Somogyi Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-22 / 144. szám

BnnBBK__ - - napi X SOROZAT \ J1111hVI Hl il EGÉSZSÉGKALAUZ W3 Agy « Szem • FŰI, ORR, GÉGE • Szív • Vérkeringés • Tüdő • Emésztés • Máj, epe • Vese és hólyag • Prosztata, pénisz, here * Méh, petefészek, mell • immunrendszer • Vér ♦ Bőr • Mozgásszervek • Rák ♦ Hormonok ♦ Fog Hirtelen fellépő halláskárosodás KIALAKULÁSA: A belsőfül elektrolit-háztartásának za­vara, idegi és vérellátási za­varai, fertőzései, immunoló­giai betegségei, sérülések a középfül membránjai kör­nyékén, anyagcserezava­rok, a nyaki gerinc panaszai. tünetei: A halláscsökkenés mellett előfordulhat téves érzékelés a fülben (teltség- érzés, nyomásérzés), gyak­ran kíséri fülzúgás. kezelése: Különböző keze­lések választhatók: a vér­áramlás javítása, gyulladás- csökkentő és duzzanatcsök­kentő kortizonos kezelés, oxigéntúlnyomásos-terápia. Enyhe hallásvesztésnél a leghatékonyabb az előrejel­zés, ami súlyosabb hallás- károsodással fellépő egyen­súlyi zavaroknál romlik. Rhinitis - duzzadt orrnyálkahártya kialakulása: Mindig figye­lembe kell venni a vírusos, bakteriális, vagy gombás fertőzéseket, kémiai hatáso­kat és hormonális zavaro­kat. A légszennyezettség ugyanúgy szóba jön, mint egy orrsövényferdülés és a garatmandulák miatt kiala­kuló elzáródás. Olykor da­ganat állhat a hátterében. tünetei: Nehezített orrlég­zés, részint nyúlós, fehéres, ritkán gennyes váladékkal, mely az orrgarat irányába is terjed. Gyakori szipogás, torokköszörülés, nyomásér­zés a fejben, fejfájás. kezelése: Konzervatív mó­don (orrzuhany, kenő- csös/olajos nyálkahártya­ápolás) eseüeg nyákoldók- kal és kortizontartalmú orrspray-kkel (egy hétnél hosszabb ideig tilos). Mű­téttel kicsinyíthetők az alsó orrkagylók, kiegyenesíthető az orrsövény, és eltávolítha- tók a garatmandulák. Nyálkő - ultrahangot igénylő eset kialakulása: Egy szekré­ciós zavarról van szó, amely esetében egyre sű­rűbb nyál képződik Szer­vetlen anyagok, mint példá­ul a kalciumfoszfát tömörö- dése kőképződéshez vezet a rendszer kivezető csövében. Többnyire a szájban lévő nyálmirigyek érintettek, rit­kábban a fültőmirigy is. tünetei: A táplálékfelvétel és egyéb ízlelési ingerek a mi­rigy fájdalmas duzzanatát váltják ki. A kevés folyadék­fogyasztás elősegítheti a kő­képződést. A váladékpangás és a baktériumok a mirigy gyulladásához vezethetnek. kezelése: Ha a kövek a ki­vezető csőben a mirigyen kívül találhatók, azok egy úgynevezett csőmetszéssel kiszabadíthatok. Ha a mi­rigy belsejében található ki­vezető rendszer érintett, az eltávolítás többnyire csak a mirigy teljes kiirtásával va­lósítható meg. Az érzékek csodás palotája fül-orr-gége Nyálkahártya véd a vírusos fertőzésektől - Az orr és a történelem Nyelés, szaglás, légzés, hallás, ízlelés - a fülben, orrban és torokban talál­hatók az ember központi érzékszervei. Ezért is olyan sokoldalúak a fül- orr-gégészek. Europress A fül-orr-gégészet, ahogy a neve is mutatja, a fejtől a nyakig ter­jedő egész orvosi területet fog­lalja magába. A nyakat nem sza­bad alábecsülni: összeköti a fe­jet a test többi részével. Látással, hallással, szaglással és ízlelés­sel a fejben érzékeljük a legfon­tosabb ingereket; és itt kerülnek feldolgozásra a gondolatok, amelyeket a testünknek kell végrehajtania. Ennek megfelelően a nyakban a szervek működésének ellátá­sához és irányításához elenged­hetetlen, létfontosságú olyan „út­vonalak” futnak, mint a lég- és nyelőcső, ideg- és érpályák. ■ A gége a hangképzés szerve is. A hangszalago­kat a tüdőből kiáramló levegő hozza rezgésbe. A gége vasúti váltóként vá­lasztja el egymástól a légutat és a tápcsatornát, és egyben a hangképzés szerve is. Számos porcból áll, amelyeket szalagok, hártyák, és több mint 60 izom köt össze egymással. A hang­képzés az orgonasíp elvén törté­nik, a hangszalagokat a tüdőből kiáramló levegő hozza rezgés­be. A számos gégeizom hatásá­ra megváltozik a hangszalagok alakja és képlékenysége, ezzel befolyásolva a hang intenzitá­sát és magasságát. A hangsza­lagok nagyteljesítményű iz­mok, amelyek soha se szenved­nek izomlázban: Egy 30 perces előadás során a hangszálak 400 000-szer érnek egymáshoz, egy szoprán énekesnő három­perces áriája alatt pedig 150 000-szer. Annak érdekében, hogy a hangszalagok ilyen megterhe­lés esetén is jól működjenek, folyamatosan nedvesíti őket a gégenyálkahártya nyálkamiri- gyei által termelt nyálka. Ez a nyálka védőréteget is képez az étel lenyelésekor esetlegesen fellépő mechanikai sérülések, valamint bakteriális támadá­sok ellen. Ezen védőréteg káro­sodása rekedtséghez, nyelési nehézségekhez, vagy köhögés­hez vezethet. Hasonló védőszerepet tölt be az orrban található, gyakran kel­lemetlennek tartott nyálka is. Ott is a nyálkahártyát óvja bakteriális vagy vírusos fertő­zések ellen, valamint tisztítja, melegíti, és nedvesíti a beléleg­zett levegőt. Az orrüreg és a szomszédos orrmelléküregek, mint a homloküreg, az arcüreg, az ékcsonti üreg, vagy a rosta­csonti üreg felülete csaknem fél négyzetméter. Ha az orr a nyálkaréteg károsodása miatt kiszárad, akkor keletezik a jel­legzetes „muci”, ha pedig túl sok nyálka termelődik, náthá­sak leszünk. Mindkét esetben rendkívül zavarónak érezzük az orrdugulást és a szaglás­csökkenést. Allergiásoknál az orrnyálkahártya az elsőként re­agáló szerv allergénre, és a reakció ennek megfelelően heves. Az orrmelléküregek nemcsak a koponya súlyát csökkentik (az ultrakönnyű építés műszaki-sta­tikai elvei alapján), hanem rez­gőteret is biztosítanak a hang számára. Az orr az arc közepe. A hom­lokon trónol a gondolat, az or­ron pedig az akarat ül, amely legtöbbször vággyá és szenve­déllyé válik. Mostanra pedig már szinte nem is kérdés, hogy melyik szervünk van a legna­gyobb hatással tulajdonosára és a vele érintkezőkre. Az em­beri történelem egyben orrtör­ténelem is, számtalan ember az orráról volt híres, krumpli, tur­csi, fitos, arisztokratikus, kar­valy orrok, melyeket véresre vertek, levágtak, sokakat ennél fogva vezettek, vagy magasan hordták: „Egykor zsenge növényként kapta ajándékba a természettől, Szorgalmasan öntözte, borral, pálinkával locsolta. Hamarosan örömmel állapította meg, hogy a fiatal bimbó megduzzadt, sötét­piros és csodálatos rózsává vál­tozott.” (Wilhelm Busch: Kaspar bácsi orra). ■ A kellemes hangok nyugtatóan hatnak kedélyünkre, a zavaró zajok felizgatnak. Az orréhoz hasonlóan a fül ki­alakítása is különleges, főleg azért, hogy hatékonyan tegyen eleget eredeti funkciójuknak, a hallásnak. A porcos fülkagyló elhárítja a hátulról jövő zavaró zajokat, és tölcsérszerűen befogja az elölről érkező akusztikus jeleket. A dobhártyán a hanghullámok mechanikus mozgássá változ­nak át, és a három hallócson- tocska, a kalapács, az üllő, és a kengyel emelőhatása által felerő­sítve a belsőfül felé továbbítód­nak. A belsőfülben az így kelet­kező mikroszkopikus méretű mechanikai mozgások átalakul­nak elektromos impulzusokká, majd az agyba továbbítódnak. Csak az agy dönti el, hogy mit érzékelünk kellemes, vagy kelle­metlen zajként. A klasszikus ze­néből származó kvintkulcs hangzásában végtére is egy algo­ritmus, ahogy belsőfülünk a hangokat elektromosan átalakít­ja, és ahogy az agy az elektro­mos jeleket feldolgozza. Ez az al­goritmus az oka annak, hogy mi­ért nem hallgatunk szívesen egy A-dúrt egy C-mollal együtt. Ahogy a kellemes hangok nyugtatóan hatnak kedélyünkre, a zavaró zajok felizgatják azt. A motorzajhoz hasonlóan a test ál­tal keltett mellékzajokat, mint a fülzúgást, kellemetlennek és za­varónak találjuk. Mint a motor esetében is, ezek a zajok a halló­rendszer zavarára figyelmeztet­hetnek. Egy hirtelen fellépő hal­láskárosodás is a hallásrendszer zavarára utal, és fül-orr-gégésze­ti kivizsgálást igényel. Tippek a zavaró fülzúgás esetén: mit tehetünk? tünet Stressz is kiválthatja - Gyakran magától is elmúlik - Hasznos lehet a zeneterápia A FÜLZÚGÁS BETEGSÉG? Nem. Egy hangszigetelt helyiségben végzett mérés során egyszer 100 ép hallású ember 93 százaléka jelezte 5 perc után, hogy fülzúgá­sa van. A fülzúgás inkább egy szindróma. HOGYAN ALAKUL KI? A kutatások ebben a pontban nagyon bizony­talanok, mivel sokszor felismer­hető főbetegség nélkül lép fel. Ha egy hirtelen fellépő halláskáro­sodással összefüggésben jelent­kezik, a fülzúgás gyakran azt a frekvenciát képviseli, amely kár­ba veszett, mintegy az agy fan­tomfájdalmaként. A Meniere-betegség esetén, vagy más, a közép- és belsőfület érintő megbetegedéseknél kísé­3 A fülzúgás képes nagyon Ír Ini az embert. De a kezelés segíthet. rő tünet lehet. Gyakran stressz- tünetként is fellép. Nem feltétle­nül hallászavar, ez abból is lát­szik, hogy a fülzúgás a hallóideg átvágása után is fennállhat. HOGYAN VÉDEKEZHETÜNK ELLENE? Sokan, akik fülzúgással küzde­nek, hajlamosak súlyosnak látni betegségüket. Az orvosok gyak­ran „pszichoszomatikus” faktor­ként tartják számon. Orvosilag nehéz megkülön­böztetni, hogy a fülzúgás váltot­ta-e ki a depresszív hangulatot, vagy fordítva, hogy a fülzúgás ideális alapja-e a lehangoltság- nak. A fülzúgás mindenesetre gyakran magától elmúlik, és aki­nél hosszabb ideig fennáll, idő­vel jól tudja kezelni. És ha nem? Ebben az esetben ajánlott a fülzúgást elfedni: a halk zene népszerűségnek ör­vend. A zeneterápiát hasznos­nak tartják, ugyanúgy, ahogy a pszichoterápiás tréninget, vagy a Tinnitus Retraining Terápiát. Újra és újra jó választásnak bizo­nyul a hiperbár oxigénterápia, de ennek költségeit a betegeknek kell fedezni. Az infúziós kezelé­sek hatékonysága éppoly kevés­sé bizonyított, mint a gingko ké­szítményeké. Néhány orvos azonban inkább az empíriára ha­gyatkozik a bizonyítékok helyett. A páciensek viszont gyakran épp a kezeléssel kapcsolatos elvárá­saikból profitálnak - ez a fülzú­gásra is igaz. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom