Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-30 / 177. szám

6 2011. JULI US 30., SZOMBAT GAZDASÁG Padlón a lakásépítések mélypont Az ingatlankínálat késve alkalmazkodik a kereslethez BÉT-áruszekció (forini/tonna, 07.29.) Wmm» Új elszámolási ári EUROBÚZA 2011. augusztus 51100 MALMI BÚZA 2011. augusztus 51190 TAKARMANYBUZA 2011. augusztus 47500 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. szeptember 63 800 OLAJNAPRAFORGO 2011. október 105 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. július 29-én 1€ 1$ 1CHF f f f 27(120 Ft 189,27 Ft 236717 +2,94 Ft +3,32 Ft +4,17 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 07.29.) Vételi Eladási j Budapest Bank 260,83 276,97 CIB Bank 258,39 279,93 Citibank 257,88 279,38 Erste Bank 261,95 277,05 FHB Bank 261,34 276,96 K&H Bank 261,47 276,53 MKB Bank 261,79 275,21 OTP Bank 263,49 277,01 Ralffeisen Bank 263,95 275,83 Bő harmadával szűkült a lakáskínálat az idei első fél évben, az építési enge­délyek száma pedig továb­bi lejtmenetet vetít előre. Még évek kellhetnek, míg megmozdul a szektor, álla­mi beavatkozás nélkül pe­dig akkor sem lesz majd kirobbanó növekedés. Benke Dávid Az idei első fél évben 5585 la­kásra adtak ki a hatóságok hasz­nálatbavételi engedélyt, 35 szá­zalékkal kevesebbre, mint egy évvel.korábban - számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. Bár a második fél évben rend­szerint több átadás zajlik, az biz­tosnak látszik, hogy a tavalyi, 20 ezret valamivel meghaladó újla- kás-szám közelébe sem érünk idén. Az első fél évben kiadott építési engedélyek száma 5877 volt, a tizede annak, mint amit jobb években láthattunk. Utoljá­ra 2007-ben volt a lakásátadá­sok számában bővülés, azután először a kormányzati megszorí­tó csomagok, a megszűnő támo­gatások, később pedig a válság miatt szűkülő hitellehetőségek miatt esett vissza az építési kedv. A lakásépítéseknek és az épí­tési engedélyeknek több mint fe­le a közép-magyarországi régió­ban koncentrálódik. A fél év so­rán használatba vett lakások száma a megyei jogú városok­ban esett vissza a legnagyobb mértékben, 41 százalékkal. A fő­városban és a többi városban át­lagos mértékű csökkenés követ­kezett be. Budapesten csak har­madannyi építési engedélyt ad­tak ki, mint egy évvel korábban. A községekben 25 százalékkal esett vissza a lakásépítés. Az előző negyedévhez képest már nem esett tovább a lakásépí­tés, ami annak jele lehet, hogy már a mélypont közelében lehet a folyamat - mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Nagyjából azon a szin­ten mozog most a piac, amit a készpénzes ingatlanvásárlók fenn tudnak tartani. A lakosság még mindig nagyon óvatos, leg­korábban két év múlva várható, hogy elinduljon felfelé az épített lakásszám - a szakértő szerint. Földi Tibor, a Cordia Zrt ingat­lanfejlesztő cég vezérigazgatója szerint még jövőre is csökkenhet az átadások száma, az építési en­gedélyeké viszont már a mély­ponton van. A lakásberuházó cég vezetője kiemelte, hogy 2008- ban és 2009-ben még nőtt Buda­pesten a kiadott használatbavéte­li engedélyek száma, mivel az in­gatlankínálat lassan tud csak reagálni a keresletre. Sok külföldi és hazai ingatlan- fejlesztő ment csődbe az elmúlt években, így ma sokkal keveseb­ben is vannak, aki egyáltalán előállíthatnák ezeket a lakáso­kat. A vállalkozások az átadott lakások 40 százalékát építették, a saját célra épített lakások pe­dig 56 százalékot tettek ki. A sok ingatlanfejlesztő által szorgal­mazott bérlakásépítés sem len­dült fel. Földi szerint a szociális bérlakásokat sokkal érdeme­sebb használt lakásokkal megol­dani, ami az ingatlanpiacot is fel­pezsdíthetné, miközben lényege­sen olcsóbb lenne az új beruhá­zásoknál. Az állam szerepét in­kább a szabályozási környezet javításában tartaná fontosnak. Az uniós gyakorlattal szemben például a közterületi építések után nem igényelhető vissza az áfa, de sok fejfájást okoznak a beruházóknak a „hobbifellebbe­zők” is. Utóbbiakat akkor sem lehet felelősségre vonni, ha bebi­zonyosodik, hogy szándékosan, alaptalanul okozott kárt az építő­nek. Földi azt nevezte a legna­gyobb gondnak, hogy nincs egy kormányzati szerv, amelyik az építésügyet koordinálná. Ha len­ne, akkor valószínűleg nem ha­lasztódnának szabályozási ter­vek, amelyek hiányában egész kerületekben rendelhetnek el változtatási tilalmat. Az ál­lamnak a felújításokat is jobban kellene támogatnia - vélte Sup­pan Gergely. Ez a lakásszámot nem növelné, de az építőiparon sokat segítene, és csökkenthetné az energiafüggőséget is. Lakásépítés régiónként* Építési Használatbavételi f| Közép-Magyarország 2 942 2 972 Közép-Dunántúl 622 479 Nyugat-Dunántúl 778 458 Dél-Dunántúl 445 386 Észak-Magyarország 231 229 Észak-Alföld 438 540 Dél-Alföld 421 521 • ENGEDÉLYEK SZÁMA, DB FORRÁS: KSH Még mindig nettó hitelfelvevők a háztartások Az idén júniusban a háztartások az előző hónapokhoz hasonlóan forintban több hitelt vettek fel (a szezonálisan nem kiigazított adatok szerint), mint amennyit törlesztettek, azaz nettó hitelfel­vevők voltak, míg devizában töb­bet törlesztettek, mint amennyit felvettek - közölte tegnap a Ma­gyar Nemzeti Bank (MNB). A háztartások hitelállománya tranzakciókból eredően 21,9 mil­liárd forinttal mérséklődött, ezen belül a forinthitel-felvétel 16,9 milliárd forinttal haladta meg a törlesztéseket, a devizahitelek ál­lománya ugyanakkor 38,8 milli­árd forinttal csökkent. A tranzak­ciók nyomán a betétállomány 55,9 milliárd forinttal nőtt: 65 milliárd forint nettó forintbetét­elhelyezés és 9 milliárd forint net­tó devizabetét-kivonás mellett. A lakáscélú forinthitelek havi szerződés állománya január óta folyamatosan emelkedik: a januá­ri 11,4 milliárd forintról június­ra 19,8 milliárd forintra emel­kedett. ■ Nem kerülhető meg az állami vadászvizsga Ezentúl nem vadászhatnak álla­mi vadászvizsga nélkül azok, akik úgynevezett „gyorstalpaló” tanfolyamon szereznek bizonyít­ványt - áll a Vidékfejlesztési Mi­nisztérium július 28-án életbe lé­pett rendeletmódosításában. A változtatásra azért volt szükség, hogy felkészületlenül senki ne kezdhessen vadászni. A tanfolyamrendszerű képzés­ben szerzett középfokú végzett­ség ugyanis csak elvben ad ele­gendő szakismeretet a szakem­berek szerint. Ezért fontos, hogy ne lehessen kikerülni az állami vadászvizsga megszerzését. A rendeletmódosítás célja az is, hogy az üzletággá fejlődött tanfo­lyami vadászképzéseket felszá­molja. A visszajelzések alapján több százan végeztek az állami vadászvizsgát megkerülő közép­fokú tanfolyamokon. Ezeken a képzéseken a hallgatók nem kap­tak valódi felkészítést. A résztve­vők szinte készen kapták a for­mális vizsgával záruló képzés alapján a bizonyítványt. ■ Szeptemberben kifizetik a fagykárokat termelők A kérelmeket legkésőbb augusztus 19-ig kell benyújtani Vetőmag: el kell fogadni a vizsgálatok eredményét Az idén tavasszal fagykárt szen­vedett gazdálkodók támogatási kérelmeiket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) a honlapon közzétett for­manyomtatványokon legkésőbb ez év augusztus 19-ig nyújthat­ják be - közölte tegnap a vidék- fejlesztési tárca. A támogatási kérelmeket a kárt szenvedett ül­tetvényterület elhelyezkedése szerint területileg illetékes me­gyei kormányhivatal mezőgaz­dasági szakigazgatási szervéhez kell benyújtani. A szakigazgatá­si szervezet - a záradékkal ellá­tott - támogatási kérelmeket szeptember 5-éig továbbítja az MVH-hoz. A kérelmek elfogadá­sáról hozott döntést követően a támogatásokat szeptember 30-ig kifizetik. A májusi országos kiterjedésű fagyok több mint 32 ezer hektár ültetvényen 28-29 müliárd forint­nyi kárt okoztak. A vidékfejleszté­si tárca 1,27 milliárd forintos ke­retösszegű támogatása a fagy mi­att ültetvényeikben 70 százalékos vagy azt meghaladó mértékben károsodott mezőgazdasági terme­lők kárenyhítését szolgálja. A ter­melők mielőbbi talpra állása érde­kében maximum 20 éves lejáratú, kamat-és banki költségmentes hi­tel felvételére is lehetőség nyílik 8 milliárd forint összegben. Továb­bi 4 milliárd forint jut a fagykárok mérséklésére az agrárkár-enyhí- tési rendszerből. ■ 3 | A májusi fagyok 32 ezer hektáron mintegy 28-29 milliárdos kárt okoztak A vetőmagvizsgálatot végző labo­ratóriumok várhatóan a jövő hó­nap elején kapják meg akkre- ditációjukat - mondta tegnap az élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős helyet­tes államtitkára, Bognár Lajos. Az akkreditáció hiányát egyes, a GMO-szennyezett kukorica vető­magok ügyében érintett cégek ve­tették fel, amelyek erre hivatkoz­va nem ismerik el a hivatalos vizsgálatok eredményét. Bognár szerint a laborok így is megfelel­nek minden nemzetközi előírás­nak, így az eredményeiket el kell fogadni. A minősítő laboratóriu­mok működésében, és eddigi te­vékenységében semmilyen válto­zás nem történt, azok a vetőmag­mintákat továbbra is szakszerű módon vizsgálják. Az akkredi­táció megújítására a kormányhi­vatalok megalakulása miatt ke­rült sor. A vizsgáló helyek a Me­zőgazdasági Szakigazgatási Hiva­tal (MgSzH) felügyelete alá kerül­tek. Emiatt változott a hivatal szervezeti és működési szabály­zat A Nemzeti Akkreditációs Tes­tület döntésének okmányát még nem kapta meg az MgSzH, erre augusztus elején kerül sor. Bognár jelezte, a vizsgáló labo­ratóriumok minden további min­tát szakszerűen meg tudnak vizsgálni. így azokat a repce­mag-mintákat is, amelyeket a forgalmazók küldenek be a for­galomba hozatal előtt. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom