Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-16 / 165. szám

5 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚLIUS 16., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Szilvalekváros kályharitkaságok öntöttvas-gyűjtemény Wimbledoni tálat csak a Louvre-ban és Kaposváron lehet látni Már a levelesláda beszé­des, gyönyörű példány. A kocsibejáró oldalán mí­ves falikút díszeleg, nem mellékesen működőké­pes. És persze öntöttvas, mint szinte minden. Vas András- Becsengetek, hogy jelezzem, kezdődik az óra - húzza meg né­hányszor a csengettyű zsinegét Steinerné Hófer Erzsébet. Erzsé­bet asszony huszonkét esztende­je kezdte el gyűjteni az öntött­vas kályhákat azóta elhunyt fér­jével,- akivel éppen húsz éve szervezték meg az öntöttvas­gyűjtők első hazai találkozóját. S nem mellékesen tető alá, ponto­sabban birtokon belülre hozták az ország egyik legnagyobb ön­töttvas gyűjteményét. Illetve egészen pontosan ere­dendően nem is gyűjtőnek áll­tak, hanem cserépkályhájukat akarták elcserélni. Jelentkezett is egy delikvens, aki viszont az öntöttvas kályhájától akart megszabadulni. Az „üzlet” lét­rejött, s begördült a szállítóko­csi a ház elé.- Maszatot vittünk, szemetet hoztunk - kommentálta az ügy­letet anno sofőr, miközben lepa­kolta szállítmányát. Melyről az­óta kiderült, a hazai öntödei múzeum egyik legféltettebb da­rabjaként őrzik a párját... Az első kályhát több tucatnyi követte, szén- és fatüze- lésűek, oszlop-, kombinált - henge­res és szögletes együttesen - vagy szekrénykályhák.- Utóbbit oldalról fűtötték, előbbieket el­őröl - magyarázza Er­zsébet asszony, aki ide­genvezetőként kalau­zolja végig az érdeklő­dőket a házimúzeu­mon. - Ilyesfajta kály­hákkal csak polgári la­kásokat fűtöttek - foly­tatja -, mivel művészek készítették az öntvény­mintákat, az egyszerű emberek nem tudták megfizetni. A díszített öntöttvas a 19. század második felében élte reneszán­szát, a kor legnevesebb Steinerne Hofer Erzsébet gyűjteményében vilagritkasagok is lathatok művészei vállal­ták, hogy kifarag­ják a mintákat. A famintát aztán bronzban sokszo­rosították, ezt nyomták a homok­ba, amibe kiöntöt­ték az izzó vasat. Amikor kihűlt, csak a homokréte­get kellett eltávolíta­ni róla. Magyaror­szágon a fénykor­ban, az első világ­háború előtt 79 öntöde működött, jórészt a Kárpátok mentén, Trianon után csak néhány maradt a határokon belül. Az öntöttvas kályha füstjáratát amúgy a ma­tematikus Bo­lyai Farkas ta­lálta fel: előbb a cserépkályhánál számolta ki, aztán rájött, a vasnál is működik.- Az illesztések­nél eleinte kormoz­tak, míg bele nem egett - mutatja Steinerné Hófer Er­zsébet -, ám mivel ez több napig tartott, így szilvalekvárral töltötték ki a réseket, mely pillana­tok alatt lég­mentes szigete­léssé égett. A pincében sora­kozó kályhák egyi­kén egy kuktaszerű dolgot vesz aztán a kezébe, utóbb kide­rül, valóban Denis Papin 17. századi ta­lálmányának egyik leszárma zottját tartja a kezében valami kor a múlt század elejéről.- Ugyanazon az elven működött, mint a ma­iak - jegyzi meg -, csak éppen gumigyűrű nélkül. Azaz tökéletes il­lesztéseket kellett kiön­teni... Aztán a csizmahúzó ke­rül sorra - há­rom méretben gyár­tották: férfi, női és gye­rek -, majd temérdek vasalót pa­kol elő, melyek között akad gá­zos is - szintén az első világhá­ború előttről.- Ez volt a legmagyarabb kály­ha - fordul a sarok felé, ahol nemzeti címe­rei, csikóssal é szürkemarhá­val díszített fűtőalkalma­tosság áll. Majd a gróf- kisagszonyét nézzük meg, melyen mese­alakok látsza­nak, végül egy Jancsi- kályha követ­kezik, mely a szegény em­bereknek ju tott. Ezen főzte s az asztalra kerülő fogások szá­mát jól mutatja, mindössze egyetlen láboska fért el rajta...- Az első évben kályhákat ke­restünk - rakja kronológiai sor­rendbe a múzeum darabjait Er­zsébet asszony -, a máso­dikban már kutakat falikutakat is vá­sároltunk, a ne­gyedik évtől temetői ke­reszteket is, az ötödiktől használati, a hatodiktól dísztárgya­kat is. Ezen elv alap­ján a kutak követ­keznek a tárlaton, az­tán temetői keresztek, majd visszatérünk a házba, ahol egy mérleg tűnik szembe apró súly­készlettel.- Kilót és fontot is mutat - magyarázza a mérleglap két­szeres beosztását házigazdánk.- A súlykészlet 1820-ból való, akkor még a bécsi fontot hasz­nálta minden­ki, 56 deka az átváltása. Nincs időnk gyö­nyörködni, máris egy falipajzson akad meg a szemünk: az an­gol költőről, Milton­ról kapta a nevét, az El­veszett paradicsom jeleneteit ábrázolja. Nem sok akad belőle a világon, elvégre egy francia mester készítette az 1851-es londoni világkiállításra. Mint ahogyan egy munkácsi öntő- •""ster 1848-as iossuth-feje is - a kormány­zó első plasz­tikai ábrázo­lása -, vagy az eladója ál­tal hordozha­tó kályhának vélt, díszesen mintázott széntartó is, de akad Thorvaldsen- dombormű- vel díszített tál is: az iz- ndi származá­sú dán szobrász mitológiai témáit gyakran átül­tették öntöttvasba.- Ez nem ismerős? - kérdezi egy másik falitál előtt, de csak a fejünket ingatjuk. - Pedig nem­régiben a tévében is láthat­ták százmilliók - pró­bál közelebb vinni a megoldáshoz, de még min­dig sötétben tapogató­zunk. - A wimbledoni női tenisz­torna győzte­se kap ilyet. Csak éppen az aranyozott-ezüstö- zött. Az eredeti óntá­nyér, amiről másolták, a pá­rizsi Louvre-ban látható. Az öntöttvas pedig a kaposvá­ri Apponyi utcában... Gyorsan terjedt a tűz Barcsnál, az elátkozott mezőn égő gabona 1991-ben bomba csapódott be ide, most a lángok tíz méterre kúsztak a város szélső házaihoz Gomolygó füst szállt a há­zak fölött Barcson: a bel­városból is látni lehetett, hogy valahol tűz pusztít. Jeki Gabriella A romatelep melletti, fél hektáros tarlóról a lábon álló gabonára ter­jedtek át a lángok, ráadásul az ol­tást nagyon megnehezítette a viha­ros erejű szél. Kettes, kiemelt foko­zatú riasztás volt érvényben. A Dankó utcában közel száz ember figyelte a barcsi, nagy­atádi és szigetvári tűzoltók munkáját, akiknek láthatóan a mezőgazdasági gépekkel dolgo­zó szakemberek is besegítettek, ahol tudtak. Sokan szinte lebé­nulva csak álltak és nézték a pusztító lángokat, a kisebbek érdeklődéssel vegyes félelem­mel bújtak szüleik mögé, míg a bátrabbak szerszámokat ragad­tak és besegítettek az oltásban.- Bár én nem ebben az utcában lakom, mégis azonnal idejöttem és a barátaimmal, valamint közel harminc fiatalemberrel közösen lapátot ragadtunk, hogy megaka­dályozzuk a tűz tovább terjedését - mondta Csonka Péter. - A lán­goló mezőt ugyanis csupán egy betonút választotta el a lakóhá­zaktól, ahol családok élnek; a tűz pedig - gondolom a szél miatt - másodpercek alatt, hihetetlenül gyorsan terjedt. Mások nem lapáttal, hanem vizesvödörrel próbálták oltani a lángokat, többször is oda-vissza fordultak a kerti csap és tűz kö­zött. Miközben a lánglovagok hősie­sen küzdöttek az oltással, a köze­li családok egyre jobban kétségbe estek. A tűzoltók mellett a rend­őrség is besegített a helyszín biz­tosításába; a Dankó utca vala­mennyi lakóját igyekeztek arra ösztönözni, hogy hagyják el há­zaikat Sokan ezt nem akarták megtenni, néhányan slagot fog­tak és így oltották a tüzet.- Épp takarítottam a lakást, amikor arra lettem figyelmes, hogy hirtelen teljesen besötéte­dett - mesélte az egyik fiatal Túlélő ennivaló állatot tegnap nem találhatott a gólya ezen a mezőn lány. - Kinéztem az ablakon, és akkor láttam meg a hatalmas füstfelhőt, ami teljesen beborí­totta az utcát is. Ahogy még hozzátette, a lakást is teljesen beborította a füst, ami még az oltás után két és fél órával is bűzlik. A lakók most a tűz okát talál­gatták, szerintük vagy egy arató munkás, eseüeg dohányzó fiata­lok lehettek a gondatlan tettesek. A szakemberek egyelőre nem tudtak biztosat mondani, de vizs­gálják a tűz okát. A riasztás délelőtt 11.17-kor fu­tott be az ügyeleti híradóba, vé­gül negyven hektár teljes terület égett, közte 15 hektár lábon álló gabona - tájékoztatott Tamás Csaba tűzoltóparancsnok-helyet­tes. - Az oltást megnehezítette az erős szél, de három óra, megfe­szített tempó után sikerült meg­fékezni a lángokat, melybe több erőgép és kézi munka is segítsé­günkre volt.- Legalább húsz éve nem volt hasonló eset a cigánytelepen - rázta a fejét Bokor József. - Talán legutóbb akkor bolydult meg ennyire az egész városrész, ami­kor a horvát háború idején egy bomba csapódott ugyanerre a mezőre. Az emberek egyelőre tehát csak találgatnak, és az 1991-es, háborús történet kapcsán akár úgy is érezhetik, hogy a mező ta­lán el van átkozva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom