Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 29. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2011.. JÚLIUS 24., VASÁRNAP SPORT 11 sporttörténelem Csík Ferenc szenzációs diadalt aratott az 1936-os berlini Nyári Olimpiai Játékokon. A hetvenöt éves évfordulóra felújították az úszó mellszobrát KAPOSVÁRON ŐRZIK A BAJNOK EMLÉKÉT Idén lesz hetvenöt éve, hogy három somogyi illetőségű sportoló képviselte a megyét az 1936-os berlini Nyári Olimpiai Játékokon. Egyikük Csík Ferenc a „legfényesebb” sikert aratta - a játékok egyik szenzációját szolgáltatva - megnyerte a száz méteres gyorsúszást. Kun Zoltán Az 1936-os berlini olimpia egyik, ha nem a legnagyobb szenzációját szolgáltató Csík Ferenc 1913. december 12-én a kaposvári Németh István fasor 67. szám alatt Lengváry Ferenc néven látta meg a napvilágot. A fronton harcoló édesapját egyévesen vesztette el. Ezt követően került az özvegy Lengváryné testvéréhez, Csík László orvoshoz, aki 1923. május 5-én nevére vette a kisfiút. A Csík család 1924- ben Keszthelyre költözött, ahol a nagyszülők éltek. A Balatonban is sokat úszó Csík Ferenc már ekkor kitűnt tehetségével. Az érettségi után 1931-ben a Pázmány Péter Tudomány- egyetem orvostanhallgatójaként került Budapestre. Élversenyzői pályafutása a BEAC-ban kezdődött, ahol előbb az olimpiai ezüstérmes úszó, Bárány István lett az edzője, de 1932- ben Vértesy József faragott gyorsúszót a fiúból. Első igazi nemzetközi sikerét a 1934- es párizsi Grand Prix viadalon aratta, ahol aranyérmet szerzett. Ezt számos magyar és Európa-bajnoki siker követte. Ennek köszönhetően 1935-ben előbb a Signum Laudius érdemjegyet, majd magyar koronás arany jelvényt, végül pedig jelölést kapott a 1936-os berlini olimpiai csapatba. 1936. augusztus 9-én aztán a 100 m- es gyorsúszás döntőjében a legjobbaknak hitt és persze előzetesen sokkal esélyesebbnek tartott japán, valamint amerikai ellenfeleivel vehette fel a harcot. Csík szenzációsan versenyzett és pazar hajrát követően nyert. A helyszínen, valamint itthon a rádiók előtt is tombolva ünnepelték a magyarok. A sikereknek ezzel még nem volt vége. A 4x200 m-es váltóban vele együtt úszó, ugyancsak kaposvári Lengyel Árpáddal, valamint Abay-Nemes Oszkárral és Gróf Ödönnel együtt egy olimpiai bronzérmet is nyertek. A harmadik kaposvári sportoló a rekorder magasugró atléta Bodosi Mihály volt a berlini nyári olimpián, aki a 185 cm-es eredményével a legjobb húsz között zárta a versenyt. A hazatérés után Csík Ferencet nem csak a fővárosban, de Keszthelyen és persze bán Kaposváron is ünnepelték, elterjedt a hír, szerint a bajnoki cím mellé kapott - ókori olajfaágat szimbolizáló - tölgyfacsemetét a somogyi megyeszékhelyen szeretné elültetni. Lányi Dezső szobrászművész ráadásul felajánlotta, hogy díjtalanul elkészíti Csík Ferenc életnagyságú mellszobrát is. A szoborállítás ugyan nagy vitát váltott ki akkoriban. Végül mégis elkészült a mű és szeptember 8-án az ünneplő tömegben - Csík Ferenc jelenlétében - a mai színházpark területén avatták fel. Az akkor ünnepélyes keretek közt elültetett tölgyfa ugyan aztóta elpusztult, ám gyökeréből ismét ágakat növesztett. Csík Ferencet egy évvel később, 1937 Könyvben egy élet rajza ■ 1 novemberében avatták doktorrá az egyetemen, a versenyszerű úszást pedig 1938-ban fejezte be. Ettől függetlenül nem szakadt el a sporttól. Előbb sportorvosként kezdett dolgozni, majd 1939- ben a magyar válogatott kapitánya volt. Szerkesztőként 1944-ig jegyezte a méltán népszerű Képes Sport című lapot. Akárcsak édesapja, ő is a háború áldozata lett. Sopronban szolgált katonaorvosként, amikor - hat nappal a II. világháború vége előtt - az egyik utolsó légitámadásban 1945. március 29- én életét vesztette. Csupán négy éve Utca, sétány, iskola CSÍK FERENCRŐL Kaposváron, Keszthelyen és Sopron bán is sétányt, illetve utcát neveztek el Utóbbi helyszíneken verseny, tábla és túraútvonal is őrzi emlékét. Budapesten általános iskolát és gimnáziumot neveztek el. Kaposváron 1964 óta évente rendezik meg a Csík Ferenc Úszó Emlékversenyt, ahol családtagjai többször is jelen voltak és díjakat ajánlottak fel a 100 méteres gyorsúszás győzteseinek. Az 1996-ban nyílt Somogyi Sportmúzeum több CsíkFerenc- kapcsolatos eredeti relikviát őriz. Csík Ferenc 1983-ban - születésének 70. évfordulóján - kapott helyet a floridai Úszó Hírességek Csarnokában (International Swimming Hall of Fame), ott, ahol a világ valaha volt legjobb úszói között hirdeti a magyar sportolók kiválóságát. A Csík Ferencnek ítélt Magyar Örökség Díjat 2005-ben vette át leánya: Csík Katalin. volt házas, gyermekei közül Ferenc négy, Katalin egyéves volt. Csík Ferencet előbb Sopronban temették el, később Keszthelyen helyezték örök nyugalomra, ahol a kaposvári szobra alapján készült el síremléke. Ajapán úszók legyőzése szenzáció volt, az olimpiai bajnok Csík Ferenc a világ legboldogabb emberének vallotta magát Eredeti pompában A KAPOSVÁRI SZÜLETÉSŰ olimpiai bajnok a második sportoló a világon, aki még életében szobrot kapott. Az első a kilencszeres olimpiai bajnok finn csodafutó, Paavo Nurmi volt. Wáinö Valdemar Aaltonen szobrászművész őt mintázó alkotása 1924-ben készült el és a helsinki olimpiai stadion előtt áll. Csík Ferenc kaposvári szobrát 1973-ban az uszodához helyezték át, ahol évtizedekig állt. A létesítmény felújítása kapcsán az elmúlt időszakban restaurálták.- Elsőként minden szennyeződést el kellett távolítani a szoborról - mondta a felújítást végző Gera Katalin szobrászművész.- A kisebb sérüléseket cizelláltuk, majd újra patináztuk a szobrot, így hasonlít leginkább eredeti állapotához. A külső mellett belül is bőven akadt tennivaló, hiszen az évtizedek során számos tartóelem elkorrodálódot. Ezeket újakra cseréltük, így biztonságosan rögzíthető a szobor, amely új talapzatot is kapott és közel egy hete került vissza az uszodába. A bajnok úszó leánya, Csík Katalin 2003-ban jelentette meg apjáról szóló könyvét Nyugdíjas kollégánk, Jutási Róbert a következőket írta ajánlójában lapunk hasábjain. Űrt pótol az életrajzi napló, mely a kaposvári születésű Csík Ferenc úszó olimpiai bajnokunk rövid, tartalmas életútját követi nyomon. Ava- tottabb írója aligha lehetett volna, mint leánya Csík Katalin, aki életének jelentős részét édesapja emlékének ápolására szenteli. Az olimpiai bajnok kaposvári kötődése közismert. Nem véletlen, hogy a könyv szponzorai közt a Somogy megyei Önkormányzat és Kaposvár Közgyűlésének Oktatási Tudományos és Kulturális Bizottsága, valamint a Kaposvári Sportiskola is meg található. Bár Csík Ferenc életének csak első tizenegy esztendejét töltötte a somogyi székhelyen, ragaszkodása szülővárosához élete végéig fennállt És ez a vonzódás kölcsönös volt, jelzi ezt, hogy olimpiai győzelme után az aranyérem mellé kapott tölgyfacsemetét Kaposváron ültette el, a város pedig röviddel nagysikere után szobrot emelt a számára. „A test és lélek harmóniájában” címmel megjelent életút egy kötetben tömöríti mindazt, amit eddig különbözőírásokban a nagyszerű bajnokról tudhattunk Csík Katalin - miután egy eddig nem publikált naplótöredék is a birtokába jutott - ismereteinket most újabb részletekkel egészítette ki. Szembesülhet az olvasó Csikkel, a magán- és sportemberrel egyaránt Leánya a család származási helyéről Zákánytól követi nyomon édesapja útját. Sajnos a kaposvári tizenegy évéről vajmi keveset nyújt a könyv. Pedig több (itt nem publikált) írás, visszaemlékezés utal arra, hogy a kis Ferkó még Kaposváron barátkozott meg az úszással és első (nem hivatalos) edzői köz találjuk Adorján Józsefei is. Hogy ez valóban így volt, igazolja, Adorján („Adu bácsi”) és Csík későbbi kapcsolata, a neves kaposvári úszó szakember számos utalása, visszaemlékezései és az olimpiai bajnoknak iránta megnyilvánuló rokonszenve. A Csík család 1924- ben költözött Keszthelyre, így az iskolai éveit ott töltötte a Lengváriból lett Csík Ferenc. A továbbiakban megismerkedhetünk az orvosegyetemi éveivel és az olvasmányos műben természetesen központi helyet kap sportpályafutása, mindenek előtt nem várt, ám annál nagyobb sikerként fogadott olimpiai győzelme. Pluhár István, a kor „Szepesijének" olimpiai rádióközvetítését megőrizte a celluloid szalag, ezt idézve aztán valóban élethűen kapjuk vissza a könyvben győzelmének megannyi mozzanatát És felsejlik előttünk Csík Ferenc, a szerető férj és apa, a barát és sporttárs, a szövetségi kapitány és a sportújságszerkesztő és nem utolsó sorban az orvos, aki hivatása teljesítése közben lelte halálát 1945-ben egy soproni légitámadás során. Kortársak és életműkutatók visszaemlékezései teszik még színesebbé érdekesebbé a kötetet, melyet számos, eddig még nem publikált eredeti fotó illusztrál.
