Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-02 / 153. szám
4 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚLIUS 2., SZOMBAT Beszervezte észlelőnek az albán érseket balatoni főmeteorológus volt Azt tanácsolja a maiaknak: ne felejtsenek el kinézni az ablakon Böjti Béla AZ ARANY DIPLOMÁJÁN ÍS Úgy írták: vitéz Böjti Béla. „Nem szoktam vele kérkedni, apám vitézi oklevelét még maga Horthy Miklós írta alá, ez tehát az eredeti vitézi rend” - mondja a siófoki viharjelző obszervatórium vezetői tisztéből nyugdíjba ment meteorológus, természettudományos doktor. 1955-ben végezte az egyetemet, nagy szó volt ez ahhoz képest, hogy „szüleim egyszerű zalai emberek voltak, engem hivatásos katona apámhoz hasonló pályára szántak, az Iskola a határon regényből ismert kőszegi kadétiskolába adtak. ” Itt évfolyamtársa volt az ugyancsak siófoki kötődésű későbbi 1956-os hős, Sujánszky Jenő is. Böjti azonban irányt váltott, előbb a piaristákhoz került, majd az egyetemre. EGY ALBÁN HALLGATÓVAL lakott egy szobában, s minő véletlen, éppen egy hazánkban tanuló albán gyógysze- résztanonc lánnyal esett diákszerelembe. De aztán több is lett ez annál (55 évnyi házasság), Zogulla 1956-ban már Böjti Bélánéként kapta meg a diplomáját. Az albán követségen kötöttek házasságot, ehhez ragaszkodtak a déli országban és ahhoz is, hogy mindketten Enver Ho dzsa országába menjenek dolgozni. A TEMPLOMI ESKÜVŐ sem maradt el. „Albánul már a szó batársamnak köszönhetően megtanultam, aztán családi nyelvünk lett Lányom is odakint született, ma már déd- nagypapa vagyok. ” Siófokon 1959 óta él, s ahogyan mondja, hosszú pályafutása során „Anatole Fran-ce szavaival élve aggattak rám kitüntetéseket. ” ars poeticáját pedig 1976- ban fogalmazta meg, amikor „egyszerű somogyi meteorológusként felszólalhattam a Hazafias Népfront kongresz- szusán; munka, tisztesség, és becsület, ezt mondtam, s hogy ez ne pátosz legyen. Lékai László bíboros és Bessenyei Ferenc színész után kaptam szót. ” Keletről érkező szupercella-ziva- tarfelhő, jégesővel - nyitja az ajtót Böjti Béla, utalva a néhány perce elállt nyári zuhéra. Mikor érkezhetnék máskor, mint egy ilyen viharban az egykori balatoni főmeteorológushoz. Fónai Imre- Milyen nyarunk lesz?- Vártam a kérdést - felelte Böjti Béla.- Szakmai ártalom, hogy bár már jó néhány éve nyugdíjba vonultam, ma is megállítanak még az utcán azzal: Béla, milyen idő lesz? Egy neves professzorom mondta az egyete- m mén: az időjárást soha sem lehet tökéletesen előrejelezni. Az időjárás ugyanis helyhez kötött, egy helyi : | zivatar bárhol kialakulhat úgy, hogy a szomszéd fa- - M luban egy csepp eső gL* * sem hullik. S nehezen Fi modellezhető, hiszen az f Alpok egyszer lefékezi, y , ■ §j| máskor meg átengedi a * í < -f ; viharfelhőt. De még talán ’ Böjti Béla: ha egész nyáron, egyvégtében lehetne napozni, akkor ez a Szahara lenne... jó is, hogy nem tudunk tökéletesen előrelátni, mert az emberiség már beleavatkozott volna az időjárásba is...- Milyen nyarunk lesz tehát?- Ideális, esőmentes nyarat várunk, hogy az egész szezonban egyfolytában lehessen napozni? Ha ez lehetséges volna, akkor ez a Szahara lenne...- Még jó, hogy ma már nem rakétákat lőnek fel, ha közeleg a vihar. Azt ugyanis látta, aki látta...- Már 1972-ben felvetődött egy konferencián, hogy fényjelzők kellenek a Balaton köré, de csak nagy sokára valósult meg. Pedig milyen logikus: a hajók mindig is villogó jjllll kikötőjelzők segítségével találtak révbe. Mi meg csak lődöztük a rakétát, de aki pár perccel ez | után érkezett a \ vízpartra, az már 1 nem értesült róla, hogy viharjelzés van. Ön is szokta mondogatni, mint a nagy öregek, hogy megbolondult az időjárás, bezzeg régen nyár volt a nyár és tél a tél?- A régi gazdák belevésték a gerendába, vagy a grádicsra rótták, hogy milyen az idő. A mai modern ember elvárosiaso- dott, másként éli meg az időjárási jelenségeket és igazából összehasonlítási alapja sincsen. De nosztalgiázni jó.- De azt csak elismeri, hogy egyre több a szélsőséges időjárási jelenség?- És az 1972-es füredi tornádó? Vagy a lábodi, amelyik egy kombájnt is odébb tett? Felütök egy régi könyvet: napsugárzás a Nagyalfóldön, írja egy jezsuita 1899- ben, tehát akkor is volt már sugárzás, csak nem riogatott vele óránként a média, sőt, még napolaj sem volt. Vagy egy másik: Hegyfoky Kabos, a kunszentmártoni plébános gyűjtötte össze Budapest éghajlati adatait 1873 és 1882 között. Ezek is felkerülhetnének az internetre.- Hogy legyen összehasonlítási alap?- Igen. Fiatal kollégáimnak is azt tanácsolom, hogy ne felejtsenek el néha kinézni az ablakon. Mintha háttérbe szorult volna a kapcsolat a természettel a műholdas, számítógépes előrejelzések, térképek korában. De tudja ma valaki Siófokon, hogy egy adott pillanatban esik vagy sem Kaposváron? A műhold csak felülről mutatja meg a felhőt. Pedig a mesztegnyői búsuló juhász is tudta ha felnézett az égre, hogy öt perc múlva esik. Régen faluhelyen, ha jött a vihar, félreverték a harangot, de nem csak azért, hogy imádkozzunk, hanem hogy meginduljon a kicsapódás a hangrezonanciára.- Most hogy mondja, a rádiós körzeti időjárás-jelentéseket valóban teljesen fölváltotta az internet... Hallgatom a német adókat, ott még bemondják, hogy Berlin fölött borult az A ég. Kis falvakban is voltak valaha észlelők, és rendkívüli eseménykor föladtak egy táviratot Pestre, másutt szikratávírón továbbították hozzánk, a siófoki viharjelző obszervatóriumba, hogy milyen jelenséget tapasztaltak. Ma már, a mobiltelefonok korában országos veszélyjelző hálózat működhetne a helyi észlelőkre alapozva, nem értem, hogy miért nincs ilyen. Én amikor pályakezdőként Albániában dolgoztam, papokat, muzulmán hodzsákat szerveztem be ilyen helyi észlelőnek, mégiscsak ők voltak az írni-olvas- ni tudó emberek.- Nemrég járt önnél az albán televízió forgatócsoportja...- Arról kérdeztek, hogyan láttam akkoriban, az ötvenes években az albánokat. Tavaly pedig nálam járt az egyik pap, akit anno észlelőnek szerveztem be, ő ma Albánia római katolikus érseke.- Ha nem tévedek, az albán nemzeti meteorológiai szolgálat megalapításában segédkezett odakint.- Volt ugyan amerikai és olasz állomás, sőt, a monarchia által alapított is, hiszen Észak-Albánia valaha oda tartozott. A helyi szolgálat akkor szerveződött; 350 helyi állomás lett, feldolgoztuk a régi adatokat, a Vatikánból is megszereztük a korabeli feljegyzéseket- De rövid idő elteltével hazatért.- Két évet vállaltam, ez volt a feltétele annak, hogy feleségem hozzám jöhetett.- Albánia baráti ország volt és mégis?- Nyilván kellett nekik egy meteorológus is. Az albánok egyébként mindig szerették a magyarokat, a történelmi múlt okán is: Zogu király felsége Apponyi Geraldine volt, ezt kevesen tudják, Szkander bégről, azaz Kasztrióta Györgyről azonban már többet tudni. Szóval hazajöttem, huszonnyolc éven át vezettem a balatoni viharjelző központot, közben huszonhat országban fordulhattam meg. Szép időszak volt, még a repülést is szolgálnunk kellett.- A szovjet repülők idejében?- Igen. Az autópálya talán a Balaton miatt épült? Dehogy. Kisegítő repülőtér volt. Ha a környező reptereket lebombázzák, akkor le lehetett volna szállni a sztrádán.- Ki ne hagyjuk egyik „kedvenc” témáját. Továbbra sem hisz a globális felmelegedésben?- A NASA is vitatkozik róla. Hídja, mennyi két-három fok eltérés? Annyi, hogy régen higanyos hőmérőket használtunk, ma az elektromos a divat. A higany viszont tehetetlenebb, ha beszennyeződik, még pontatlanabb; nem véletlenül kellett ezeket a műszereket két-három évente hitelesíteni. Nézzünk ki az ablakon, készítsünk minél biztonságosabb 72 órás prognózist De e helyett persze modellezhetjük az éghajlatot kétszáz évre előre, nem nagy kunszt, akkor minket már senki nem von felelősségre. Éghajlat- változás mindig volt, a mediterrán és a szárazföldi növényzet máskülönben Somogy megyében sem lehetne egyszerre jelen. Nem tartom helyesnek természeti csapásokkal riogatni globális felmelegedés címén. Régen is voltak szélsőségek, csak éppen ma azonnal értesülünk róla, a régi jégeső-pusztításoknak meg legfeljebb valahol az archívumok mélyén, a plébániákon, a história domusokban lehet nyomára bukkanni. Szigeti doktorék segítették világra a kaposvári szülészetet emelt fejjel A belügyminiszter táviratban rendelte el, hogy azonnal tüntessék el a hullaszállító kocsikat Kaposvári sétánk a megyei kórház szülészeténél folytatódik, amelyet 1931. október 26-án adott át rendeltetésének Stephaich Pál somogyi alispán. Az osztály a- múgy régebbi, mint az épület: 1870-ben hozták létre, s kezdetben a sebészettel közösen működött. Első vezetője Szigeti-Gyula János kórházigazgató volt, maga is kiváló szülész. Az erdélyi származású orvos három évtizedes kaposvári tevékenysége alatt szívósan és céltudatosan 364 ágyas nagy kórházzá fejlesztette a gondjaira bízott intézményt. Nem kevésbé jeles képességű fia, Szigeti-Gyula Sándor is több évtizedig állt a kórház élén, s mint kitűnő sebész az egész DuSzülészet. Alig akad olyan somogyi, aki ne Ismerné fel ezt az épületet nántúlon ismertté tette a nevét. Nagy tervekkel fogott neki a kórház fejlesztésének, s jórészt meg is valósította azokat. A kórház azóta lebontott tüdőbeteggondozó pavilonjának ^lépcső- korlátján egy későbbi miniszter- elnök, a gimnáziumi évek után lakatosinasnak szegődött Nagy Imre is sokat dolgozott. A Lamping József tervezte, eredetileg lapos tetős, az alagsoron kívül kétszintes épületet utóbb tetőtér-beépítéssel bővítették, a felújítás 1992-re fejeződött be. Sajnos így az épület már nem mutatja meg eredeti, jól komponált tömegét. A H alaprajzú szülészet modernnek mondható homlokzatképzéssel készült, szimmetrikus kialakítású, szigorúan, következetesen szerkesztett épület. Az épület előtti díszmedence Nagy-Magyarországot formázza, benne a megmaradt trianoni országgal. 1962 óta áll itt a Fiú hallal, Farsang György szobra. Persze semmi sem lehet tökéletes. A szülészet mellett 1934-ig egy hosszú gazdasági épület éktelenkedett lóistállóval meg egy hatalmas trágyadombbal - és itt állomásoztak a hullaszállító kocsik is. Végül a belügyminiszter táviratilag rendelte el, hogy azonnal tüntessék el ezeket, mert furcsa gondolatokat ébreszthettek a vajúdó nőkben... ► Bővebben: S0NUNE.hu Vajon hol található ez az épületrész? Tippeljen és írja meg nekünk. Címünk: Somogyi Hírlap Szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/A vagy emeltfej- jel@sonline.hu
