Somogyi Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-28 / 149. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 28., KEDD MEGYEI KÖRKÉP viharvadász Somogy a kánaán: Zselictől Darányig kergetik a zivatart a felhők fürkészői Megörökíteni azt, amit mások biztonságos ablak mögül néznek végig. Ez a céljuk a fiatal viharvadászoknak, akik Somogybán is nagyon sok viharnak eredtek már a nyomába, s tavaly több szupercellát is elkaptak a megyében Ahonnan más menekül, ők oda mennek. Menny- kőre és villámcsapásra hajtanak. Varga Andrea „Egy a cél, megörökíteni azt, amit mások a biztonságos ablak mögül néznek végig. Az autó ak­kor áll meg, ha a közelében levág a mennykő. Ilyenkor egymásra néznek és azt mondják: Itt jó lesz!” - így mutatják be magukat a nagykanizsai viharvadászok, pontosabban vihariesők az in­terneten. Közülük egyik Gazdag Attila, akit több mint két évtize­de foglalkoztatnak az égiek, no­ha csak 32 éves. Csillagász szak­körösként kezdte még általános iskolában, napjainkra pedig a Nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesület vezetője, vadonatúj, jól felszerelt becsehelyi csillag­dájukat somogyi gyerekek is lá­togatják, megfigyeléseik a tudo­mányt gyarapítják. A viharvadászat ugyancsak régi szenvedély, amit beelőzött a villám fotózás. Attila fényképész édesapjától tanulta ennek csín- ját-bínját. Visszatérve a vadá­szatra, úgy fogalmazott: eleinte csak kergették a viharokat, 2005-ben már tudták is, hogy mit kell kergetni, hova kell men­ni egy látványos szupercelláért. (Persze ezt a szót se hallották előtte, csak nagy felhőnek mondták, és tudták, hogy vala­melyikben van tornádó, valame­lyikben nincs). Később egyre jobban beleásták magukat a té­mába, így már pontosan tudják hova kell menniük egy adott vi­harcellát megközelítve, hogy a látvány pazar legyen. A vihar­nak azt a részét dokumentálják, ahol a legkevesebb esemény tör­ténik, konkrétan ahol mondjuk éppen maga a mezociklon talál­ható adott szupercellában, ahol a forgó felhő képződik. Vannak ugyanis sima zivatarfelhők, amelyek a mostani időszakra jellemzőek; megnőnek szépen, mintha a trópusokon lennénk, este esik egy kis eső, vagy dél­után, és ez így megy napról­napra. Szupercella esetében az egész rendszer forog és a forgá­si energia továbbtáplálja a ziva­tart, a forgásból következően erőteljes szívóhatás alakul ki, ami tornádót szülhet, és a szívó­hatás miatt egyre nagyobb és magasabban lévő zivatarfelhő képződik. A benne levő jég sok­kal több időt tölt el a magasban, így az ilyen légköri képződmé­nyekben nem ritka a 4-5 centis jég se, ami nagy pusztítás okoz. Gazdag Attila elmondta: most már úgy vadásznak, hogy az időjárási modelleket nézik, elemzik, aztán a helyszínen ki­derül mennyire voltak helytál­lóak a paraméterek. E témában is egyre okosabb a szakma, egy­re pontosabban modellezhető, hogy milyen heves esemény várható. A viharvadászat egyébként nemcsak fanatiz­mus, de tudományos munka is, hiszen publikált fotós, videós beszámolóik előrejelzésre, szakmai ismeretek bővítésére is szolgálnak. A kanizsai fiatalok Zala, So­mogy és Baranya megyében va­dásznak, tavaly sok szupercellát elkaptak Somogybán. Egy ilyen alkalommal történt Darány kö­zelében, hogy letáboroztak és vártak. A helyiek kérdezősköd­tek, s fejüket ingatták, hallva, hogy a vihart várják, hiszen cso­daszép kék volt az ég. Nem is vette ki a muskátlikat az ablak­ból egy néni, hiába figyelmeztet­ték. Persze végül hírmondó is alig maradt a virágból, ahogy a falut is szétverte a vihar.- Régen megláttunk egy sötét felhőt és rohantunk oda, mert nem tudtuk, hogy rossz helyen, a csapadékos felén állunk, és nem a beszívódási felén, ahol hízik a cella - mesélte Attila. A viharvadászatnak nem az a cél­ja, hogy jól megázzunk. Lehet, hogy az egész országot szétgya- lázta a vihar, s mi ott voltunk mellette, mégis alig kaptunk egy csepp esőt. Ha látunk egy felhőt, már kapásból tudjuk ho­va kell menni. Itthon az útháló­zat, vagy inkább annak hiánya ugyan sokszor keresztbe tesz, így kénytelenek vagyunk bele­menni a csapadékba, ezért nem ússzuk meg szárazon. Az ame­rikai viharvadászok azért sike­resek, mert négyzetrácshálós útrendszerük van, bármerre tudnak menni, ha hirtelen kell irányt változtatniuk. S hogy miért hallunk mosta­nában több villámcsapott em­berről? Mert nem egy nagy zivatar van, hanem kisebbek pattan­nak ki, rövid idő alatt. Nem ér­zékelik az emberek, hogy kiala­kult a zivatar, csak azt látják, hogy sötét felhő van felettük. Lehet, hogy csapadék nem is hull, és sajnos legtöbben csak az eső elől menekülünk. Az idei év egyelőre „lájtos” viharva­dász szempontból, a tavalyelőt­tit kánaánként emlegetik heves viharaival. Éppen ezért keve­sebb volt az áldozat, mert látvá­nyosak voltak a nagy felhők, menekült mindenki. A kis fel­hőt nem vesszük komolyan.- Amint hallja az ember a dör­gést, már nincs biztonságban - így a magyarázat. Ha halljuk, hogy dörög, 20 kilométerre van, s hiába messze, már belénk is csaphat a villám. A villámlástól tartani kell, gyorsan érkezik. Ha sistergő hangot hallunk, azonnal húzódjunk el onnan. Szabadban a legbiztonságosabb hely ilyen­kor az autó, amely Faraday- elven működve akár 100 villám- ’ csapástól is megóv. Fa alá sem­miképp ne álljunk, magaslati pont, tele van nedvességgel nyá­ron, jó vezetőként szolgál. Ha nem ugrik áfa fáról az emberre a villám, a letörő ágak még így is a halálát okozhatják. Sík terepen pedig a legjobb guggolni, hiszen minél kisebbek vagyunk, annál kisebb eséllyel vág belénk a vil­lám. Adódik a kérdés: viharva­dásznak mi a cél? Természete­sen a tornádó. Magyarországon évente 2-3 csap le. Régen is volt, csak nem tudták mi az.- Ahonnan menekül a nép, mi abba az irányba megyünk - mondta Gazdag Attila. A cél nem a pusztulást megörökíteni, hanem megfigyeléseiket a tudo­mány szolgálatába állítani. Divat a viharvadászat; angolul jobban hangzik, mint magyarul divatos stormhunterként létez­ni itthon és hangzatos angol nickneveken űzni ezt a tevé­kenységet. Gazdag Attila azt mondta: nem kis meglepetést okozott, amikor saját nevét használta egy viharvadász összejövetelen. Ahogy fotói alá is magyarul írta a jelenségek nevét. Igaz, volt hogy javított, például downburst-ra... Gazdag Attila (balról) és Hartz Endre viharok nyomába eredt PROMÓCIÓ Informatikai fejlesztés a tanulás sikerélményéért Újabb korszerű informatikai esz­közökkel gyarapodott a böhönyei Festetics Pál Általános és Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda, a somogyfajszi tagintéz­ményével együtt. A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fej­lesztésére nyertek támogató fo­rintokat, a Társadalmi Infrast­rukturális Operatív Program (TIOP) -1.1.1 - 07/1 pályázat ke­retében. A diákok tanulását és a peda­gógusok munkáját is segítve a sikeres pályázatnak köszönhe­tően 13 millió 184 ezer forint ér­tékben iskolai PC csomag, - mint interaktív tábla, projektor - tantermi csomag, alkalmazás szerver, Wifi csomag, SNI cso­mag került beszerzésre. Riba László intézményvezető elmondta: ezen eszközök kivá­lóan illeszkednek az intézmény, oktatási, nevelési céljaihoz, a tanulók sikerélményben gaz­dag tanulmányi tevékenységé­hez és a korszerű ismeretek el­sajátításához. - Külön öröm, hogy somogyfajszi tagintézmé­nyünkben is azonos módsze­rekkel, eszközökkel dolgozhat­nak tanulóink, pedagógusaink - folytatta Riba László. A projekt keretében tantestü­leti képzésre is sor kerül, hogy a pedagógusok minél hatéko­nyabban alkalmazzák az új esz­közöket. Két keréken a város, a Marcali Szakképző Iskola 40 éves jubileumát ün­neplő rendezvénysorozatába illesztette a marcaliaknak is szóló kerékpáros játékos vetélkedőt. A városban nyolc állomás várta a csapatokat: ügyességi feladatokban, különböző tesztekben, tréfás szituációkban teljesítettek Azonos esély: összefogás másokért Marcaliban Hogyan kell kitölteni a csekket, vagy megírni egy e-mailt, akár a pénzt beosztani a háztartási költ­ségvetésben. Elmélet összekötve a gyakorlattal: egyénre szabott se­gítség hátrányos helyzetű gyere­kek, fiatalok, felnőttek felkarolá­sára. A kezdeményezésre 42 mil­lió forintos támogatást kapott a konzorcium, amelynek fő pályá­zója a marcali kulturális központ, partnerei pedig a kéthelyi Ár­nyékban Alapítvány és a nemes- dédi önkormányzat. A program az oktatással, képzéssel, kompe- tenciafejlesztéssel olyan alterna­tívákat kínált, amelyekhez a hát­rányos helyzetű emberek nem ju­tottak volna hozzá. - Bár mérni nem tudjuk, de a szubjektív visz­szajelzésekből az derült ki: hasz­nos tudást kaptak a jelentkezők. A hátrányos helyzetből adódó problémájukat ugyan nem tud­juk megoldani, de azt megtanul­ták, hogy hova fordulhatnak se­gítségért - mondta kérdésünkre a program záróértekezletén Bőszné Kiss Katalin projektme­nedzser, a marcali kulturális köz­pont igazgatója. A sajtótájékozta­tón elhangzott az is: a települése­ken különböző területen foglal­koztak a résztvevőkkel: a kész­ség és képességfejlesztő trénin­gektől, táboroktól a digitális és a nyelvi kompetenciák fejlesztésén át a demokratikus jogok gyakor­lásáig. Több mint ezren vettek részt a projektben.* Vigmond E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom