Somogyi Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-16 / 139. szám

KOZELET Az európai uniós ügyekért felelős államtitkár szerint fél éves soros EU- elnöksége alatt Magyarország tulajdonképpen teljesítette, amit vállalt Győri Enikő felidézte az elmúlt hónapok elnökségi munkáját és eredményeit, hangsúlyozva, hogy a magyar elnökség nem félt a legbonyolultabb ügyeket napirendjére tűzni. Sztrájk és erőszak. Könnygázt is bevetett a görög rendőrség szerdán Athénban, hogy föloszlassa a Parlament épületénél összegyűlt több tízezres, az újabb költségvetési takarékossági intézkedések elfogadása ellen tiltakozó tömeget. A legtöbb szakszervezet sztrájkot hirdetett, melynek hatására megállt az élet az országban. Görögországnak égető szüksége van a 110 milliárd eurós hitelkeret újabb részletére, hogy elkerülje az államcsődöt. Iránytű az egymillió válasz türelem Lezárult a szociális konzultáció, de lesz bohócforradalom HÍRSÁV Balog: Magyarország kisebb csodát művelt KILENCVENKILENC százalékig biztos, hogy az unió ma­gyar elnökségének fél évét lezáró június 24-i csúcsér­tekezleten jóváhagyásra ke­rül az európai roma keret­stratégia - mondta szerdán Párizsban Balog Zoltán. A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerint kisebb csodát műveltünk, hogy sikerült a tagállamok egyetértését megszerezni. Hunvald-iigy: nem évült el a közokirat-hamisítás nem évült el a közokirat- hamisítás a Hunvald-ügy 13 vádlottjának esetében - mondta ki a Fővárosi ítélő­tábla jogerősen szerdán. Áprilisban a Fővárosi Bíró­ság úgy határozott: 13 vád­lott esetében elévült a köz­okirat-hamisítással kapcso­latos vád. Az ügyészség fel­lebbezett, ennek adott helyt a tábla, így velük szemben is folytatódik a per. MSZP: előnyben részesítik az egyházakat A szocialisták szerint az „első KDNP-s irányítású nemzeti tanévről” a legjel­lemzőbb bizonyítványt a jú­niusi, eddigi legnagyobb pedagógustüntetés állította ki. Hiller István szerint egy év alatt felmondták a rend­szerváltás óta konszenzu­sos alapokon működő fenn­tartói egyenjogúságot a köz­oktatásban, és előnyben ré­szesítik az egyházakat. Hiller: Gyenge a bizonyítvány Több mint egymillió kér­dőívet küldtek vissza az emberek, akik a kormány szerint ezzel hitet tettek a konzultáción alapuló kormányzás mellett. Ma tüntetésekre készülhe­tünk országszerte Vég Márton Lezárult a szociális kérdésekben meghirdetett kormányzati kon­zultáció és mától kezdődik a vá­laszok feldolgozása, ami a kor­mány ígérete szerint június 30- ára lezárul. Ennek eredményétől tette függővé a kabinet a külön­böző érdekvédelmi szervezetek demonstrációin megfogalmazott követelésekre adandó válaszo­kat. Mintegy 8 millió levelet küldtek ki minden 16 éven felü­li állampolgárnak és tegnapig 1 millió 65 ezer kérdőív érkezett vissza. Ez Szijjártó Péter szerint óriási siker. „Az emberek is hitet tettek amellett, hogy a konzultá­ciókon alapuló kormányzás le­het sikeres, míg az emberek fe­je felett való kormányzás kudar­cokhoz vezet” - mondta a kor­mányfő szóvivője. Hozzátette: az év végéig meg kell alkotni az em­berek mindennapi életét legin­kább befolyásoló és a 2012. janu­ár 1-jétől hatályos, új alaptör­vényből fakadó jogszabályokat. „Ezek megalkotásánál a szociá­lis konzultáció eredménye na­gyon fontos iránytűként fog szol­gálni, mint az az alkotmányozás esetében” - ígérte Szijjártó. Tavasszal az alkotmányozás­hoz lehetett hozzászólni és 916 ezren tették ezt meg. A mostani konzultációt némileg beárnyé­kolja, hogy lóri András adatvé­TÖBB SZAKSZERVEZET MELLETT a Liga Szakszervezetek is fi­gyelmeztető sztrájkot hirde­tett június 29-re. Legutóbb a Vasutasok Szakszervezete csat­lakozott az akcióhoz. A sztrájk­kal és demonstrációkkal a delmi biztos szerint az adatok ilyen formában történő kezelése törvénysértő, mivel „nem bizto­sítja az érintettek személyes ada­tok védelméhez fűződő jogát”. Egyedi vonalkódot helyeztek el az űrlapokon, amelyek „megszeg mélyesítésre” alkalmasak. Nem várják meg a válaszok feldolgozását a szakszervezetek, hanem forgalomlassító autós fel­vonulásokra és tüntetésekre ké­szülnek országszerte. A rendvé­delmisek által szervezett „bo­hócforradalom” pártpolitikától mentes, békés megmozdulás lesz, az az egyetlen célja, hogy görbe tükröt mutasson a kéthar­mados kormánytöbbségnek. A Liga azt akarja elérni, hogy a kormány ne módosítsa a beje­lentett módon a munka tör­vénykönyvét, a korhatár előtti nyugdíjakat, és ne szüntesse meg az Országos Érdekegyezte­tő Tanácsot (ÓÉT). szervezők szerint a kétharma­dos többség elnyerése sem ha­talmazott föl senkit arra, hogy „visszamenőleges hatályú törvé­nyeket alkosson, alkotmányos alapjogokat és magántulajdont vegyen el”. Az Európai Bizottság alapvető jogokért felelős biztosá­hoz fordult a Független Rendőr Szakszervezet az öregségi kor­határ alatti nyugdíjasok jogai­nak védelmében. A szervezet egyidejűleg tiltakozik a hivatá­sos állomány alapvető emberi jo­gainak korlátozása ellen is, mert a demonstráció idejére sze­rintük a teljes állományt beren­delték szolgálatteljesítésre. Nem támogatja viszont a bohócforra­dalmat a Honvédszakszervezet. „A Magyar Honvédség a rend ol­dalán áll, és elutasítják, hogy a haza fegyveres szolgálatára fel­esküdött katonákat bárki politi­kai eszközként használja fel” - közölte Czövek János. A szak- szervezeti vezető szerint a vitá­kat nem politikai megmozdulá­sokkal, hanem a tárgyalóasztal­nál kell megoldani. Szlovákia: megvétózták a kisebbségi nyelvtörvényt Megvétózta a május végén elfo­gadott szlovákiai kisebbségi nyelvhasználati törvényt Iván Gasparovic államfő. A köztársa­sági elnök legfőbb kifogása a jog­szabály ellen, hogy az több eset­ben a kisebbségi nyelveket egyenjogúsítja a szlovák állam­nyelvvel, illetve korlátozza az ál­lamalkotó szlovák nemzet jo­gait. A törvénymódosítás most visszakerül a parlamentbe, ahol többségi szavazattal a honatyák felülvizsgálhatják az elnök vétó­ját. A parlament újabb üléssza­ka június 28-án kezdődik, s va­lószínű, hogy a téma akkor napi­rendre kerül. Gasparovic a kifo­gásait tízoldalas megjegyzések­ben foglalta össze, s azt javasol­ja a parlamentnek, hogy a tör­vény egészét utasítsa el. A törvénymódosítás értelmé­ben az eddigi 20 százalékról a jö­vőben 15 százalékra csökkenne a kisebbségi nyelvhasználati kü­szöb Szlovákiában. Ez a gyakor­latban azt jelentené, hogy az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintke­zésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét. A ki­sebbségi nyelvhasználati kü­szöb csökkentése a gyakorlat­ban azonban csak tíz év múlva lép életbe. A parlamentben ugyanis előzőleg megszavazták azt módosítást, miszerint egy te­lepülés csak akkor kerülhet fel a kétnyelvű települések listájára, ha a kisebbségi lakosok aránya a településen két egymást köve­tő népszámlás során éri el a 15 százalékot. Az államfő e két sza­bály egyikével sem ért egyet. Számára elfogadhatatlan, hogy a törvény engedélyezné a föld­rajzi nevek kisebbségi nyelvű változatainak a használatát is. Kifogása ebben az esetben is az, hogy „ez egyenjogúsítja a ki­sebbség nyelvét az államnyelv­vel”. A jogszabályt módosító ja­vaslatot Rudolf Chmel emberi jo­gi és kisebbségügyi miniszterel­nök-helyettes, a Híd magyar­szlovák párt alelnöke terjesztet­te a parlament elé. ■ A Liga is csatlakozott a sztrájkhoz Augusztusban lesz itthon kártérítés járvány Egy 2 éves gyerek is meghalt Németországban Erdélyi régióháború: egységes magyar fellépés Először halt meg gyermek a né­metországi hasmenésjárvány következtében. A különleges kóli bélbaktérium kiváltotta fer­tőzés kedden egy kétéves alsó- szászországi kisgyerek halálát okozta. A gyermek a legsúlyo­sabb tünetekkel, vérszegénység­gel, valamint veseelégtelenség­gel küszködött. Ezzel a németor­szági járvány halálos áldozatai­nak a száma 36-ra emelkedett. A korábbi legfiatalabb áldozat 20 éves volt. A hatóságok egy­előre nem tudják, hogy a gyer­mek miként fertőződhetett meg. Édesapja és tízéves testvére szintén megkapta a fertőzést, az ő állapotuk azonban javult. Egyes szakértők szerint a tör­téntek megerősíthetik azt a teó­riát, hogy a fertőzés emberről emberre is terjed. „A gazdák már augusztusban hozzájuthatnak a kártérítéshez, ami méltányos és arányos lesz”- jelentette ki Fazekas Sándor agrárminiszter, miután Brüsszel jóváhagyta a bizottság 210 millió eurós kártérítési javaslatát. Az unió azokat a gazdákat kompen­zálja, akik a németországi jár­vány okozta pánik miatt nem tudták eladni a zöldségeiket. A döntés a gazdák lehető legszéle­sebb körét érinti, az őstermelő­ket is. A kártalanítást kiterjesz­tették az uborkán, a paradicso- ! mon, és a salátán kívül a = cukkinira és a paprikára is. ■ Kártérítés azoknak, akik ner-----ták a pánik miatt eladni zöldségeiket A kormány támogatja a romá­niai magyarság egységes állás­pontját az erdélyi régiók felosz­tásáról - mondta Répás Zsu­zsanna szerdán Budapesten. A nemzetpolitikai helyettes állam­titkár kiemelte: az RMDSZ meg­fogalmazott egy javaslatot, ami 16 megyére vonatkozna, ezzel szemben a kormányzó Demok­rata Liberális Párt (PD-L) egy nyolc régiós felosztást hirdetett meg. Ezt az RMDSZ egyértelmű­en elutasítja, ahogy a többi ma­gyar szereplő is, mert az eddig hagyományosan magyar többsé­gű területek elvesztését, és poli­tikai visszalépést jelentene. „A magyar kormány odaáll az egy­séges fellépés mögé, a magyar szereplők számíthatnak támoga­tására” - jelentette ki Répás. A román kormány fő erejét al­kotó PD-L a keddi koalíciós tár­gyalásokon ismertette elképze­léseit az RMDSZ-szel a közigaz­gatás átfogó reformját előíró tör­vénytervezetéről. A PD-L a jelen­legi nyolc gazdasági fejlesztési régiót megyékké alakítaná át. Ezt az RMDSZ elsősorban azért ellenzi, mert az újonnan létre­hozott közigazgatási egységek­ben jelentős mértékben csök­kenne a magyar lakosság szám­aránya. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke jelezte: ha a PD-L nem áll el attól, hogy nyolc­ra csökkenti a megyék számát, akkor felbomolhat a koalíció. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom