Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-30 / 177. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚLIUS 30., SZOMBAT KÖRKÉP Már kártyára kapják az áramot a romák táska Öt évvel ezelőtt költöztették az erdőszéli kunyhókból új lakásokba a tíz családot A táskái önkormányzat szankció­kat helyezett kilátásba azoknál a roma családoknál, akik nem tart­ják rendben lakásukat, környeze­tüket az erdőszéli cigánytelepen. Vigmond Erika 2006-ban az erdőszéli cigánytelep felszá­molásával tíz romacsaládnak adtak új otthont Táskán. A lakótelepen új utcát is nyitottak, amit négy házszámozással Fűzfa névre kereszteltek. A lakhatási kö­rülmények javítása annak a romatelep felszámolási és társadalmi-szociális beil­leszkedést segítő programnak a része volt, amire 55 millió forintot nyert a falu a szociális tárcától. - Harcolni kellett azért, hogy ez a pénz idejöjjön, volt úgy, hogy még éjszaka is dolgoztunk a pályá­zaton, aminek segítségével új házakat kaptak a romák - idézte fel Gadányi Ist­ván polgármester. - Most meg lehet néz­ni, hogy öt év után milyen borzasztó ál­lapotban van némelyik lakás. A megél­hetési gond még nem jelenti azt, hogy a szegénységnek együtt kell járnia a kosz- szal. Tisztaságot attól még lehet tartani a lakásokban és az udvaron is. Ennyi pénzt ráköltöttünk: hogyan lehet így él­ni, pontosabban visszaélni a lehetőség­gel, amit azért kaptak, mert romák? - fo­galmazta keményen a polgármester, aki hozzátette azt is, hogy nem minden ro­ma családra vonatkozik ez a telepen. Van ahol példás rend és tisztaság uralkodik, látszik, hogy megbecsülik az otthonu­kat. Horváth Attiláék is a napokban me­szeltek. - Attól, hogy rendet tesz az em­ber, nem törik le a keze, s azért a gyere­kek miatt sem mindegy, milyen környe­zetben élnek - mondta az asszony. Azon­ban még ők sem tudnak hatni azokra, akik még az alapvető higiéniával sem foglalkoznak. - Legalább nyissanak ab­lakot és szellőztessenek ki - szólt rá a polgármester a szomszédos lakásban élőkre. A koromtól feketéllő falakat bi­Konyhakert a családoknak: felszántva adta át a falu, s vetőmagot is adtak hozzá tíz családnak konyhakertet is bizto­sított korábban az önkormányzat. A falu pénzén felszántották, megmun­kálták, s így adták át a területet a roma családoknak. A vetőmagokat a Máltai Szeretet­szolgálattól kapták. Egyelőre száz négyzetmétert alakítottak ki indulás­ként, hogy megmutatkozzon: meny­nyire akarják, tudják művelni a telepen élő családok. Volt aki gon­dozta és olyan is, aki nem. Azok a romák, akik megmunkálták, s igénylik, jövőre is kaphatnak terüle­tet veteményeskertnek. zony több réteg meszelés takarná el, még az alapos lemosás után is. Tiszta illatot is adna, a legyeket vonzó áporodott szag után. - Már megvettem a festéket, ha­marosan kimeszelünk - újságolta az ott lakó, mire Gadányi István azt mondta: le is ellenőrzi. - A másik épületnél is meg lehet nézni, hogy milyen állapotok ural­kodnak - folytatta a polgármester. - Ar­ra nem képesek, hogy a földet, amit a be­ton mellett kimosott az eső, pótolják. Tö­redezett a lépcsőfok, a kifröccsenő kávé nyoma még mindig ott van az ajtón. így kell kinéznie öt év után egy új lakásnak? - Igaza van polgármester úr - mondta kissé szégyenkezve a gyerekektől kapott porcelán, s másból készült ajándékokat törölgetve az ott lakó asszony. Beszélge­tésünkkor kitért arra is: 28 ezer forint­ból, meg némi családi pótlékból nem sok mindenre jut, a négy gyereket is iskoláz­tatni kell. A legkisebb még általános is­kolás, az idősebbekre középiskolás évek várnak. De majd valahogy összeszedik a pénzt, hogy megvehessél legalább a fes­téshez valót. A polgármester azt is előrevetítette, ha az utóbbi két lakásnál nem történik változás, kénytelenek szankciót alkal­mazni. Zsebbe vágó lesz, mert segély megvonással járhat. - Annyi azért csak elvárható tőlük is, hogy rend legyen, s amit elhasználnak azt kifizessék - fűz­te hozzá Gadányi István. - Az áramot már kártyára kapják. Ez azt jelenti, hogy a villanyórák ezzel működnek a romatelepen. Bemennek az áramszol­gáltatóhoz, megvásárolják a kártyát, s amennyi pénz van rajta, annyi áramot használnak. Ha lefogy, az óra kikapcsol. Most a vízfogyasztásnál készülünk ar­ra, hogy megállapodást kötünk a roma családokkal. A segély kifizetésekor le­vonnánk az összeget, s így nem lenne tartozás, elmaradás, s mindig lenne víz a lakásokban. Nem megterhelő költség, saját hálózatunk van, 300 forintos köb­méterenkénti árral. Van olyan lakás, ahol példás rend uralkodik, máshol az alapvető higiéniával sem foglalkoznak Gadányi István polgármester: meg lehet nézni, hogy most milyen állapotok uralkodnak a telepen Utat is akarnak a csornai Dózsa utcában, nemcsak kátyúkat közlekedés Egyetlen utcája van Csornának, ami még nem kapott aszfaltburkolatot. Egyhamar nem is fog... Kátyú, kátyú hátán a csornai Dó­zsa György utcában. Egy na­gyobb esőzéskor viszi a víz a bur­kolat gyanánt leszórt követ. A faluban ez egyetlen utca, amelyik eddig nem kapott asz­falt burkolatot. Ahogy kinéz, az önkormányzat költségvetésé­nek és a pályázati lehetőségek ismeretében egyhamar nem is fog. A lakóknak azonban elege lett az áldatlan állapotokból.- Kilenc család lakik ebben az ut­cában - mondta Végh János többségük idős, beteg ember. Ne­künk miért nincs meg az a jo­gunk, mint a falu többi lakójának, hogy normálisan közlekedhes­sünk?- Időnként hordát rá az önkor­mányzat követ, de nem sokat ér - tette hozzá Fehér László. - Csak az újabb esőzésig tart. A megoldás az aszfaltozott út len­ne, azon le tud folyni a víz, nem mossa ki. Még abba is bele­egyeznénk, hogy adjuk össze a pénzt és csináltassunk egy csök­kentett paraméterű utat. Mert ez az állapot tarthatatlan.- Mi legalább ötven éve fizet­jük a községfejlesztést, ennyi idő alatt már összejöhetett volna a kövesútra való - szólt közbe Végh János. - Azt senki nem lát­ja, hogy mi van ebben az utcá­ban. Mintha mi nem is csorna­iak lennénk! A Dózsa György utca fél utca. Egyik oldalán állnak a lakóhá­Aszfaltra ugyan még sokáig nem telik, a kifogásolt utca állapotán azon­ban nyomban javíttatott az önkormányzat zak, a másik fele már kukoricás.- Ha nem akarunk kötésig érő gazban élni, inkább lenyírjuk az útmentén a füvet - mondta Fe­hér László. - Fogy a benzin, ko­pik a gép pedig azt sem tudjuk, hogy kinek a tulajdona, kinek a dolga lenne. Télen meg a hókotrással van ugyanez.- A nagyapám kerekes szék­ben ül - tudatta Bognár Katalin.- A rossz út miatt nem tud kijön­ni a lakásból. Orvoshoz sem tud­juk elvinni emiatt, holott havon­ta kellene ellenőrzésre járnia. Édesanyám nemrégiben kapott csípőprotézist, már többször el­esett a gödrökben. Az autóm ki­pufogója leszakad egy ilyen ki­mosott kátyúban. Az autó javítá­sának számláját vigyem az ön- kormányzathoz? Időnként mi szoktuk a lyukakat betömködni, de úgy gondolom ez nem az itt lakók feladata lenne. Király Péter polgármester előtt nem ismeretlen a Dózsa György utcaiak panasza, de for­rás hiányában tehetetlen.- Próbálunk valamit tenni, de az biztos, hogy aszfaltozott út egyhamar nem lesz - mondta Király Péter. - Eddig hiába pá­lyáztunk, nem nyertünk, az utóbbi időben pedig nem írtak ki útjavításra pályázatot. Eső­zés után mindig, mint a napok­ban is javítjuk az utat. Egyelőre sajnos csak ennyire telik tő­lünk. ■ F. Szarka Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom