Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-22 / 170. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚLIUS 22., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Javíthatatlan egyének huszonnégy évvel a halá­la után felszámolták Ru­dolf Hess sírját a bajoror­szági Wunsiedelben, mely a szélsőjobb egyik kulti­kus helyévé vált Hitler egykori helyettesének 1987-es öngyilkossága óta. Hess földi maradvá­nyait a terv szerint elége­tik, majd a tengeren szét­szórják a hamvakat. „így akarjuk elejét venni, hogy Wunsiedel javíthatatlan egyének zarándokhelyévé váljon” - indokolta az el­járást egy bajor egyházi - elöljáró. Ilyen finoman sem írta még le senki a neonácikat... (av) Több százan élvezték a máriafiirdői koncertet nagy sikerű koncertet adott Balatonmáriafürdőn az M. & K. és a Marcato együttes. A Hullám strand szabadtéri színpa­dánál eleinte alig néhány tucat, később több száz érdeklődő élvezte az elő­adást. (ve) Segélycsomag a sávolyi rászorulóknak segélycsomagokat kap­nak a sávolyi rászorulók. A település nehéz sorsú lakóinak a Magyar Öku­menikus Segélyszolgálat által felajánlott élelmiszer­csomagokat osztja ki a fa­lu vezetése a posta épüle­tében. (ve) Hatvan veterán gép a dutratalálkozón a szőkedencsi dutrások is részt vettek a dél-dunán­túli régió I. Veterán Gép- és Dutratalálkozóján, amit Borsfán rendeztek. A Zala megye nyugati részén ta­lálható településre az or­szág minden részéről ér­keztek érdeklődők, illetve felvonulók. Rengetegen kí­sérték figyelemmel a gé­pek felvonulását, amelyen hatvan veterán gép vett részt: Szőkedencset Csor­dás László és Komári Ádám képviselte, (ve) Mentenek, így nyaralnak vízi esetkocsi Buli a vitorlázás, csak a szél ne fújjon? (Folytatás az 1. oldalról) A vitorlázás több egy jópofa buli­nál - ez is bebizonyosodott a múlt heti viharos balatoni Kék­szalagon, de persze a vízimentő nem mérlegel, ha kell, segít a baj­ban. Akkor is, ha félig telt alkoho­los üvegek sora koccan a kajüt- ben, vagy ha a viharos szél elle­nére felhúzott vitorlával dobáltat­ják magukat a kimentésre szán­tak. Egy több tízmilliót érő vitorlás státuszszimbólum. Akkor azon­ban néhányak bajba kerülnek, amikor „elő is kell venni”, azu­tán netán 30-40 kilométernél erősebb szél kerekedik. Ilyen­kor jönnek a vízimentők, akik a vízirendőrökkel együtt vagy há­romszáz személyt mentettek ki a Kékszalag-vitorlásokról.- Tíz hajónk volt vízen és kö­zel harminc emberünk vett részt a mentésben - összesít Tar Mihály, a Vízimentők Magyaror­szági Szakszolgálatának (VMSZ) szóvivője; szervezetük 1999-ben alakult Zánkán, akkor még balatoniként. - Egy mű­szakban amúgy egy nyári na­pon százan-százhúszan teljesí­tenek szolgálatot egyesületünk színeiben, egy szezon során csaknem kétszázötvenen for­dulnak meg nálunk. Orvosok, tűzoltók, tanárok és mások ők a hétköznapi életben, de persze a legtöbben diákok. Ügyeleti rendszerben dolgoznak, ha jön a riasztás, menni kell - így volt ez a Kékszalagon is. Fújt a szél - summázza Tar Mihály, hogy mi is történt idén a legendás Balaton-kerülő erő­próbán, melyet 1934-ben ver­senyzőknek hirdettek meg. So­kan kárhoztatják, főleg a vitor­lások körében azt, hogy ma már bárki nevezhet. Pomucz Tamás siófoki vitorlás olimpikon pél­dául a Kékszalag „elcelebesíté- séről” beszél, azt sem tagadva: az ismert arcoknak köszönhető ugyanakkor, hogy jóval többet beszélnek a vitorlás sportról, mint korábban. Visszatérve a 80 kilométeres sebességet egyébként el sem érő „szellő­vel” kísért versengésre, a VMSZ szóvivője amondó: nem ártana ismerni a Balatont, vagy éppen a saját vitorlását, aki be­levág egy ilyen „laza túrába”. Hallott olyanról is, aki kedden vásárolta a vitorlását hitelre (aztán most nemcsak a törlesz­tést fizetheti, hanem a szél okozta károkat is...), szerdán húzta föl először a vitorlát, majd csütörtökön nekiindult a Balatonnak - a meteorológiai előrejelzés alapján annak tuda­tában, hogy még aznap este nagy szél várható... A balatoni vízimentők büsz­kesége a Rupert mentőhajó, melyről idén csak június köze­pén került le a ponyva, addig ugyanis bizonytalan volt, hogy lesz-e pénz az üzemeltetésére. Nos, a helyzet most megnyugta­tó: szeptember első hétvégéjéig biztosított a forrás erre a célra. Vízi esetkocsi - így írja le Tar Mihály Közép-Európa leggyor­sabb és egyetlen ilyen édesvízi járművét, melynek alapja a svéd parti őrségnél szolgált, vagyis nem véletlen, hogy állja a legna­gyobb balatoni viharokat is.- Egy hajóvezető, két matróz (természetesen mind a hárman vízimentők is), egy szakápoló, valamint egy mentőtiszt vagy mentőorvos alkotja a személy­zetét - sorolja a szóvivő. - Utób­biak egyhetes turnusokban tel­jesítenek szolgálatot az ország különböző részeiből, tulajdon­képpen nyaralnak, mert a sza­badidejük terhére, ingyen dol­goznak a Ruperten, mely 24 órában „ügyel”, tehát éjjel-nap­pal vár a riasztásra. Szállást egyesületünk biztosít a szaksze­mélyzetnek. A szárazföldi esetkocsiéval azonos e mentőhajó felszereltsé­ge, ezért aztán előfordul, hogy vízparti balesethez is riasztják, hiszen akár előbb odaérthet a vízen, mint a mentőautó a köz­úton. Kilencven kilométeres se­bességre képes, azaz akár há­romnegyed óra alatt átszelheti a 73 kilométer hosszú Balatont kelet-nyugati irányban. a Fónai Imre Száguldó erőd. A Ruperttel éjjel- nappal ügyelnek. A mentőhajó olyan jól felszerelt, mint egy szárazföldi esetkocsi Wartburg-motoros múltidéző: Keszthelyen már a nyolcvanas években megszervezték a mentést Keszthelyen már a nyolcva­nas években megszervezték a vízimentést, a déli parton a | zamárdi S.O.S. rádiós segély­| hívó alapítvány volt az úttörő | 1994-ben, mely előbb hajót kapott a vízirendészettől e cél­ra, azután viszont ennek elle­nére sem kapta meg a hivata­los engedélyt a vízimentésre a hatóságoktól. Zamárdiba azonban azóta is visszajár­nak a debreceni orwsok és mentősök, hogy ügyeljenek a szabad strand biztonságára. Nánási Ákos doktor ott volt az 1994-es induláskor is és idén nyáron ismét ő irányítja a csapatot, sőt, elhozta a ha­jóját is és a vízimentők szol­gálatába állította a nyárra. De megvan még, sőt, üzemké­pes az Öreg Wartburg-motoros S.O.S.-hajó is. JEGYZET Leminősített Kossuth-díjak az egyes művészi és művé­szeti munkakörökről, vala­mint a betöltésükhöz szüksé­ges képesítési feltételekről szól a 122/2011. kormányren­delet Mely a színházak, báb­színházak, balett- és tánc- együttesek, kamarazeneka­rok, kamara-szimfonikus ze­nekarok, szimfonikus zene­karok és énekkarok minden művészi munkakörére meg­állapít képzettségi követel­ményt a rendezőtől és a szí­nészektől a súgókig, az ügye­lőkig, vagy a statisztákig. papíron remekül hangzik a kötelező szakirányú végzett­ség, ám látszik, a rendelet ki­dolgozói ismét íróasztal mel­lett döntöttek, s nem vették figyelembe ezen szakmák ta­lán legfontosabb elemét, a művészi szabadságot. így for­dulhat elő, hogy a népi zene­kar vezetői munkakörre a legtöbb ismert népzenész nem lenne alkalmazható, de nemhogy a Nemzet Színésze nem lehetne Tordy Géza, de még színművész sem. Mint ahogyan Pogány Judit sem, s a rendelet papírra vetői Lati- novits Zoltánt, az operaéne­kes Svéd Sándort és Székely Mihályt, Török Erzsébet nép­dalénekest is száműzték vol­na a színpadokról, s nem is­merték volna el Kassák Lajos festői, vagy Pauer Gyula szobrászmunkásságát. Hogy csak néhány Kossuth-díjast említsünk... MINTHA EGY papír bármire fel­hatalmazna a művészetben: születtek borzalmas előadá­sok sokdiplomás szereplők­kel és rendezővel, mint aho­gyan teltházzal futnak papí­ron amatőr társulatok darab­jai, ugyanis a közönség a leg­ritkább esetben ül be egy produkcióra szimpla életraj­zok alapján. Ilyen esetekben ugyanis nem fontos a biográ­fia. A minisztériumokban már inkább. És a rendeletki­dolgozáshoz - láthatóan - nem szükséges semmilyen szakképzettség... Horn Péter: hazánk illúziót kerget, nehezedik a helyzetünk GMO-ügy Hosszú távon nem őrizhető meg a génmentesség, ha a szomszédos országokban eltérő a szabályozás (Folytatás az 1. oldalról) Horn Péter akadémikus, a Kapos­vári Egyetem korábbi rektora a napokban kirobbant GMO-ügy kapcsán azt mondja: nehéz egy szigetpozíciót hosszú ideig fenn­tartani, amit egyszer már világ­méretekben alkalmaznak, az megállíthatatlan. Hazánkat pél­dául körbeveszik a miénktől elté­rő módon szabályozó országok, már ami a kukoricatermesztést illeti. Ezért tehát véletlenszerűen is előfordulhat keresztfertőződés az állományok között. Génszeny- nyezéstől mentes növényeket ki­zárólag abban az esetben lehetne termelni, ha óriási körzetben va­szennyezéstől mentes vetőmagot használ. Ez ma már elképzelhe­tetlen. Hazánk helyzete pedig e tekintetben csak nehezedni fog, mert Európa a génmódosított élel­miszerek liberalizációja felé ha­lad. Nem is tehet mást, hiszen egész Európa szójaimportra szo­rul. S ma már nem tud másfélét venni, csak génmódosítottat. Bra­zíliában például nyolc generáció óta az egész állatállomány azt eszi, s nem bizonyított semmifé­le negatív hatása. Ezért az élel­miszerek nagy részében is van GMO, fogyasztja is Európa, mert rákényszerül, mást ugyanis nem kap. A gazdák jó része pedig nem is hajlandó azon változtatni, hogy Horn Péternek Amerikában azt mondta az egyik gazda: ha a régi technológiát kellene alkalmaznia, abbahagyná a gazdálkodást.- Azzal ugyanis évről évre an­nyi humusz tűnne el, hogy ötven év múlva nem lenne földje. Pedig a gyermekére is szeretne hagyni belőle. Egyébként irdatlan gyor­sasággal fejlődik ez a technológia - hangsúlyozta Horn Péter -, megállíthatatlan és használata kikerülhetetlen az állattenyész­tésben és a növénytermesztésben is. Utóbbi esetben például a szárazságtűrő képesség növelhe­tő vele. Illúzió tehát azt képzelni, hogy hazánk sokáig meg tudja tartani génmentes pozícióját Eu­rnnóhon ■ Ajfórlz'HC ÍTatí1 VAS ANDRÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom