Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-20 / 168. szám
2011. JULIUS 20., SZERDA 7 GAZDASÁG Közbeszerzés: átlátható törvény, kijátszható gyakorlat Kevesebb a többet kereső közfoglalkoztatás Egyre inkább a részmunkaidő irányába tart Hivatalosan jó lesz a közbeszerzések átláthatósága, a gyakorlatban viszont továbbra sem lesznek áttekinthetők a szerződések. Ez az egyik legsúlyosabb probléma az új közbeszerzési törvénnyel Tátrai Tünde, a Corvinus Egyetem oktatója szerint, aki a Transparency International (TI) kérésére mutatta be a friss szabályozás érdekesebb elemeit. Pedig pusztán a törvény szövegét nézve Magyarország akár vezető is lehetne e téren, hiszen szinte minden adatot közzé kell majd tenni ezután. Azt azonban nem szabályozzák, hogy ezeket hogyan tegyék elérhetővé és kutathatóvá, az így kialakult (internetes) „PDF-nyilvánosság” pedig egyértelmű visszalépés a nyugati példákhoz képest. A cégeket, önkormányzatokat ugyanis semmi nem tartja vissza, hogy az adatokat olyan formában és úgy eldugva tegyék fel a honlapjukra, hogy azokat se az üzleti partnereik, se a közvélemény ne tudja könnyedén megkeresni vagy más adatokkal összehasonlítani. Ez pedig „nem valódi nyilvánosság” Tátrai szerint. A TI szerint megvan a veszélye annak, mivel több esetben lehet egyedi eljárástípust alkalmazni, ezzel sokan visszaélnek. Úgy vélik, az érintettek tartanak annyira a korrupcióvádaktól, hogy inkább kockázatkerülők lesznek. Azt viszont, hogy bizonyos értékhatár alatt elég lesz hirdetmény nélkül meghallgatni három ajánlattevőt, egyszerűen | úgy jellemezte, hogy ez „bohóckodás lesz”. ■ Sz. I. Ez is való világ: újabb bírság az RTL Klubnak A kiskorúak sérelmére elkövetett vétség miatt újabb, ötven plusz tíz millió forintra büntette a Médiatanács az RTL Klubot a ValaóVilág4 január-május közötti adásaiért - közölte Kiricsi Karola szóvivő. Az adó november és május között 900 alkalommal sértet jogot. Ezért először 144, majd 88 millió forintra, most pedig 60-ra, tehát 292 millióra bírságolták a csatornát. ■ Nőtt a versenyszférában, ám - az új közmunkaprogram miatt - csökkent a közszférában dolgozók száma az év első öt hónapjában. Nem várt mértékben nőttek a bruttó keresetek. Braunmüller Lajos Mintegy 27 ezer fővel többen dolgoztak az év első öt hónapjában a versenyszférában, mint egy éve, de kevesebb közalkalmazott volt, mint 2010 elején - derül ki a KSH jelentéséből. A legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma 2,667 millió fő volt, májusra ez az adat 2,717 millió fölé is kúszott. A legalább ötfős vállalkozásoknál 1,838 millióan dolgoztak, amely 43 ezer fős bővülés. Ezzel párhuzamosan éves alapon mintegy 36 ezer fővel, 727 ezerre apadt a közalkalmazottak száma, amely jelentős, 4,7 százalékos csökkenés. Ennek oka elsősorban a közfoglalkoztatás átalakításából fakad, enélkül 681 ezren dolgoztak a közszférában. Ám az idén januártól életbe lépő rendszer hatására 70 ezerről hirtelen 13 ezerre csökkent a közfoglalkoztatottak száma, igaz, ez májusra már ismét 74 ezer fő főié nőtt. Fontos változás: a közfoglalkoztatás egyértelműen a rész- munkaidő felé tolódik el, napi 8 órában mindössze 18 ezren dolgoztak a program keretében. A kormányzati célkitűzések szerint a részmunkaidő felé való eltolás azt eredményezheti, hogy a korábbiaknál többen végezhetnek tényleges munkát, így jobban érvényesülhetnek a gazdasági és szociális célok. Bírálói szerint azonban a néhány órában végzett közmunka nem biztosít a megélhetéshez szükséges jövedelmet, csak a statisztikai adatok felerősítésére alkalmas. „Egy közfoglalkoztatási program számos célnak felelhet meg, elvileg ilyen lenne a munkavégzőképesség javítása is. Egy vonatkozó tanulmányunk szerint azonban kérdéses, hogy a program jelen formájában képes-e javítani a munkavégző képessé■ teljes munkaidőben foglalkoztatottak S nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak VG-ÚRAFIKA Forrás: KSH (kerekített értékek) get, akár részmunkaidős, akár nyolcórás foglalkoztatásról van szó” -.mondta el lapunknak Scharle Ágota. A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója hozzátette: a munkavégző képesség javítására hatékonyabb eszköz lenne a személyre szabott rehabilitációs szolgáltatások rendszerének fejlesztése. Szerinte a közmunkaprogram a szegénységet sem képes enyhíteni számottevően, hiszen ha az érintettek többsége részmunkaidőben dolgozik, jövedelmük alig haladja meg a segély összegét. Igaz, míg szociális segélyben csak családonként egy ember részesülhet, a közmunkaprogramban többen is részt vehetnek, így a család összjövedelme kedvezőbben alakulhat - teszi hozzá Scharle Ágota. Az év első öt hónapjában 3,4 százalékkal nőtt a bruttó keresetek átlagos szintje a nemzet- gazdaság egészében, ennek nyomán a nettó keresetek értéke 5,1 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest. Igaz, a statisztika továbbra sem veszi figyelembe a családi kedvezményeket, márpedig az az új adórendszerben vélhetően még tovább növelte a munkavállalók ténylegesen kézhez kapott átlagos jövedelmét. A nettó keresetnövekedés azonban leginkább a magasabb keresetű több gyermeket nevelő alkalmazottakra jellemző. Elemzők szerint a lakosság megtakarítási hajlandósága nőtt, így a magasabb nettó jövedelemnek csak kis részét fordítják belső fogyasztásra. Elemző: csalókák az adatok EGYÉRTELMŰEN íliriCS inflációs nyomás a bérek felől - nyilatkozta lapunknak Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője szerint csalókák a májusi számok. A hónap során több munkanap volt, ami egyes szektorokban hatással van a keresetekre is. Emellett a közszférában is csak látszólagos volt a béremelkedés, ugyanis a közmunkaprogramokban átmenetileg kevesebben vettek részt, így kevésbé is húzták le az átlagot a jellemzően minimálbér környékén keresők. Júniusban viszont éppen ezekkel ellentétes egyszeri hatások lehetnek: a statisztikai hatások miatt alacsonyabb lehet a kimutatott bér- emelkedés. A rendszeres keresetek emelkedése 4 százalék körül ingadozik, és ez Suppan szerint a jövőben is így maradhat. Szétkapkodták a kincstárjegyeket csökkenő hozam és csaknem háromszoros kereslet mellett értékesítette az Államadósság-kezelő Központ a tervezett 50 milliárd forint értékben a 3 hónapos kincstárjegyeket. Az átlagos hozam 3 bázisponttal, 5,72 százalékra csökkent az előző kibocsátáshoz képest. A minimális hozam 5,68, a maximális 5,75 százalékon alakult. Euróövezeti bankadóvai mentenék a görögöket az euróövezet bankjainak megadóztatása, az állam- kötvények futamidejének meghosszabbítása szerepelhet az újabb görög mentőcsomagban - tudta meg a Reuters egy a csütörtöki rendkívüli uniós csúcsra készült bizalmas tervezetből. Olyan javaslat sem kizárt, amely Görögország részleges államcsődjét jelentené. Távközlés: eljárás 20 EU-tagállam ellen az uniós előírások megsértésének gyanúja miatt eljárást indított az Európai Bizottság 20 tagállam, köztük Magyarország ellen, mert nem ültették át nemzeti jogukba a távközlési ágazat új szabályait. Május 25. volt az eredeti határidő - emlékeztetett az EB alel- nöke. Az új szabályok bővítik a fogyasztók és cégek jogait mind a telefon-, mind a mobilszolgáltatások, mind az internethozzáférésben. Kroes: Két hónap van válaszra Haza tart. Kedden reggel elindult vissza a Földre az amerikai Atlantis űrsikló, hogy fedélzetén négy amerikai űrhajóssal a tervek szerint csütörtökön landoljon a floridai Kennedy űrközpontban. Hazatérésével lezárul a 30 éves amerikai űrrepülőgép-program. Márciusban a Discovery, májusban pedig az Endeavour űrsikló hajtotta végre utolsó útját. Fotónkon az Atlantis a Bahamák fölött. Kemény költségvetésre számíthatunk 2012-es terv Az egyik legnagyobb vesztes jövőre az egészségügy lehet Igen szigorú költségvetést készít a kormány 2012-re. A bevételek alig 1,9, a kiadások pedig 1,2 százalékkal emelkednek - vagyis reálértéken csökkenek. A romló gazdasági helyzet teszi indokolttá a nagyon fegyelmezett költségvetési politikát. A kormány számai szerint az államháztartás bevételei 1,9 százalékkal nőnek az ideihez képest, a kiadások 1,2 százalékkal, mindezt 4 százalékos inflációs várakozások mellett - vagyis a bevételek reálértéke 2,1 százalékkal, a kiadásoké 2,8 százalékkal csökken - idézi több hírportál a kormány közzétett rendeletét. Az államháztartás hiánya az idén 1184,2 milliárd forint lesz. Ezt a felére, 606,4 milliárd forintra csökkentenék. 2012-ben folytatódik a költségvetési szigor, s újabb megszorításokra lehet számítani. Ez tükröződik vissza a Munkaerőpiaci Alap tervezett számaiban is: az idei 337,2 milliárd forint után jövőre már csak 282,9 milliárdot költ az alap - ami bő 16 százalékos csökkenés. A szociális ellátásokon is spórolnának. A családi támogatásokra az idei 628,3 milliárd után jövőre 610 milliárdot költené- nek. Kevesebb jutna a fogyasztói árkiegészítésre is - ez az előirányzat a közlekedési cégek állami támogatását takarja -, ahol a januártól megvonnának számos kedvezményt A hiány csökkentése érdekében lefaragják az elkülönített pénzalapok kiadásait - csökkentve a kutatás-technológia alap támogatását is. Kevesebb adóbevétel A gazdálkodó szervezetek adó befizetései a terveknek megfelelően csökkennek, amit a lakosság által fizetendő adók és a fogyasztási adók növelésével igyekszik a kormányzat ellensúlyozni. Itt elég csak a nemrég bevezetett chipsadóra utalni, de nem került le a napirendről a dohánytermékek adójának növelése sem. Hasonló a helyzet az egészségügyben: az egészségbiztosítási alap kiadásai nominálisan 5,1 százalékkal csökkennek - ez a négy százalékos inflációt is figyelembe véve reálértéken kilenc százalékos lefaragást jelent. A kormány a tervek szerint jelentősen a gyógyszerkiadásokon spórolna a Száll Kálmán-terv szerint. A közmédia támogatása ugyanakkor 10,4 százalékkal nőhetne: 64 milliárd forintot szánnak rá. A kulturális alap támogatásai is növekedhetnek, igaz szerényebben, hisz négy százalékos növekedés után is erre a területre 9,2 milliárd forint jutna az idei 8,8 milliárd után. ■
