Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-20 / 168. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚLIUS 20., SZERDA 3 MEGYEI KÖRKÉP Somogyi Hírlap: hirdetni itt érdemes! hatékony hirdetés Az apróhirdetés mindössze 2 fillérért jut el egy-egy olvasónkhoz Szilveszter Lászlóné terjesztő minden napját a Somogyi Hírlappal kezdi, hogy mielőbb az olvasókhoz jusson Megyénkben a lakosság 95 százaléka saját lakhe­lyén adhat föl hirdetést a Somogyi Hírlapba. Az állást és lakást keresőket a kiadó kedvező árral tá­mogatja. Az apróhirdetés mindössze 2 fillérért jut el egy-egy olvasónkhoz. A Somogyi Hírlap a megye napi­lapja. Nagy olvasottságának kö­szönhetően a benne megjelenő hirdetések hatékonysága is ki­váló. A Somogyi Hírlapban hir­detők körében különösen nép­szerű az apróhirdetés, melyek rovatokba sorolva, nap mint nap nagy számban jelennek a lap­ban. Figyelemreméltó adat, hogy a tavalyi évben 22 463 apróhir­detés jelent meg a Somogyi Hír­lapban! Hogy mi is a nagy népszerű­ség oka? Elsősorban az, hogy bizonyított tény: a Somogyi Hírlapban megjelentetett hir­detések hatékonysága na­gyobb, mint az ingyen szórta­ké, hiszen a hirdetések általá­ban éppen ahhoz a fizetőképes célcsoporthoz szólnak, akik közé olvasóink is tartoznak. A nagy olvasottság és az olvasó­tábor összetétele együttesen biztosítja azt, hogy a hirdetés elérje célját. Nem elhanyagolható szem­pont az sem, hogy mindez mennnyi pénzbe kerül. A Somo­gyi Hírlap ebből a szempontból is az élen jár, hiszen a magas ol­vasói szám ellenére is pénztárca kímélő az apróhirdetések ára. Példaként említjük erre, hogy egy áüagosnak mondható két soros apróhirdetés a hirdetés megrendelőjének csupán 2 fil­lérjébe kerül olvasónként Nagyon fontos az is: milyen szövegkörnyezetben jelenik meg a hirdetés. A Somogyi Hír­lap a megye hiteles, mértékadó, értékadó, független hírforrása, így a benne megjelenő hirdeté­seket az olvasó szintén hiteles­nek fogadja el, komolyan veszi. A hirdetői igények még telje­sebb kiszolgálására törekedve csomag-ajánlatokat állítottunk össze. Ezeknek a lényege az, hogy az apróhirdetések már nemcsak a Somogyi Hírlapban, hanem a Vasárnapi Somogyi Hírlapban, a Grátiszban (amely ugyan ingyenesen terjesztett hetilapunk, de amiatt is haté­kony, mert postaládában helye­zik el kipróbált terjesztőink) és internetes hírportálunkon, a Sonline.hu-n is megjelenhetnek nagyon kedvező áron. Törekszünk arra, hogy eze­ket a kedvező hirdetési lehető­ségeket a lehető legkönnyebben használhassák a hirdetőink. Megyénkben a lakosság 95 szá­zaléka saját lakhelyén adhat föl hirdetést a Somogyi Hírlapba. Természetesen tudjuk azt, hogy még a tapasztalt hirdetők­nek is jól jöhet a segítség. Ne­kik a Somogyi Hírlap tanács­adói örömmel segítenek. Keres­senek bennünket bizalommal a 82/528-113, a 82/528-164 tele­fonszámokon, vagy küldjenek a hird.somogy@axels.hu címre e-mailt. Logikus és gazdaságos a Somogyiban hirdetni talpai Melinda somogyjádi vállalkozó rendszeres ügyfele lapunknak. Hirdetése szerdán, pénteken és szombaton jelenik meg a Somogyi Hírlap, a Vasárnapi Somo­gyi Hírlap, és a Grátisz hasábjain. Azt mondta: egy jól eltalált mondat sok meg­rendelőt hozhat.- Nagyon jó tapasztalatom van a hirdetéssel kapcsolatban - mondta. - Tökéletesen be­vált, az eladó háztáji vörös csirkéken kívül időnként komondorjainkat is reklámozzuk Vásárlóink zöme a megyében él, ezért logikus és gazdaságos lé­pés, hogy a Somogyi Hírlapot választjuk A hirdetés napján sű­rűn cseng a telefon, ami szerintem egyértelműen arra utal: célba ért a reklám. Kedvező tapasztalatokat szereztem az elmúlt hóna­pokban, s ami esik a hirdetésen dolgozó alkalmazottak rendkí­vül készségesek, rugalmasak és sok jó ötlettel segítenek. TALPAI MELINDA Hatékony, kedvező az ára és mindenhova eljut Kálmán János állattenyésztő mérnök, ag- ÍtKv*"' w ' rárvállalkozó évek óta tudja hogyan hirdet­em hetünk gazdaságosan'’Hatékony, kedvező r r % ára van, gyors és a megye minden települé­sére eljut - sorolta a lapunk mellett szóló Ajk-’ | érveket. I A Somogyi Hírlap hűséges megrendelőié­ként csomagban adja fel a hirdetést, amely beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Mala- I cokat és hízókat árul: ajánlatát gyakran ol­vashatjuk lapunkban.- Sajnos, a térségünkben már nincsenek állatvásárok - je­gyezte meg az agrárvállalkozó. - Mit tehet ilyen helyzetben a gazdálkodó? Ha időben el akarja adni a sertést, akkor hir­det. Erre nem szabad sajnálni a pénzt, hiszen könnyen meg­térül. Egy jól eltalált hirdetéssel bővülhet a vevőkör és növe­kedhet a bevétel. KÁLMÁN JÁNOS Nyolcszáz gyerek nyaralhatott a Balatonnál Az Országos Roma Önkormány­zat (ORÖ) és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium együttműködésének köszönhető­en nyolcszáz hátrányos helyzetű gyermek nyaralhatott június 15. és július 14. között a Balatonnál. ■ Az Országos Roma Ön­kormányzat felére csök­kentette a költségeket, mégis sikeres volt. A nyári táborban tizenkilenc megye rászoruló gyermekei há­romszor egyhetes turnusban nyaralhattak a Balaton partján. A hat és tizennégy év közötti gyermekek a színes programo­kon keresztül megismerkedhet­tek az egészséges életmód alap­jaival és a cigány kultúrával. Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke el­mondta, hogy a tábor sikeresen zárult. Az ORÖ elnöke rámuta­tott: lehet tisztességesen, szabá­lyosan is üdültetni úgy, hogy rá­szoruló gyermekek és nem bi­zonyos felnőttek egész család­jukkal együtt nyaralnak az adó­fizetők pénzén. (Mint annak idején beszámoltunk róla, az el­múlt évben a rászoruló gyerekek balatonlellei táboroztatásán me­rültek fel hasonló problémák - a szerk.) Az ORÖ a költségek harminc­negyven százalékával járult hozzá a táboroztatás megvalósí­tásához. Az előző éra költségve­téséhez képest pedig felére, mintegy huszonötmülió forint­ra csökkent a táboroztatás össz­költsége. Sok a kérdés... Megsemmisítésre ítélt kukoricatáblák an is több száz hektár termést érintett a vizsgálat Próbáltunk utána járni a Mező- gazdasági Szakigazgatási Hiva­talnál és a megyei kormányhiva­tal szakigazgatási szervénél is, hogy a megyében hány hektárnyi terület érintett a GMO-ügyben? Választ mostanáig nem kaptunk, így egy megválaszolatlan kérdés­sel több maradt az érintett so­mogyigazdák fejében. Az első és legfontosabb kérdés számukra: ki fogja kártalanítani őket? Az első hírek arról szóltak, hogy a vetőmagot értékesítő cégnek kell helytállnia a gazdák káráén. Ez így első ránézésre egyszerűnek is tűnne, ám rögtön felmerül a következő kérdés: ki fizet azoknak a tulajdonosoknak, akiknek a feltételezett fertőzött tábla négyszáz méteres körzeté­ben van a kukoricatáblájuk, és biztonsági okokból azt is ki kel­lett tárcsázni. S ha mára tárcsázásnál tartunk, ki fogja a gépeket beküldeni az izolációs területekre, hogy meg­semmisítsék az amúgy nem fer­tőzött magból kelt kukoricát? Ki adja ki az ukázt olyan területek­re, amelyek esetleg magántulaj­donban vannak, s a tulajdonosá­nak fogalma sincs arról, ki téríti majd meg a kárát. S még egy kérdés, ami persze korántsem az utolsó: mi van, ha a forgalmazó cég vagy cégek a történtek miatt esetleg csődöt jelentenek? Akkor kitől, s mikor látnak pénzt a gazdák? (mk) A génszennyezett kukoricát a hatóság megsemmisítteti. Kitárcsázzák a környezetében lévő egészséges táblákat is. Agrárcégek vitatják a vizsgálatot Ismereteink szerint Somogybán is több száz hektárnyi kukorica megsemmisítését rendelte el az elmúlt napokban, hetekben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal. Egy magántulajdonban lévő 24 hektáros területet már betárcsáztak, s újabb több száz hektáros területre adta ki a meg­semmisítési határozatot a hiva­tal Somogybán július 21-i határ­idővel. A kukorica betárcsázására azért kötelezi a tulajdonosokat a hatóság, mert laboratóriumi vizsgálatuk azt állapította meg: az említett területen használt vetőmag olyan DNS szekvenciát tartalmaz, amelyet kizárólag ge­netikai módosítás eredményez­het. Magyarul génszennyezett vetőmagot használtak a hivatal mérési eredményei szerint az érintett területeken a gazdák. Il­letve a szerintük génszennye­zett vetőmaggal elvetett terület négyszáz méteres körzetében is meg kell semmisíte­ni a növényi kultú­rát, mert a virágzás­sal tovább fertőződ­het a szomszédos kukoricatábla. Az egyik vetőmag előállításá­ra szakosodott, a GMO-ügyben érintett cég azonban már közle­ményt adott ki, miszerint indo­kolatlannak tartja a szakigazga­tási hivatalnak a kukoricatáb­lák megsemmisítésére vonatko­zó döntését, és jogorvoslatot kér az ügyben. A cég szerint a szó­ban forgó vetőmagtétel alapos belső vizsgálaton esett át, s nem tartalmaz genetikailag mó­dosított összetevőket. Egy fran­ciországi független laboratóri­um is megerősítet­te ezt a vizsgálati eredményét. Ezért a cég megkérdője­lezi a szakigazga­tási hivatal mérési eredményeit, s újabb negatív eredmények birtokában akár a magyar államot is beperli. Közben a kukoricabotrány kapcsán a Greenpeace és a Ma­gyar Természetvédők Szövetsé­ge az ellenőrzés szigorítását, a vetőmagimport felülvizsgálatát és az élelmiszer-önrendelkezés érvényesítését sürgeti. A vidékfejlesztési tárca állás­pontja szerint két dolgot tud­nak a génmódosított növényfaj­ták. Az egyik rovarölő méreg­anyagot termel, méghozzá el­képesztő dózisban, minden hektáron, minden évben az egyszeres rovarölő szer dózis­nak az 1500-2000-szeresét. A másik típus pedig a gyomirtó szereket kibíró növényt jelent, vagyis lepermetezik egy totális gyomirtó szerrel az állományt, s minden elpusztul a környeze­tében, csak a kultúrnövény ma­rad meg. ■ Márkus Kata ■ A gazdák sze­retnék tudni, ki téríti meg a kárukat. IBniBBM

Next

/
Oldalképek
Tartalom