Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 29. szám
4 2011. JÚLIUS 24., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA dinnye Felére csökkentek a termőterületek, visszaesett a fogyasztás, de visszaszereznék a termelők a hazai gyümölcsök nemzetközi presztízsét. rotóAS Magyarországon évente 180 ezer tonna dinnyét termelnek, ez egészül ki 10 ezer tonna importtal, amelyre addig lenne szükség, amíg nem kerül a piacra a hazai áru. Az itthoni görögdinnyék fele Békés megyében érik be, ezenkívül Sellye és Cece környékén, valamint Hevesben és Szabolcsban vannak nagyobb földek. Árvay N. Tivadar - Fábos Erika „A termőterület nagysága csökken, az elmúlt öt évben a felére zsugorodott, ma ötezer hektáron termelnek dinnyét - mondja Simonka György, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke. - De még mindig tízezren élnek a dinnyéből és ebbe csak azokat számoltuk bele, akik közvetlenül a termesztésben vesznek részt.” A magyar dinnye jó része - akár 70 százaléka - exportra kerül, Idén azonban több fogyott itthon, mint amennyit külföldre vittek: eddig százezer tonnát adtak el, ami többéves rekord. „Amióta a népszerűsítő kampány elkezdődött, háromszorosára növekedett a fogyasztás - mondja Simonka György. - Ez nemcsak a hírverésnek köszönhető, hanem annak is, hogy három multi mögénk állt. Kiszorították az importgyümölcsöt az áruházaikból, s kóstoltatással is segítették a forgalmat. Ugyanakkor az árakat sem verték le.” Az Agrármarketing Centrum és a termelők közös akciója tehát sikeres, de ez csak részsiker. A hazai piac élénkítése mellett ugyanis cél, hogy nemzetközi szinten visszaszerezzék a magyar termelők a nekik és a páratlan minőségű hazai dinnyének kijáró elismerést. Merthogy nemcsak dinnyeföld van kevesebb, de a magyar dinnye presztízse is elkopott. „2003-ban még a harmadik legnagyobb európai dinnyeexportőr volt Magyarország, ma sehol nem jegyeznek bennünket - mondja Simonka György. - Azok a nepperek, akiknek csak az számított, hogy mennyi pénzt tudnak összeharácsolni, kivitték az országból éretlenül, állottán a szedett-vedett dinnyét, s tönkretették a hírünket. Ma alig állnak szóba velünk külföldön. Ráadá90 százaléka víz: akkor mi a jó a dinnyében? sül, a Nyugat-Európában eladhatatlan, rossz minőségű áru az elmúlt években menetrend szerint érkezett meg a magyar áruházláncokba olcsón, s ez kedvét szegte a hazai fogyasztóknak is.” A magyar dinnyések egybehangzóan állítják, az idei az ő évük. A termésnek kedvezett a sok napsütés és az éjszaka is kitartó meleg. A hozzáértők szerint idén Magyarországon termett a világ legfinomabb görögdinnyéje. Kitűnő a 2011-es évjárat, mert ahogy a borászok, a dinnyések is számon tartják ezt, s szintén cukorfokban mérik a minőséget, mint a szőlőnél: 10 fölött már nagyon finom a dinnye, az idén 14 fokos a termés. A hazaiból tehát válogatni sem kell, biztosan cukorédes minden gyümölcs. „Mindig van új divat, ha diny- nyéről van szó - mondja Simonka György. - Tavaly például a fekete héjú, retró fajta ment. Idén inkább a hosszúkás formájú és sö- tétebb csíkozású. Külföldön egyre nagyobb divat a mag nélküli, hiába kerül kétszer annyiba, de népszerű az Ice Blue fajta is, a »szingli dinnye«, amely legfeljebb kétkilós, »egyszemélyes« gyümölcsöket terem.” A hazai gyümölcsfogyasztás a kitűnő minőség ellenére is csökken. Ezt igazolja a GfK Hungária Piackutató Intézet és az Agrár Európa Kft. közelmúltban készített felmérése a belföldi friss zöldséggyümölcs piacról. Sánta Zoltán, a GfK piacfejlesztési menedzsere azt mondja: a háztartások tavaly GAZDAG SZÁMOS VITAMINBAN és ásványi anyagban - noha 90 százaléka víz. Tartalmaz Bfr, C- és E- vitamint, niacint, folsavat, vasat, káliumot és mangánt. Színes húsában sokféle karotin található, amely A-vitaminná alakul. A dinnyében lévő C- és E-vita- minra a kötőszövet rugalmassága és az egészséges kerinHA A DINNYÉNEK Szép piros a húsa, sötétfekete a magja, akkor érett, s ha nem állt sokat az árusnál, finom is. Viszont csak a régi fajták voltak nagyon vörösek. A ma divatosak kevésbé élénk színük ellenére is édesek, s az is mendemonda, hogy akkor jó a dinnye, ha kong. Inkább tompa hangot kell adjon, s heti egy-két alkalommal vettek friss zöldséget és gyümölcsöt. Az alma adta a háztartási gyümölcsvásárlások 25, a dinnye pedig 17 százalékát. Csizmadia György, a FruitVEB Magyar Zöldség és Gyümölcs Terméktanács alelnöke szerint a magyar gyümölcsnek jó híre van, a fogyasztók is tudják, hogy a hazai jobb, mint bármelyik külföldi, s ezért többet is hajlandók fizetni érte. Például az eper esetében gés miatt van szükségünk A B-vitamin a bőrünk, a hajunk és a körmünk szépségét biztosítja. A mangán élénkíti a pajzsmirigy működését és a zsírégetést. Ezért jó fogyókúra idején a dinnye. Huzamosabb fogyasztása elősegíti, hogy a vér sav-lúg egyensúlya visszatérjen, s potencianövelő hatása is van. ha jó nehéz, az is arra utal, hogy tömör és lédús a húsa. A legjobb dinnyéket ezekben a hetekben lehet enni, a szezon augusztus közepéig tart. Utána nagyobb az esély arra, hogy túlérett vagy állott gyümölcsöt kapunk A frissen szedett, szakszerűen tárolt dinnye 10-14 napig minőség romlás nélkül fogyasztható. akár 100-150 forinttal magasabb árat, mint a külföldiért. Az említett közvélemény-kutatás legnagyobb tanulsága ugyanakkor az volt, hogy a vásárlók nagy része akkor sem hajlandó piacra menni vagy közvetlenül a termelőt felkeresni, ha ezzel kevesebbet fizetne az áruért. Inkább kevesebbet esznek - fejenként és kilóban kifejezve, éppen feleannyit, mint a rendszerváltozás környékén. Csizmadia György ugyanakkor rámutat: a dinnyések problémája jól kifejezi a többi gyümölcs- termesztő gondját is. Azt, hogy a magyar gyümölcsszezon eleje és a végéhez közeledő dél-európai szezon összeér. így a primőr áru már nem akkora érték és nincs is olyan induló ára semmilyen zöldségnek és gyümölcsnek, mint korábban volt. A déli termelők olcsó, de gyengébb minőségű gyümölcsei ugyanis egyszerre kerülnek a polcokra a magyar szezon első termésével, jelentősen leszorítva azok reális árát. „A hazai gyümölcságazat az utolsó órában van, ha meg akar menekülni - figyelmeztet Csizmadia György. - Míg 1998-ban 130 ezer hektáron termett itthon gyümölcs, ma 85 ezer hektár a termőterület. Ennek harminc százaléka úgy öregedett ki, hogy újra sem fogják telepíteni, tehát egy-két év múlva feleannyi lesz a gyümölcsös, mint 13 éve. Ez a negatív forgatókönyv. A fogyasztókon is múlik, hogy meg tudnak-e erősödni a magyar termelők.” Idén eddig nem voltak értékesítési gondjaik a hazai termelőknek, de a borúlátók szerint lesznek bajok. Az őszibarackosok már küzdenek az olasz és spanyol konkurenciával, a szilvásoknak sem lesz könnyű a dolga. „Az is kérdéses, hogy az almának milyen ára lesz - teszi hozzá Csizmadia György. - Na nem a túltermelés miatt, hiszen azt a természet az idei tavasszal is elintézte, nagyon sok alma elfagyott.” Választási kisokos: piros, nehéz és lédús Néhány gyümölcs hazai termelési adata (ezer tonna) Görögdinnye Őszibarack Előzetes adat. Standparadicsom örülhetnek az őstermelők Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Kása Lajos megállapodtak, hogy kiemelt figyelmet biztosítanak idén a dinnyéseknek. Kása Debrecen polgármestereként példát mutat a városszövetségnek a cívisváros bejelentette, hogy a még szabad elárusítóhelyeit meghagyja a dinnyeárusoknak. „nálunk a területek ötféle besorolása létezik, a kiemelttől a kevésbé forgalmasig, s ez a bérleti díjakon is látszik - mondja Varga László, a városüzemeltetésifőosztály vezetője. -A 30 hivatalos helyből 7 még szabad, ezeket fenntartjuk a dinnyéseknek. A bérle- tidíj-kedvezmény 90 százalék" Szabványdinnyék A VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER július 14-től hatályos rendelete kötelezővé teszi a görögdinnyére vonatkozó ENSZ/EGB forgalmazási minőségszabvány alkalmazását Eszerint a diny- nyéket minőségi kategóriába kell sorolni, hogy a fogyasztók ne kapjanak rossz minőségű terméket AzI. és II. osztályba sorolást elvégezheti a termelő és a kereskedő egyaránt, de a termék birtokosa felel azért, hogy a tétel megfeleljen a beso rolásnak Az ellenőrzést a Megyei Kormányhivatalok zöldséggyümölcs minőségellenőrei végzik. A TERMÉKEK VIZSGÁLATA Söróm a szembetűnő romlóhibák, import esetén a túlérettség, a szennyezettség és a termék jelölési előírásoknak való megfelelőség ellenőrzése mellett kiemelten kell kezelni a származási ország feltüntetésének vizsgálatát. Az előírásoknak a nem regisztrációköteles kereskedők termékeinek is meg kell felelniük, kivéve, ha a termelő a saját gazdaságában árusít a fogyasztók részére. a rendelet védi a fogyasztókat (minőségileg elkülönített, összehasonlító kínálatot biztosít), a termelőket pedig a követelményeket kielégítő termék előállítására készteti. A VM szerint ezért is érdemes a hazai dinnyét választani.