Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-29 / 176. szám

4 Tele a fészek: életet kaptak a gólyafiókák a Kistelepülésen Négy fiókát is felneveltek a gó­lyaszülők Táskán. Ez azért nagy szó, mert a faluban egyetlen la­kott gólyafészek van, s koráb­ban a közelben álló transzfor­mátor szigeteletlensége miatt sorra pusztultak a fiókák. Nem volt olyan év, hogy ne történt volna tragédia, még olyan is akadt mikor egy fióka sem élte túl a vezetékekkel való találko­zást. A bajt többször jelezték az illetékes hatóságoknak, illetve a szolgáltatónak, még aláírásgyűj­tés is volt a gólyákért aggódva. Tavaly ősszel az áramszolgálta­tó soron kívül elvégezte a mun­kákat: a vezeték burkolást ka­pott, illetve azokon a részeken, melyeket ülésre, pihenésre használnak a madarak, mű­anyag szigetelőket helyeztek el. Mikics Norbert, a Dél-Balatoni Természetvédelmi Egyesület tit­kára arról beszélt: bár más jel­legű balesetek is érték a gólyá­kat, hetven százalékban a szige- teletlen transzformátor volt a sé­rülések, pusztulások oka, Főleg a szárnypróbálgatások, illetve a költözés időszakában. Az is nagy eredmény, hogy a gólya­szülőknek a rendkívüli aszály ellenére is sikerült mind a négy fiókát felnevelni. Ez köszönhető a Berek közelségének is, ahol mindig találtak táplálékot. ■ Vigmond Erika Idén már esélye lehet a gólyaszü­lőknek és a négy fiókának Négy ingyenes vásár somogyi vállalkozóknak Ingyenes bemutatkozási lehető­séghez jutnak magyar és horvát vállalkozások a Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapít­vány jóvoltából. 1996 óta ez már a nyolcadik pályázatuk Horvátországgal. Kocsis Tibor, a vállalkozói köz­pont barcsi irodavezetője el­mondta: mintegy száz magyar, elsősorban somogyi vállalko­zást érint a nyertes pályázatuk, amelyek alapvetően az élelmi­szertermelésben vesznek részt. Hozzátette: olyan cégeknek sze­retnének segíteni, amelyeknek ezek a vásárok a piacra jutást szolgálják, és e nélkül nem len­nének képesek megismertetni termékeiket a határon túli vásár­lókkal, illetve a lehetséges üzle­ti partnerekkel. Az első bemutatkozási lehe­tőség az őszi, kaposvári, állatte­nyésztési napokon lesz, a máso­dik a jövő januári Viro Expo-n, majd nyár elején a Barcsi Nem­zetközi Vásár, és a, júliusi kaproncai vásár következik a sorban. ■ Jeki G. MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚLIUS 29., PÉNTEK A szőlőnek is elég az eső borvidék Már júliusban szedni kezdték a Csabagyöngyét Nem bánnák a szőlőtermesztők, ha már elzárnák végre az égi csapokat: minden csepp eső növeli a kockázatot (Folytatás az 1. oldalról) Összességében biztos, hogy a ta­valyi siralmas mennyiségnél jobb termés lesz idén a Balaton- boglár környéki borvidéken, ahol az előzetes becslések szerint kö­zepes mennyiségre számítanak. Mészáros Lászlóné, borvidéki hegyközségi titkár tájékoztatása szerint a hegyközségekben be­csült adatok összesítése alapján 29,6 tonna a borvidéken várható összes szőlőmennyiség, ami 106- 107 mázsa hektáronkénti ter­mést jelent. Ez az adat tavaly 93 mázsa volt átlagosan. A kalkulá­ciókat azonban még nem lehet készpénznek venni, figyelmez­tetnek a szakemberek, az időjá­rásnak ugyanis ezután is lehet egy-két szava mennyiséghez, mi­nőséghez egyaránt. Abban a hoz­záértők többsége egyetért a bor­Csabagyöngye: Európa első szürete kezdődik Ordacsehiben A Balaton agrár zrt. ordacse­hi ültetvényein kezdi ma szedni a Csabagyöngyét a badacsonyi Varga Pincészet A júliusi idő­pont oka nem csupán a nyár első felét jellemző száraz me­leg, mely az illatos fajták érését felgyorsította, hanem az is, hogy az ordacsehi cégnél né­hány hektáron új telepítésű, úgynevezett szűz szőlő terem, mely még korábban érik. Néhány hektáron szűz szőlő Is érik az ordacsehi cégnél vidéken, hogy nem lenne baj, ha már elzárnák az égi csapokat, a még több eső természetesen koc­kázatot jelent.- Ha most abbamarad az eső­zés, akkor még az sem kizárt hogy elmondhatjuk: használt a szőlőnek - mondta Pálfi László, Balatonboglár hegybírója, aki ki­fejtette: a tartós szárazság után az ültetvényeknek szüksége volt a csapadékra, de a további eső a sze­mek megrepedésével járhat a kö­vetkező fajtáknál is, ahogy történt a Csabagyöngye egy részénél. Buzássy László balatonlellei hegybíró szerint tíz százalék kö­rülire tehető a Csabagyöngyénél a megrepedt szemek aránya, de számottevő kár nem keletkezett, mert megfelelő növényvédelem­mel elejét vették a fertőzésnek. A mostani időszak döntő kérdése egyébként is a fertőzések elleni védekezés, a betegségek esélyét pedig fokozza az esős, párás idő, így megint döntő szerep jut a szakértelemnek. ■ Füleki Tímea Dráva Múzeum: önálló intézmény helyett állandó kiállítás Barcson Önálló költségvetési szervként megszűnt a barcsi Dráva Múze­um, de közérdekű muzeális kiál­lítóhelyként üzemelhet tovább, a művelődési központtal összevon­va. Újabb fordulat történt a csü­törtöki képviselő-testületi ülésen a barcsi Dráva Múzeum ügyében. A sorsáról idén már több alka­lommal tárgyaltak és hoztak dön­tést a városatyák. Még március 15-i hatállyal rendelte el a testü­let a múzeum közérdekű muzeá­lis gyűjteménnyé történő átalakí­tását, lakossági gyűjtés is indult a javára, de nem jött össze a to­vábbi önálló működéshez szük­séges négymillió forint. Ezt köve­tően tárgyalás kezdődött arról is, hogy a megyei önkormányzat ve­gye át az intézményt, de ez sem járt eredménnyel. Csak azt vál­lalta volna a megye, hogy a bar­csi múzeum gyűjteményi anya­gát elszállítják a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának köz­ponti múzeumába, és annak őr­zéséről, tudományos feldolgozá­sáról és bemutatásáról a jövőben gondoskodnak. - Az a célunk, hogy a gyűjtemény Barcson ma­radjon - mondta Karvalics Ottó polgármester. A képviselők a múzeum mű­ködési engedélyét a miniszter engedélyével módosíttatnák. November 1-től március 31-ig tartó időszak kivételével, heten­te legalább három napon át - be­leértve a hétvége egy napját is - naponta négy órás nyitva tartást biztosítana. Az eddigi négy fő helyett hárman dolgoznának itt. Az átszervezés legkorábban ok­tóber 1-től valósítható meg. ■ Jeki Gabriella Lezárult egy fejezet megszűnik a tudományos mun­ka, a gyűjtés, a Dráva mente né­pi kultúrájának és helytörténe tének a kutatása is lezárul ezzel a döntéssel -Dél-Somogy egyet­len tudományos intézménye szű­nik meg ezzel - mondta Mészá­ros Ádám igazgató. Válságterv készült, nem tud fizetni Csurgó bizonytalanság Nem akar több hitelt adni a bank, a település jövője a tét a képviselők szerint (Folytatás az 1. oldalról) Azonnali hitelfelvétel szükséges a finanszírozási problémák or­voslására, ám a számlavezető bank feltételt támasztott: akkor ad újabb hitelt, ha olyan (válság) intézkedési tervet dolgoznak ki, amely a költségvetés egyensúlyát helyreállítja. E nélkül az augusztus 31-én le­járó 180 milliós folyószámlahiteit sem hosszabbítják meg. Az elő­terjesztett költségcsökkentésből néhány: a környező települések 13 milliós hozzájárulással tartoz­nak bejáró diákjaik után, amit Csurgó hitelez, ugyanakkor az oktatási intézményeik állományi létszáma, a nem kötelező szolgál­tatásaik is túlzás. A városi könyv­tár és múzeumnál felmerült az utóbbi bezárása. A bölcsődét át­helyeznék az óvodába, a régi ren­delő épületének eladását 125 mil­lió forinttal bekalkulálták. A vá­rosgazdálkodási kft.-ben felére csökken a létszám, a képviselők lemondanak tiszteletdíjukról, az alpolgármester fele illetményéről. fi.,: U. Az óvónők is ingyen dolgoznak: több mint hétszáz ember megél­hetése a tét Csurgón Állami beavatkozás, rossz szerződések Horváth József alpolgármes­ter arról beszélt: a tanácsi rendszerből 60 milliós adós­ságot örökölt Csurgó. 2004- ben csak 10 milliós adóssága volt a városnak, de jöttek a pályázatok, amelyek önrészé­hez lelkesen adtak hitelt a bankok. - A jelenlegi intézke­dés nem húz ki a bajból, álla­mi beavatkozás szükséges - mondta az alpolgármester.- Az elmúlt kiadásokkal nem lehet mit tenni - így Si­mon Mihály képviselő. Rosz- szul összeállított szerződések, külső cégek erőteljes lobbija miatt előnytelen beruházá­sok is okozzák az adósságot.- Elmaradt az elszámoltatás- mondta Füstös János képvi­selő. Ősszel fel kell állítani egy bizottságot, mert úgy tud­juk csak lezárni a múltat, ha tudjuk mi történt korábban. A polgármesteri hivatalban öt fős létszám csökkentés; sporttámo­gatások és segélyek csökkentése. A működési kiadások csökkené­se 153 millió, a fejlesztési bevétel növelése 150 milliót hozhat az el­készített intézkedési terv szerint. Kovács Tamásné címzetes fő­jegyző kifejtette: az a leépítés, ami lehetetlenné teszi a kötelező fel­adatellátást, törvénytelen. - Sze­reptévesztésben van a jegyző - reflektált Füstös János könyvtár- igazgató és képviselő - , nem az ő tiszte eldönteni mi fontos és mi nem. Említette még a polgármes­teri hivatal aránytalanul kevés megszorítását, és azt, hogy a fő­jegyző egyik önkormányzati kiti­nek kedvez a családi kötődése mi­att. Kovácsné ezt visszautasította, utalva a képviselő, aki egyben könyvtárigazgató is, saját intéz­mény- lobbijára, ami szerinte nem korrekt, noha törvényileg nem összeférhetetlen. Füstös Já­nos egyébként azt is mondta: nem egyforma a közteherviselés, az aljegyző és a főjegyző csak a törvényi minimum fizetést kap­jon. Kiderült: azt kapják. - Csur­gó jövője a tét - hangoztatta Füs­tös János polgármester. A város­ban sok hamis információ terjed, de az elmúlt 8 hónapban se kép­viselő, se lakos, se vállalkozó nem állt elő megoldási javaslattal. Augusztus 3-án nem tud fize­tést adni alkalmazottainak az ön- kormányzat, amúgy összesen 730 fő megélhetése a tét, ez csa­ládostól a lakosság harmadát érinti. A kért 270 millióból 85 millió önhiki-t kaptak, ami a me­gyében a 3. legtöbb, ám hitel-és folyószámlahitelből, meg a be­szállítók felé 800 milliós a tarto­zás. A béreket hónapok óta hitel­ből fizetik. - Ez az intézkedési terv általános, de csak az első lép­cső, újabbak követik. Csurgó 18 ezer embert szolgál ki, nem sérül­het a feladatellátás és a város já­rásközponti címre pályázik. Az idők során az eddigi legrosszabb helyzet állt elő, amit közösen kell megoldani, egyébként a legrosz- szabbra is fel kell készülni - összegzett a polgármester. ■ Varga Andrea

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom