a gyógyszer hatása. Elavult a káposztafélék tiltása MIT ÉRTÜNK INR ALATT? Az alvadási idő a Marcumar-pá- cienseknél különböző lehet, így bevezették az INR szabványt a különböző mérési eredmények kiegyenlítésére. Ha a betegnél a Marcumart beállították az opti­mális szintre, az INR értéke 2 és 4 közé esik. A 2 alatti érték nem kínál elegendő védelmet az újbó­li trombózis veszélye ellen, a 6 feletti érték azt jelzi, hogy vérzé­kenység alakulhat ki. EL KELL KERÜLNÖM A K-VITAMIN- TARTALMÚ ÉLELMISZEREKET? Újra és újra elbizonytalanítják a Marcumar-betegeket elavult dié­tás tanácsokkal, amelyek a fejes saláta és a káposztafélék fo­gyasztását tiltják. A Marcumar szedése azonban nem kíván kü­lönleges diétát. A M ARCÚ MAR-TERÁPIA ALATT TE­HERBE ESHETEK? A Marcumar-terápia idejére nem szabad terhességet beter­vezni, mivel szedése fejlődési rendellenességet okozhat a mag­zatnál. Az előre nem tervezett terhesség esetén rögtön be kell szüntetni a Marcumar szedését, és heparinterápiát kell kezdeni. Szükséges a véralvadás rendsze­res ellenőrzése, hogy a heparinnal végzett véralvadás elegendő mértékben gátolt-e. ■ \ J1111/lflÍilJEfíF!S7SÉGKAT.ATT!/1813 Agy • Szem • Fül, orr, gége • Szív « Vérkeringés • Tüdő • Emésztés • Máj, epe • Vese és hólyag • Prosztata, pénisz, here • Méh, petefészek, mell ♦ Immunrendszer • VÉR • Bőr • Mozgásszervek • Rák • Hormonok • Fog

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom