Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 27. szám
8 2011. JÚLIUS 10., VASÁRNAP GAZDASÁG A belvíz után az aszály sújtja az Alföldet vízgazdálkodás Egy évvel a belvízkárok után sem indult meg a védelmi rendszer rekonstrukciója Az agrárvállalkozók szerint nem lesz addig rend, amíg nagyban gondolkodva nem rendezi valaki a helyzetet Lényegében semmi sem történt a belvízvédelem terén Észak-Békésben, ahol fél éve a csapadékos tél miatt még egybefüggő vízfelület alatt ment tönkre a vetés. A vidéket azóta aszály sújtja, kellene az öntözés, de nincs víztartalék. Braunmüller Lajos A Békés megye északi részén gazdálkodó Bartha Sándor agrárvállalkozó és Fehér Mihály családi gazdálkodó Dévaványa és Gyomaendrőd térségében elhelyezkedő földjeit műveli. Ez a jellegzetes alföldi táj az ország egyik legmélyebben fekvő pontja, a tengerszint feletti magasság mindössze 86 méter. „Magyarország egy medencében fekszik, ez itt pedig a lavór legalja” - érzékelteti a helyzetet az ezer hektáron termelő és hízómarhákat is tenyésztő Bartha. Az itt élők sok évszázados harcot vívnak a vízzel. A sok víz nemcsak természeti csapást, hanem lehetőséget is jelenthetne: a földekről levezetve és összegyűjtve nemcsak a madárvilágnak nyújthatna élőhelyet, hanem nyáron bőségesen elegendő öntözővizet adhatna egy intenzív növénytermesztéses gazdálkodáshoz. Nyaranta ugyanis errefelé már az aszály jelenti sokszor a fő problémát. A tájat mindenhol gazzal, náddal benőtt vízelvezető árkok szegélyezik, a mintegy húszezer hektárt védelmező hálózat rendszeres és hatékony kotrással, a közlekedőedények fizikáját kihasználó, gépesített „szivornyával” egészen a rendszerváltásig működött. 1990 után a földterületek szétaprózásával együtt a csatornák, vízelvezető árkok jelentős része is kikerült az állami kezelésből. „Az új tulajdonosok - magánszemélyek, és nagyon sok esetben ön- kormányzatok - tapsoltak, amikor megkapták a földeket, hiszen bérbe adhatták, vagy más módon hasznosíthatták. Amikor azonban a vízgazdálkodással kapcsolatban feladataik lettek, már nem örültek annyira” - mondja Bartha, aki szerint azóta is hiányzik egy nagy közös koncepció, ami rendezné a kérdést. „Én hiába kotrom ki a földemen lévő árkokat, ha a vizet az alattam lévő társulati vagy állami szakasz nem tudja fogadni, mert ott nincs rendbe téve a rendszer. A földekről összegyűjtött víz az eldugult csatornákba folyva nem tud továbbhaladni, így amint az elhanyagolt részhez ér, kiönt. így lesz a belvízből árvíz.” Bartha csak tavaly hatvanmillió forintnyi árbevételtől esett el a belvízkárok miatt. „Nem lesz addig változás, amíg regionális szinten, nagyban gondolkodva nem áll neki valaki a helyzet rendezésének” - véli a gazdálkodó. A mintegy feleakkora területen, ötszáz hektáron gazdálkodó Fehér Mihály egyetért Bartha céljaival, de teljesen más módon képzeli el a megoldást. „A helyzetet csak kicsiben lehet kezelni, az állami megoldás csak újabb papírokat eredményezne, és az eddigieknél kétszer nagyobb tárgyalótermeket” - mondja. Abban mindketten egyetértenek, hogy bár minden kormány megígérte a rendezést, mindeddig nem történt semmi. Az inkább Bartha álláspontjához közelebb álló kormányzati célkitűzések nyomában a vízgazdálkodás feladatkörét az elmúlt egy évben elvették a helyi - sokak által tehetetlennek tartott - vízitársulatoktól, és a regionális vízügyi igazgatóságokhoz rendelték. Idén a téli, kora tavaszi belvízkárok kapcsán többször elhangzott: a közmunkaprogram jelentősen kiveszi a részét a valaha működött belvízvédelmi hálózat rendbetételéből. Illés Zoltán környezetvédelemért felelős államtitkár januárban lapunknak tett nyilatkozata szerint a cél az, hogy a jövőben több ezer közfoglalkoztatottnak adjanak munkát az árvíz- és belvízvédelemben. Az államtitkár akkor azt mondta: a közmunkára szánt pénz ezen része felett is a vízügyi igazgatóságok döntenének, amelyek biztosítanák az eszközöket a munkálatokhoz, és a szakmai irányítás is a feladatuk lenne. A vízügyi igazgatóságokra bízott belvíz elleni védekezésre azóta se pénz, se paripa nem áll rendelkezésre. A szintén pénzt igénylő, de soPénzhiány a tárcánál A programok megvalósításának egyik legfőbb gátja mára a pénzhiány lett. A februárban bejelentett stabilitási tartalék képzése a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi portfóliáját különösen sújtotta. A tárcára kirótt 19 milliárd forintos zárolás felét a környezetvédelmi ágazattól vonták el, amely a minisztérium költségvetésének csak körülbelül az egyötödével gazdálkodott. A belvíz elleni védekezési program jelenlegi állásáról szerettük volna megkérdezni a Vidékfejlesztési Minisztériumot is, de lapzártánkig nem kaptunk választ megkeresésünkre. káig végső mentsvárként kezelt közmunkaprogramot Bartha és Fehér egyaránt látszatmegoldásnak tartja mindaddig, amíg szociális kérdésként kezelik az ügyet Valójában semmiféle teljesítményelvárás nincs velük szemben azon kívül, hogy a programban való részvétel - és az ellátásra való jogosultság megállapításának - érdekében meg kell jelenniük a helyszínen. Előfordult olyan is, hogy munka helyett szalonnát sütöttek a gazzal benőtt árok mellett. Kissé nőtt az élelmiszerek forgalma Értékben négy százalékkal emelkedett értékben az élelmiszerek kiskereskedelmi eladása a legutóbbi hat hónapban a tavalyi hasonló időszakhoz képest a Nielsen felmérése szerint. A piackutató vállalat kilencven termékcsoportot vizsgál, ezek együttes forgalma így tavaly december és idén május vége között meghaladta a 640 milliárd forintot - adta hírül a Nielsen. „A mennyiséget tekintve stabil volt a bolti eladás nagysága féléves összehasonlításban. Ezen belül átlag felett nőtt az élelmiszerüzletek forgalma például sajt, gyümölcsjoghurt, tejföl, étolaj és vaj eladásából” - tájékoztatott Villányi Ágnes, a Nielsen kereskedelmi kapcsolatok osztályának a vezetője. m A kisebb, kétszáz négyzetméter alatti boltok piaci részesedése stabil maradt. A felmérés részleteit ismertetve elmondta, hogy a nagy eladóterű üzletek forgalma mellett növekedést regisztráltak a 200 négyzetméteres és kisebb boltoknál is, ezáltal utóbbiak piaci részesedése stabil maradt. „A hagyományos üzletek stabil piaci pozíciója azért figyelemre méltó, mert a kereken 19 600 általános élelmiszerüzletből 11 100 eladótere 50 négyzetméter vagy kisebb, míg további 6400 tartozik az 51-200 négyzetméteres szegmensbe” - mondta a szakértő. ■ HIRDETÉS Adler Lászlót, a Provident divízióvezetőjét kérdeztük a vállalat gyorskölcsöneirőL Ha hitein van szükségem, milyen féltételekkel Juthatok hozzá a Pmvldentnél? Ügyfeleinknek 30 000 és 250 000 forint közötti kölcsönt nyújtunk, amelyet 30, 45 vagy 60 hét alatt kell visszafizetni. A kölcsön felvételéhez nincs szükség fedezetre vagy kezesre. A kölcsönt egy összegben, banki átutalással kapják meg az ügyfelek, de otthon nyújtott szolgáltatás is igényelhető külön díj ellenében. Mit Jelent az otthon nyújtott szolgáltatás? Ez a szolgáltatás ügyfeleink kényelmét szolgálja. Pozitív hitelbírálat után, a szerződéskötéssel egyidejűleg, ügyfelünk otthonában veheti át a pénzt, banki ügyintézés, sorban állás nélkül. Ezt követően, hetente a fix törlesztő részletet is készpénzben, előre egyeztetett időpontban tudja megfizetni a Provident képviselőinek. Ml Is pontosan az a bizonyos fix törlesztő részlet? Állandó összegről van szó, amit hetente és forintban kell fizetni. A törlesztő részlet összege a futamidő alatt nem változik, nem függ az aktuális árfolyamoktól. Mennyi Idő alatt lehet a Provldentnél a hitelhez hozzájutni? Gyorsan, akár 48 órán belül is hozzá lehet jutni a szükséges kölcsönhöz. Képviselőink minden segítséget megadnak, hogy az ügyfél az igényeinek leginkább megfelelő hitelt válassza. Hogyan tudok hitelt Igényelni? A Provident ügyfélszolgálata a 06 40 50 50 50-es számon hétköznap 7.30-tól 21 óráig, hétvégén pedig 7.30-tól 20 óráig várja az érdeklődők hívásait. 250 000 Ft összegű, 60 hetes futamidejű kölcsön esetén a THM 64,5%. A kamat és az adminisztrációs díj mértékéről kérjük, tájékozódjon honlapunkon, fiókirodáinkban vagy munkatársunknál. A kölcsön folyósítása és törlesztése banki átutalás útján történik. Otthoni szolgáltatás külön díj ellenében igénybe vehető. A hirdetésben foglaltak nem minősülnek kötelező ajánlattételnek. Az első PPP-balhé: gyanú a Közraktáraknál Hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett az Állami Számvevőszék a budapesti Közraktárak projekt, ismertebb nevén a CET ügyében. Három nappal azután, hogy bejelentették: hamarosan jöhet az átadás, és két nappal azután, hogy Fellegi Tamás újra felszólalt a PPP-projektek ellen. Ismeretlen tettes ellen szól a feljelentés, amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tett a Közraktárak projekt ügyében. A számvevőszék szűkszavú közleményben rögzítette: a Fővárosi Önkormányzat költségvetési és pénzügyi egyensúlyi helyzetét, valamint a belső kontrollokat elemezték, és az így feltárt tények bűncselekmény elkövetésének gyanúját alapozták meg. Az ÁSZ nem tért ki a gyanú részleteire, sokatmondó azonban a Főpolgármesteri Hivatal Fehér könyve a korábbi városvezetés örökségéről. A CET ebben különösen nagy szerepet kapott: míg összesen ötven pontra húsz oldal jutott, addig csak erre az egyre közel egy teljes oldal. Az iromány szerint nonszensz, hogy 8,6 milliárdos beruházásért cserébe a fővárosnak 25 év alatt több mint 31 milliárd forint szolgáltatási díjat kell fizetni. A beruházás az egyetlen a Fehér könyvben, amely PPP-ben készült, vagyis a magán- és a közszféra közös finanszírozásában. Ez volt a szocialista kormányok egyik kedvelt beruházási formája, és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter épp kedden közölte az Országgyűlés gazdasági bizottságával, hogy a több mint száz PPP-szerző- désből mindenütt az állam vagy az önkormányzat járt rosz- szabbul. A fővárosi vezetés így több mint évi egymilliárd forint fizetési kötelezettségtől szabadulhatna meg, és egy gyakorlatilag kész épület birtokába is juthatna, ha bíróság is kimondja: igaz a vád. A kérdés az, hogy Fellegi bizottsági bejelentése és a kormánykörökből már korábban hangoztatott szabálytalanságok után várhatók-e újabb, PPP miatti feljelentések. ■ Cáfol a fejlesztő PONTATLANSÁGOKKAL és tévedésekkel vannak tele a vádak - állítja a CET fejlesztését végző Porto Investment Kft. Leszögezték: nem állhat fenn a hűtlen kezeléssel kapcsolatos gyanú, hiszen a fejlesztő nem kezel önkormányzati vagyont. Felhívták a figyelmet arra is: hiába mondja a főváros, hogy 8,5 milliárdos beruházásért túlzás 31 milliárdot fizetni 25 éves időtávon, egy ugyanekkora banki hitel után 42 milliárdot kellene visszafizetniük. ■ 8,6 milliárdos beruházásért 25 év alatt 31 milliárdot fizet a főváros, H SOMO^MOOO ftff B'zton.ágos forint között KUf f|x torlesztoreszletek Gyors fcSl •‘■simítható mmj akár 2 napon belül a^1*n« rtWWebb ® Hívja a Provident Pánzügyl Zrt.-t 06 40 50 50 50 www.provident.hu Ha csak egy kicsi hiányzik
