Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-26 / 173. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚLIUS 26., KEDD KÖRKÉP sintértelep A kaposvári állatbarátok azt mondják: mindenkit fellármáznak, ha városukban két hét után elaltatja a gyepmester a befogott állatokat ALÁÍRÁSGYŰJTÉS A KUTYAÉLETEKÉRT (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Máté Erzsébet, a kaposvári aláírásgyűjtés egyik elindítója elmondta: megdöbbenéssel olvasták a múlt héten lapunkban, hogy az elkóborolt, kivert kutyákat két hét őrzés után elaltatják. Ha kell mindenkit fellármáznak, de nem hagyhatják, hogy ez megtörténjen.- Ismeretes előttünk, hogy a jelenlegi menhely a Zaranyi erdőben van, áldatlan állapotban, de erről nem csak az egyesület tehet - mondta. - Eleve ilyen menhely lett kijelölve, autóval nem lehet behajtani, nincs köves út, csak sár és gödrök. Aki segíteni akart, az csak kézben, félórás gyaloglás után, nagy nehézségek árán tudta bejuttatni az adományozott élelmet, tápot. Aki egyszer bement, másodszor már meggondolta, hogy átvágja magát újra a sáron, bozótoson. Vajon nem lehetett volna normálisabb, kövezett úttal ellátott területet biztosítani a menhely- nek? Az egyesület a honvédségtől bérli a területet. Az Önkormányzat adhatott volna lekövezett útról megközelíthető ingatlant, mivel rendelkezik ilyenekkel, de nem tette. Pedig az állatvédelem elsősorban állami feladat A menhely túlterhelt, jelenleg százötvennél is több állat van ott, nekik az elaltatás lesz a sorsuk? Tekintve, hogy az új telep csak 30-40 állat befogadására lesz alkalmas, a létszámon felülieket lemészárolják, leöldösik a 21. században, Európa közepén? A Lajtán túl ez biztosan kiverné a biztosítékot. Máté Erzsébet elmondta: nem nézik tétlenül az öldöklést. Azt javasolják, hogy az önkormányzásokba kerül az ellátásuk, a kaposvári állatbarátok szerint azonban ez nem ok arra, hogy két hét után elpusztítsák a kutyákat ti telepre engedjék be a civileket, mintegy kontroll gyanánt és a segítségüket vegyék igénybe a gazdi kereséshez. - A két hét utáni elaltatás nem európai és nem is emberséges. Jó érzésű ember ezt nem tartja sikertörténetnek. Az elaltatást el kéne felejteni, helyette együtt kellene működni a civilek által létesített menhellyel, gyógyítani és gazdit keresni az állatoknak, több reklámmal örök- befogadási napokat tartani s a gazdit kereső állatokat bemutatni a médiában, s az állatkínzókat szigorúan megbüntetni. Néhányan több, mások által kitett, megunt állatot tartunk már évek óta, hogyan nézzünk a hűséges kutya szemekbe, ha szó nélkül eltűrjük fajtársaik kiirtását. Azt kérik a Kaposvári Önkormányzattól, hogy gondolja át ezt az ügyet még egyszer, hagyja élni a kóbor, megkínzott állatokat, találjon a kiirtás helyett más megoldást, hiszen másutt az országban állatvédelmi őröket képeznek a civilekből, fellépnek az állatkínzókkal szemben a társadalom eszközeivel is, a rendőrök segítségére is számítani lehet. - Az életet tisztelni kell, az állatokét is. Barcson, Siófokon sikerült megfelelő állatmenhelyet létrehozni. Egy megyei jogú város miért nem képes humánus módon gondoskodni az elárvult, emberek által cserbenhagyott, kitett, megkínzott állatokról? Kaposváron csak megsemmisítő sintértelepre telik, ez mindenképpen szégyenletes, s hogy a cikkre válaszoljunk, miszerint költöznének a kutyu- sok - az Önkormányzat ki nem mondott szándéka szerint - csak a halálba, mért más alternatívát nem dolgoztak ki a számukra. A kutyák elaltatása ellen küzd valamennyi állatvédő szervezet. Szerintük két hét alatt nem lehet gazdit találni Nem költözik a menhely néhány óra alatt közel kétszázan csatlakoztak az internetre felkerült "Nem kell sintértelep, támogassák a menhelyet Kaposváron!” szövegű petícióhoz. A hozzászólók többsége a sin- tértelepen várható kutya kivégzések ellen tiltakozik. A PHILIP ÁLLATMENHELY nem költözik sehova, és teljesen független a sintérteleptől - mondta Szántó Margit a menhely egyik tulajdonosa. - Tőlünk egyetlen kutya sem fog oda kerülni. Annyi történik, hogy a jövőben az ebrendészeti feladatokat nem mi, hanem a gyepmester látja el, ő gyűjti be a közterületeken kóborló kutyákat, majd - ha nem jelentkezik értük senki - két hét után valamilyen módon kivégzi azokat. Sokan tartunk tőle, hogy a régi módszerrel: agyonveréssel, akasztással. Ez szerintünk a 21. század Európájában megengedhetetlen. A Philip állatmenhely továbbra is üzemel. Miután a város megvonta az éves három és fél millióforintos támogatását, így az adók egy százalékából, svájci és német adományokból, szponzori pénzekből tartjuk fenn magunkat. Aki kutyát akar, azt arra kérjük, hogy először a sintér- telepről válasszon. Mi csak ivartalaníttatjuk az ebeket, de két hét után nem öljük meg őket. F. SZARKA Á. Sintértelep vagy kutyamenhely? Elaltatás helyett gazdát keresnek a kivert, kóbor ebeknek Siófokon, Barcson és Nagyatádon is kerüljön. A Barcsi Természet- és Állatvédő Egyesület 2004-ben éppen azért alakult, hogy megszüntesse a korábbi elaltatásos módszert. - Évente 50-60 állat talál új tulajdonosra, bár sajnos folyamatosan kerülnek be hozzánk új kutyák is, akiket közfoglalkoztatottakkal közösen, sok segítséggel és adományokkal tudunk ellátni - mondja Récsei Viktória vezetőségi tag. - Az ön- kormányzattal együtt gondolkodva megalakulásunk óta 350 állat került új gazdához. A sintértelepeken a végleges elaltatás gyakran nem humánus módszerekkel történik. Az elaltatás költségei ugyanis elég magasak. - A humánus altatásban van egy úgynevezett előaltatás, ami olyan, mintha a műtéthez kábítanánk el az állatot - tájékoztat Szujóné Ponyi Andrea állatorvos. - Ezután jöhet csak az uniós elvárásoknak is megfelelő injekció valamelyik érpályába, amely viszonylag drága, de nem okoz fájdalmat; alapvetően görcsmentes légzésleállítást jelent. Egy ilyen procedúra az állatorvosi költségekkel és vakcinaárakkal számolva egy nagy testű kutyánál akár a 8-10 ezer forintot is elérheti. A sintértelepeken akár a kutya életét is jelentheti egy beültetett mikrochip, ami révén megtalálható az állat tulajdonosa. fónai i.- jeki g. az az önkormányzat, amelyik gyepmesteri telep létrehozására és fenntartására költ, ha ugyanezt a pénzt ivartalanítási akciókra és a kutyák chipezésére fordítaná, többet érne el - vélekedik Matyiké Zsuzsanna, a siófoki állatmenhelyet működtető állatvédő alapítvány elnöke. S egyetért azzal, hogy nem mindegy: sintértelepnek emlegetett gyepmesteri telepről vagy kutyamen- helyről beszélünk. Állatvédők és olvasóink (sőt: állatvédő olvasóink) körében is feltűnést keltett minapi híradásunk, miszerint gyepmesteri telepet alakított ki a város szélén a kaposvári önkormányzat, ahol két hét után elaltatják a gazdátlan ebeket. álom - így reagál a siófoki alapítványi vezető arra, hogy uniós irányelv is sürgeti a sintértele- pek felszámolását Hazánkban ugyanis még dívik az a gyakorlat, hogy a helyhatóságok vállalkozóra bízzák e tevékenységet, aki fejpénzt kap minden kóbor kutya begyűjtése után. Neki pedig nyilvánvalóan nem az az érdeke, hogy a törvény által előírt két hét után is tartsa, etesse a kutyát, gazdát keresve neki. S ezeken a telepeken a bevitt, ott tartott négylábúakról vezetett nyilvántartás is hézagos, bár van rá jogszabályi előírás... siófok kétségtelenül az egyik jó példa, hiszen a város támogatja az alapítványt, mely más forrásokból is adományokhoz jut, így valóban klasszikus állatmenhelyként működhet a Siófok és Balatonszabadi közötti telep. - Mi gazdát keresünk az elkóborolt, vagy kivert kutyáknak - magyarázza Matyikó Zsuzsanna. - Volt olyan év, amikor ötszáz kutya is megfordult a menhelyünkön, mostanában már kevesebb a befogadó gazdi, de négyszáz eb így is be- és kikerül évente. Ha egyébként gyepmesteri telep létrehozása helyett ivar- talanításra, chipezésre költené egy-egy önkormányzat, akkor egy idő után már csak feleennyi állat születne meg, s több is találna haza, vagyis végső soron kevesebb volna a kóbor eb az utcákon. A kutyák elaltatása ellen küzd valamennyi állatvédő szervezet Közös tapasztalatuk, hogy a sintértelepeken eltöltött két hét túl kevés idő arra, hogy egy állat új gazdára találhasson. Sok ebnek akár egy-két évre is szüksége - és esélye - kell, hogy legyen arra, hogy másik otthonba
