Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-19 / 167. szám
7 2011. JÚLIUS 19., KEDD GAZDASÁG Átszervezik a megyéket hatáskör Mai feladataik helyett a területfejlesztést kaphatják meg Archív képünkön: út- és járdafelújítás Pécsen. Több megyei jogú város is szeretne részt venni a megyegyűléseken, legalább tanácskozási joggal. PTíTyrfTíri Túl drága ahhoz, hogy elromoljon EDÉNYKÉSZLET Olvasónk egy termékbemutatón 200 ezer forintért 24 darabos edénykészletet vásárolt, még 2009. november 29-én. Az egyik fedő hőfokmérője levált. A hölgy levélben próbálta garanciális igényét érvényesíteni. Sikertelenül. A tartós fogyasztási cikkek jótállási ideje egy év. Ezen a hölgy már 2010 novemberében túl volt. így jelenleg a kétéves szavatossági jogot érvényesítheti. Amint írja, levélben jelezte panaszát a cégnek, amelynek ismeri a nevét és a címét. Első menetben keresse fel személyesen a kereskedőt, bemutatva a meghibásodott terméket és a vásárlási bizonylatot. Enélkül ugyanis nem tud élni szavatossági jogával. Mint azt lapunkban többször megírtuk, a blokk nem más, mint bizonyíték arra, hogy a fogyasztó és a forgalmazó (gyártó) megkötötték egymással az adásvételi szerződést. Ha vita támad arról, hogy a problémát gyártási hiba vagy nem rendeltetésszerű használat okozta-e, a szavatossági jog két évének első hat hónapjában a forgalmazónak kell bebizonyítania, hogy neki van igaza. Ilyenkor a cég saját költségén szakértővel bevizsgáltatja a terméket. Levélírónk esetében azonban ez az idő idén május 29-én szintén lejárt, így neki kell bizonyítania, hogy gyártási hiba okozta a bajt. Tehát, ha érvényesíteni akarja a szavatossági jogot, az ő feladata elküldeni a terméket bevizsgálásra valamelyik minőségellenőrző céghez. Mindamellett a kereskedő nem köteles elfogadni annak véleményét. Ilyenkor a panaszos a lakhelye szerinti békéltető testülethez vagy bírósághoz fordulhat. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Újratervezné a megyék szerepét a kormány. Értesüléseink szerint a mostani megyei feladatok nagy részét elvennék és állami szintre emelnék, a megyei önkormányzatok pedig a regionális fejlesztési tanácsok hatásköreit vennék át részben. Sztojcsev Iván Új alapokra kell helyezni a megyék és az állam kapcsolatát. Ez volt a központi üzenet azután, hogy a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Orbán Viktor miniszterelnökkel egyeztetett az új önkormányzati törvényről. A tárgyalás eredményeit ma mutatják be sajtótájékoztatón; a Világgazdaság úgy értesült, hogy a nagy változást a megyék hatáskörének teljes átrendezése jelenti. (A törvény munkaterve három megoldást vázol a megyék sorsáról, ebből az egyik nagyban hasonlít erre.) A megyei önkormányzatok két probíéma miatt vannak veszélyben. Az adósságállományuk az évek során kezelhetetlen méretűre nőtt, másrészt pedig azokat a - többségében veszteséges - feladatokat kell ellátniuk, amelyeket nem vállal sem az állam, sem a települési önkormányzatok. A kormányzati tervek mindkét kérdést megoldanák, igaz, a megyék kvázi kiürítésének árán. A korábban a megyéknek adott hitelek fedezetét nagyrészt az önkormányzati költségvetés, vagyis végső soron az állami normatíva jelenti. Az állam most információnk szerint ezt átvenné, ahogy sok olyan feladatot is, amelyet a megyei önkormányzat lát el, úgy, hogy a normatívát sem fogja kiadni a megyéknek. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a szolgáltatások megmaradnak, ahol eddig a megye feladata volt azokat ellátni, de a szakmai irányítást a megyei kormányhivatal adja, az ott dolgozók fizetését pedig az állam. Az nem teuesen kiforrott még, mi lenne a járások feladatköre az új szabályozásban. Az 1983 után újra bevezetett közigazgatási egységek a kistérségektől vennének el feladatokat, úgy azonban, hogy eközben a kistérségek is megmaradnának. Több munka pedig a településektől kerülne át járási szintre, a jegyzői feladatkörök nagy részét például valószínű, hogy oda delegálnák. A mostani ötletek azonban még nagyban ilyen feladatok ellátása körül, ahogy forrásunk fogalmazott, „hatalmas a katyvasz”, a kormány ezt szeretné átláthatóvá tenni. így a megyék elvesztenék a legfontosabb feladataikat, de nem maradnak funkció nélküliek ezután sem. A területfejlesztési feladatokat valószínűleg ők kapnák meg a regionális terület- fejlesztési tanácsok helyett. Itt lehetnek még viták a nagyvárosokkal, hiszen ők nem képviseltetik magukat a megyei közgyűlésen, mégis szeretnék érvényre juttatni az akaratukat. Volt olyan polgármester megyei jogú városból, aki informális beszélgetésen fölvetette, hogy akár csak tanácskozási joggal, de kapjanak helyet a megyegyűléseken a meváltozhatnak. Nehezíti az egyeztetést, hogy mivel még nincsenek járások, nincsenek olyan politikusok sem, akik ezeknek az érdekeit képviseljék a kormány előtt. A megyék pozícióját erősíti az, hogy miniszterelnöki szintű tárgyalást még csak velük kezdett a kormány. Igaz, hogy a Belügyminisztérium (BM) kikérte minden ön- kormányzati szövetség véleményét, de a megyék voltak azok, gyei jogú városok képviselői is. A megoldásról a parlament fog dönteni. Ott pedig több polgár- mester is helyet foglal, közülük többen is igen befolyásosak a Fi- desz-frakción belül - Győr, Debrecen, Pécs vagy Székesfehérvár első emberei például - s várható, hogy még lobbizzanak a nagyobb befolyásért. A következő nagy kérdés az intézmények átadása lehet, erről azonban még nem nincs döntés. Úgy tudjuk, a következő néhány hétben tárgyalhatnak erről kormányzati szinten, s akkor dőlhet el, mennyi intézmény maradhat a megyéknél, illetve mennyit adhatnak át a településeknek, a járásoknak vagy az államnak. amelyek vezetőivel Orbán Viktor maga egyeztetett. Különleges szerepet adott nekik a kormány a törvényjavaslat kidolgozása során is: értesüléseink szerint az ő képviselőjük kapta a feladatot, hogy készítsen el egyet a javaslat három munkaanyaga közül. Úgy tudjuk, ezen kívül a megyei jogú városok, valamint a többi település képviseletében született egy- egy terv, s ezeket összefésülve készült el a törvénytervezet. Járások: nagy a bizonytalanság Kínai érdeklődés a reptérre is? a malév mellett a Liszt Ferenc repülőtér iránt is érdeklődik a kínai HNA - egy pekingi lap szerint. A német Hochtief csoport hat repülőtérben is tulajdonnal bír, köztük az athéniban, a düsseldorfiban és a budapestiben is. Ez lenne az első alkalom, hogy kínai légitársaság felvásárlással terjeszkedik Európában. Hivatalosan nem erősítették meg az értesüléseket. Martonyi a Mól elleni támadásokról MORVÁT KOLLÉGÁJÁVAL ÍS egyeztetett a Mol-ügyben Martonyi lános. A külügyminiszter a Hír TV-nek elmondta: az ügyben nem a horvát vagy a magyar kormány, hanem a független ügyészség az illetékes. Bízik a horvát jogállamban, a magyar kormány nem fogja tolerálni a Mól, vagy a külföldi befektetők elleni támadásokat. Martonyi: Nem fogjuk tolerálni Rosszul indult el a hét A forint rekordmélységbe szakadt a svájci frankkal szemben, 238 forinton is jegyezték az alpesi devizát, az eurót meg 273 forinton is tegnap. A hazai részvények ápriüs óta nem estek akkorát, mint hétfőn. Az euróövezeti adósságválság a feltörekvő európai gazdaságok növekedését is negatívan érintheti. A BUX több mint 3 százalékos esést is mutatott, délután 2,6 százalékos leértékelődés volt látható a BÉT-en. Spórolni kell, mert kevés a járulék, s annál több a rászorult tb Olcsóbb lesz a „kettő az egyben” orvosság - Több mint 9,7 millió beteg gyógyszerét támogatja az egészségkassza Tájékoztató kampányt indít szeptembertől az OEP a gyógyszer-támogatási rendszer megváltozásáról. Céljuk a fenntartható és átlátható rendszer kialakítása, a betegek gyógyuláshoz való zökkenőmentes hozzájutása - jelentette be Sélleiné Márki Márta főigazgató. Nem halogatható az Egészség- biztosítási Alap (EA) hatékonyabb felhasználása, ugyanis a mindössze 3,844 millió járulék- fizetővel szemben 9,682 millióan veszik igénybe a biztosító gyógyszertámogatását. Évente átlagosan 91 ezer forintot költ gyógyszerre egy magyar beteg, az összeg kétharmadát az egészségpénztár állja úgy, hogy az EA felét a központi költségvetésből pótolják. Ezért is döntött úgy a kormány, hogy a Széli Kálmán- terv három éve alatt 130 milliárdos megtakarítást kell elérni az egészségbiztosítónál, mérsékelni kell az alap hiányát. Ennek érdekében a gyógyszercégek 12 százalékos különadójának 8 százalékkal való emelése és az orvoslátogatói díjak megduplázása (évi 10 millió forintra emelése) mellett hozzányúlnak az évek óta változatlan támogatási rendszerhez, a cégektől befolyt bevételek mellett mérséklik a g gyógyszerkiadásokat. Már az J idén 26,3 milliárdos megtakart- | tásra van szükség ahhoz, hogy = az EA idei 15 milliárd forintos tartalékát megkaphassák a súlyosan eladósodott kórházak, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, Csiba Gábor szerint 35-40 milliárd forintra rúg a lejárt számlák összege. A biztosítónak előírt szigorúbb gazdálkodás szerint jövőre további 83 milliárdot kell megspórolnia. Az OEP gyógyszerkiadása Ev Mrd Ft Ebből cégbefizetés 2008 325,7 38,8 2009 343,2 43,6 2010 300,0 57,2 2011* 300,0 43,5 •ELŐIRÁNYZAT FORRÁS: OEP Az OEP az eredményalapú gyógyszer-támogatási rendszer bevezetését is tervezi, amivel egyetértenek az innovatív gyógyszergyártók. E szerint néhány nagyon drága gyógyszeres terápiánál az induló kezelések költségét a gyártók állnák, az egészségpénztár csak akkor venné át a finanszírozást, ha kimutathatóan javulna a betegek állapota. Hasonlóan járna el a biztosító a hosszan tartó krónikus betegségeknél is, a betegek adatvédelmének sérelme nélkül. Érvényesítenék a más áruknál alkalmazott „kettő az egyben” árstruktúrát. Amíg ezekhez a termékekhez általában olcsóbban jutnak a fogyasztók, gyógyszerfronton fordított a helyzet. Ha két hatóanyagot egybe csomagolva vásárol meg a beteg, lényegesen többet kell fizetnie érte, és több a hozzá adott tb-támo- gatás mértéke is, mintha külön- külön vette volna meg azt. Bevezetik a nemzetközi referenciaárazást is, hiszen sok orvosság külföldön lényegesen olcsóbb, mint idehaza. Ezért azoknál a gyógyszereknél, amelyek árához nagy összegű támogatást fizet ki a tb, nemzetközi ár-ösz- szehasonlítást végeznek. S ha a külföldön alkalmazott piaci ár alacsonyabb a hazainál, a biztosító legalább az árszintet követeli majd meg a gyártóktól és forgalmazóktól. ■ N. T. E.
