Somogyi Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-05 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 22. szám

14 2011. JÚNIUS 5., VASÁRNAP UTAZÁS mama Egy hét alatt virágba borult a főváros Budapesten egy hét alatt 110 ezer növényt telepített a Főkert. Az egynyári virá­gok ültetését a Gellérthegy védettebb helyein kezdték, innen haladtak tovább fővá- rosszerte. Naponta mintegy 20-25 ezer növényt ültet­tek ki a kertészek. Kerékpárút készül Szlovákiából Hollókőre KERÉKPÁRÚTTAL kötik ÖSSZe a szlovákiai Murányt Holló­kővel. A régióban korábban létrehozták az országhatáro­kon átnyúló Nógrádi Geo- parkot. A tervezett bringaút hossza 190 kilométer, kiin­dulópontja Hollókő, s a felvi­déki Losonc és Rimaszom­bat érintésével Salgótarjá­non át tér vissza Hollókőre. Hegyalja: zene, tánc és gasztronómia egyben világ- És népzenével, a ma­gyar és a szomszédos or­szágok kulturális esszen­ciájának keverékével debü­tál a Hegyalja Fesztivál új programhelyszíne, az MR2 Furmint Klub. A bér­letekről érdemes időben gondoskodni. Megszépül a Városliget A hősök tere, a múzeumok, az állatkert és Városliget az ország turisták által legláto­gatottabb részeinek egyike. A terület fejlesztésének üte­me az elmúlt évtizedekben lassult, ezért a legújabb el­képzelések szerint két év múlva egy intenzív zöldfelü­lettel rendelkező, újjáélesz­tett közpark fogadná a turis­tákat. Megújul az állatkert is Korfu nem tipikus görög sziget. Erre gyorsan ráéb­red az utazó, ha oda téved, Akár a tenger, akár a mi­tológiai vagy a történelmi emlékek miatt választotta úti célul, meglepődik ta­lán, de csalódni nem fog. Palásti Márta A sziget fővárosa az 50 ezer la­kosú Kerkira, amely tulajdon­képpen unalmas porfészek len­ne az olyan gyönyörű részletei nélkül, mint az Eszplánád vagy a Liston. Előbbi egy hatalmas zöld térség, ahol a velencei idők­ben lovagi tornákat tartottak, ké­sőbb a franciák pálmákkal tele­pítették be, még később a britek krikettpályának használták. A Liston pedig egy árkádos palo­tákkal szegélyezett sétány az Eszplánád nyugati oldalán. Az itteni kávéházak kényelmes fo­teljaiban kellemes megpihenni egy hűsítő jeges kávé mellett. Korfu történelméről sokat me­sél a Régi és az Új Erőd, és per­sze nem lehet kihagyni az óvá­rost sem. Egy kis Velence - csa­tornák nélkül. Girbe-gurba ut­cácskáin bazárok nyüzsögnek, sikátoraiban kiteregetett ruhá­kat lenget a szél. Ami nálunk Gödöllő, az Korfun az Achilleion. Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné építtette a neoklasszicista palo­tát. Árkádsorok, márványoszlo­pok és girlandok díszítik, a pano­ráma pedig felülmúlhatatlan. A szobák egy része a királyné ere­deti tárgyaival van berendezve, sokat elárulva Sissi szokásairól, hóbortjairól. Szépségével renge­teget foglalkozott, de fizikai álla­potával is: napi gyalogtúráin alig érte őt utol az elhízott udvarhöl­gyek kísérete. Noha Sissi a palo­tát Akhilleusz tiszteletére emel­tette - innen a név is -, ám a ré­giekkel ellentétben a mai görö­szpiridon, Ciprus püspöke csodatételei folytán vált a szi­get védőszentjévé. Korfu fővá­rosának, Kerkirának egyik ne­vezetessége az óvárosi temp­lom, benne a szent mumifiká- lódott tetemével Az ortodox templom pompája, arany- és ezüstberendezése lélegzetelál­lító, de a turistáknak a legkü­lönösebb élményt a kis szen­tély nyújtja. Itt áll az ezüst­szarkofág a szent tetemmel. A helyiek gyakran hangos gök ortodox görögkeleti vallású- ak, és főként Szent Szpiridonhoz imádkoznak. Ciprus korábbi püs­pöke csodákat tett életében, sőt halála után is. Mumifikálódott testét üvegtetejű koporsóban őr­zik a templomban, hívők sokasá­ga csókolgatja papucsát. Korfun a tengerpart is paradi­csomi, bár a turista jobban teszi, imádkozás közepette csókol­ják végig a szentély falát és a koporsót is. évente négyszer, zajos kör­menetben viszik végig a váro­son Szpirót és csókolgatják papucsát. A legenda szerint a szent éjnek évadján áldást osztva végigsétál a tengerpar­ton, papucsába beleakad a hínár; ezeket a hínárfosz­lányokat kis papírtasakokba zárják, és amulettként áru­sítják. ha gumipapucsba bújik, mielőtt a tengerbe lép. A lábbeli véd a kagy­lóhéjaktól, és persze a homok is forró. Korfu egyébként ingyenes strandjain a nyugágy és a naper­nyő szükséges kellék, ezek 4-6 euróért (1000-1600 forintért) egész napra kibérelhetők. Minde­nütt mozgó gyümölcs- és fánkáru­sok kínálják portékájukat, s egy­mást érik az árnyas tavernák. Szinte minden partszakaszról indul kirándulóhajó vagy csónak egy-egy védett lagúnához. Szi- dariban, az északi partvidéken híressé vált a Szerelmesek csa­tornája: a hiedelem szerint aki itt két szikla között átúszik, párra talál. A romantikus élmények után szinte biztos, hogy aki egy­szer itt járt, később visszatér Kor­fura. S amíg a szülők a tenger­parton andalognak, gyermekeik elmehetnek a világ egyik legna­gyobb aquaparkjába, amely szin­tén a szigeten található. A lakosság 94,8 százaléka or­todox vallású, és gyakorolja is hitét. Talán ez a titka annak, hogy a szigeten nincs bűnözés, és a lopás elképzelhetetlen: az autóban felesleges bekapcsol­ni a riasztót, az étteremben nem csapnak be a számlával, a bazársoron nem kell ma­gunkhoz szorítani a pénztár­cát - a helyiektől biztonság­ban lehetünk, a különböző ná- ciójú turisták meg remélhet& lég félnek Szpirótól. Jellegzetes ételek, helybeli specialitások (ÁRAK EURÓBÓL ÁTSZÁMÍTVA) tzatziki (joghurt, finomra reszelt uborka, zúzott fok­hagyma) 1000 Ft görög saláta (salátalevél, paradicsom, vöröshagyma, uborka, olívabogyó, feta - olajos ecettel) 1300 Ft gyros (hengerre felrakott hús pitába rakva vöröshagymával, paradicsommal) 1500 Ft műszaka (padlizsán- és burgo­nyarétegek darált bárányhússal, besamellel leöntve) 1500 Ft PÁSznció (rétegesen rakott vág dalthús, paradicsom, makaróni - besamellel leöntve) 1700 Ft baklava (leveles vajas tészta mézzel, mandula- és diótöltelékkel) 650 Ft kálámáráki (olajban kisütött friss, ropogós tintahal) 1600 Ft friss tengeri finomságok par­ti tavernákban 1800-6600 Ft szuvláki (nyárson sült borjú-, marha- vagy sertéshús fű­szeresen) 1900-3700 Ft Korfu szentje sikerrel tartja távol a szigettől a tolvajokat Külügyminisztérium: Jemen nem biztonságos Kétezer év csaknem félszáz hídja Róma Az új átkelő ugyan nem zenél, de van köze a muzsikához Jemenben tartózkodni fokozott biztonsági kockázatot jelent a ma­gyar Külügyminisztérium sze­rint, ezért arra kérik a magyar ál­lampolgárokat, hogy haladékta­lanul hagyják el az országot. A tárca közleményében úgy fo­galmaz: a Jemenben tartózkodó magyarok addig is, ameddig nem tudják elhagyni az országot, feltétle­nül kerüljék el a tün­tetések és megmoz­dulások helyszíneit. A tárca javasolja, hogy a magyar állampolgárok haladéktalanul vegyék fel a kapcsolatot Hollan­dia szanaai nagykövetségével, il­letve a Jemenbe is akkreditált rijádi magyar nagykövetséggel. Ajánlás: kerülni kell a tünteté­sek helyszínét. Négy katona meghalt és tíz megsebesült a déli Zindzsibár- ban, miközben a kormányhad­sereg és a helyi erők igyekeznek kiszorítani az al-Kaida nemzet­közi terrorhálózat helyi fegyve­reseit, akik a hét végén ellenőr­zésük alá vonták a várost. A fő­városban, Szanaában véget ért a törzsi csoportok és az Ali Abdalláh Szá­léit elnökhöz hű erők közti tűzszü­net. Korábban meg­állapodás született a harcok ide­iglenes felfüggesztéséről, mi­után a felek közötti összecsapá­sokban száznál is többen meg­haltak. Félő, hogy kiújulnak a véres ellenségeskedések. ■ Kétezer év alatt a Tevere római szakaszán 47 híd épült. A leg­újabb a város északi pontján ké­szült el. Ez az átkelő 1916 óta sze­repelt a városrendezési tervek­ben, s most végre elkészült. Ponté della Musica - a zene hídja. Nevét nem véletlenül kap­ta, ugyanis a hídtól induló sugár­út a római Zeneparkig és a Renzo Piano tervezte Auditóriumig ve­zet, de az útvonal érinti a Zaha Hadid tervezte Maxxi kortárs képzőművészeti központot is. Áz egykor külvárosnak számí­tó, most művészeti negyeddé elő­lépett Flaminio kerület egyre több építészeti beruházással gazdagodik. A legújabb látvá­nyosság, a Ponté della Musica híd alapjait 2001-ben rakták le. Az átkelőt Kit Powell-Williams, a londoni Millennium Dome-ról is­mert brit építész tervezte. A190 méter hosszú és 18 méter széles építmény eredetileg a gyalogo­sok és kerékpárosok birodalma lett volna, de végül villamossín és úttest is került rá. A Zene hídja nyolcmillió euró- jába (2,1 milliárd forint) került Róma városának. Az átkelőt má­jus 21-én avatták fel, bár erede­tileg Róma születésnapjára, áp­rilis 21-re tervezték átadását, ám egy hónapot várni kellett az ün­nepséggel, (mindössze) ennyit késtek az építők. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom