Somogyi Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-14 / 137. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 14., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Rekordszámú táncos Bogláron méta A legkisebbek korcsoportjában helyi győzelem született az országos fesztiválon Füleki Tímea Minden eddiginél több, 35 néptánccsoport indult a balatonboglári Méta Fesztiválon. Tízperces műsorszámok mellett is kis híján egész naposra sike­rült a bogiári Méta Fesztivál va­sárnapi versenyprogramja, azaz a gyermek- és ifjúsági néptánc- csoportok koreográfia versenye. Összesen ezernél több (!) nép­táncos lépett színpadra az Urányi lános sportcentrumban. Balatonboglárt most is a pün­kösdi hétvége három napjára vették birtokba az ország kü­lönböző részeiből érkezett nép­táncosok, hogy megméressék magukat az anonimitása miatt egyedülálló Métán. A bogiári fesztivál különlegességét ugyanis az adja, hogy a szak­mai és társadalmi zsűri csak a koreográfia címét ismeri meg előzetesen, a csoportról semmi­féle információt nem közölnek azért, hogy kizárják az elfogult- ság esélyét, részletezte Szalai I Tünde, a szervező Helyiérték | Egyesület igazgató-titkára. Eb-1 ben az évben is Halmos Béla J népzenekutató, a zenetudo- I mányok kandidátusa vezetésé- Egész nap a táncot ropták a bogiári fesztivál résztvevői vei bírálta a produkciókat a hét tagú zsűri. táncházban mulatott a résztve- címet és az azzal járó bokrétát, Futóméta bajnoksággal kéz- vők népes tábora. Pünkösdi ki- koronát és faragott botot. A ko- dődött a fesztivál, majd vasár- rályt és királynét hétfőn válasz- reográfiaverseny eredménye: a nap délelőtt tíztől estig tartott a tottak, ezúttal a győri Rege legfiatalabb, alsós korcsoport- koreográfiaverseny, mely után táncegyüttes két tagja kapta a bán helyi győzelem született, a zsúfolásig telt a lengyeltóti művelődési ház nagyterme, ahol gazdag és színvonalas néptáncműsor fémjelezte a pünkösdi programot: a helyi Ördöngös néptáncegyüttes húszéves fennállását ünnepel­ték. A vasárnapi egész estés műsorban nem csak a jelenle­gi és egykori tagok léptek színpadra, hanem azok a ven­dég tánccsoportok is, melye­ket most az Ördöngös egykori vezetői oktatnak: a marcali Baglas, a soproni Pendelyes és a tótiakkal szorosan együttműködő buzsáki Bo­szorkányos táncegyüttes. MIKLIÁNNÉ KOLLARICS TÜNDE, zsűri a bogiári Szelence nép­tánccsoportnak ítélte az első helyezést. A felső tagozatosok közül és a középiskolás kategó­riában is győri csoportok vitték az Ördöngös Alapítvány kép­viselője Tóth Tibor János je­lenlegi szakmai vezetőn túl a lengyeltóti néptáncélet koráb­bi emblematikus személyisé­geinek szerepét is méltatta. Beszédet mondott a rendezvé­nyen Bríber János, a Magyar Táncművészeti Főiskola tan­székvezetője, több tóti táncos mestere, oktatója. Merczel Ist­ván, a Somogy Megyei Néptáncszövetség elnöke pe­dig Németh Mártára, a hajda­ni művelődésiház-igazgatóra, egykori alapítóra emlékezett Az egykori vezetők táncához a Somogy zenekar húzta a talp- alávalót, s filmet is vetítettek. el az első díjat, míg a „vegyes” életkorú csoportok között szent­endreiek voltak a legjobbak. A futóméta bajnokságot gal- gahévíziek nyerték. Diákok rakták ki a taranyiak címerét virágból PROMÓCIÓ Tízezreket kaphatnak havonta a diákok skik Külön anyagi segítségre számíthatnak a hiányszakmát tanulók „Talpraesett, talpraesett” - ezt a címet viseli a leleményes diáko­kat tömörítő, somogyszobi ver­seny, ahol a Segesd-Tarany Köz­oktatási Intézmény tagintézmé­nye, a Taranyi Általános Iskola végzett az első helyen. A somogyi nebulók hónapokig tartó felké­szülés után vetélkedtek egymás­sal. Fehémé Farkas Mária felké­szítő tanár elmondta: történelmi és irodalmi totót töltöttek ki, majd fantáziadús feladatok közt készítettek gyufaképet, virág­kompozíciót (melyben Tarany szí­nes címerét rakták ki), a cikkírá­si leckében egy állattal készítet­tek interjút, vetélkedőt szervez­tek, végül showműsort produkál­tak, de akadályversenyen is meg­mérettettek. ■ Jeki G. rendeztek a hét végén Kisberény- ben, így nevezték el ugyanis a köz­ség egész napos vígasságát, me­lyen egyebek között játékos ügyes­ségi vetélkedőt rendezett a szerve­ző Zöld Kultúra Egyesület. Szakmát tanulnak és jó esély- lyel elhelyezkednek - ez vár­hat azokra a somogyi fia­talokra, akik megfelelő képesí­tés birtokában, a gazdaság igé­nyeihez alkalmazkodó képesí­tést szereznek meg. A diákok ösztöndíjra jogosultak. Egyes esetekben akár havonta közel 75 ezer forintot is felvehetnek. Gimnázium vagy szakmun­kásképző: családok százaiban okoz fejtörést a kérdés. A So­mogyi Kereskedelmi és Ipar­kamara (SKIK) tapasztalata szerint egyre nő azok száma, akik a korábbi hagyományok­kal szakítva másképp látják a továbbtanulással kapcsolatos elképzeléseket. Szakmunkás- képzőbe íratják a gyermekü­ket, akik néhány év tanulás után biztos tudást és szakmai tapasztalatot szereznek. Gálné Mayer Judit, a SKIK szakkép­zési vezetője rámutatott: a so­mogyi végzős szakmunkások legutóbbi tanulmányi sikere is példát adhat a pályaválasz­tás előtt álló kamaszoknak.- Minden szülő biztosítani szeretné gyermeke jövőjét - hangoztatta a szakember. - A legfrissebb munkaerőpiaci elemzéseket tekintve egyértel­műen érzékelhető, hogy a szakmai képesítés szerepe hangsúlyossá vált, felértékelő­dött. A gazdaság igényli a ki­válóan felkészített, szorgal­mas, dolgozni akaró szakmun­kásokat. A SKIK célja, hogy a valós igényekhez alkalmazko­dó képzési rendszer működjön megyénkben. Legutóbb hét somogyi fiatal teljesítette a magas szintű el­várásokat a tanulmányi ver­senyen, s miután sikeresen szerepeltek az országos dön­tőn, ők vizsga nélkül kapták meg a szakmunkás bizonyít­ványt. Nyilván, manapság egyre többen megbarátkoz­nak a gondolattal, miszerint szakmunkásképzőbe jelent­keznek. Anyagi támogatás a tanulásban? Jó esély a gyors elhelyezkedésre?' Vélhetően ez is szerepet játszhat a dön­tésben, s persze az is lénye­ges tudnivaló, hogy a diákok havonta biztos anyagi támo­gatásra számíthatnak. A szakmunkástanulók a min­denkori alapbér minimum 20 százalékára jogosultak a ta­nulószerződés keretében a gyakorlati képzésük során. A hiányszakmák esetében - régiónkban a hegesztők, a kő­művesek, a gépi forgácsolók, a gazdák és az ápolók - további 20 százalékot kapnak. Ezt az összeget félévente emelni kell, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a járandóság maximum a minimálbér 70 százalékáig terjedhet. Azaz havonta nagy­jából 54 600 forintot kaphat a diák. Ehhez jöhet még a szak­iskolai tanulmányi ösztöndíj, amelyet a tanulmányi ered­mény függvényében folyósíta­nak. 2,5-ös átlagnál havi tíz­ezer forintot állapítanak meg a tanulóknak, 4,5-ös eredmény­nél havonta 30 ezer forint jár. Tehát a hegesztő-, kőműves, gépi forgácsoló tanulók, illetve a gazdák akár havi 75 ezer fo­rint juttatásban is részesülhet­nek.- S ne feledjük: a tanulók biztosítotti jogviszonyban van­nak - húzta alá Gálné Mayer Judit. Hozzátette: nyugdíj- és egészségügyi hozzájárulást-, továbbá tb-t fizetnek a diákok után, s a hallgató táppénzre jo­gosult. A választást az is megköny- nyítheti, hogy a korábbi négy- , sőt, öt évvel szemben három év alatt is végzettséget sze­rezhetnek a fiatalok. A duális képzés során gyakorlatorien­tált oktatásban lesz részük, s a szülők elégedetten nyugtáz­hatják: a munkaerőpiac elvá­rásainak megfelelő tudással vértezik föl a gyermeküket. * Somogyi siker: vizsga nélkül bizonyítvány hét somogyi oiák kiváló telje­sítményt ért el az országos szakmunkásverseny döntőjén. Végh Tamás festő, mázoló és tapétázó, a kaposvári épí­tőipari szakképzőiskola diák­ja első lett Elméleti oktatója Wilhelm Márta, Kadarkúton volt a gyakorlati képzőhelye, oktatója Végh László és Árvái József. László Tibor géplaka­tos, a kaposvári Eötvös sza­kképzőiskola tanulója is meg nyerte a döntőt, őt Hajgató Sándor és Fináncz János ké­szítette föl, s a Videotonnál töltötte gyakorlatát második helyen végzett Fülöp Gábor mechatronikai műsze­rész. A Somogyi TISZK tabi Rudnay Gy. Szkl hallgatóját Pinczési Ferenc, Kiss Róbert Ferenc valamint Bordás Ti­bor tanította, a gyakorlati alapokat a Flextronicsnál sa­játította el. Remekül helyt állt, ötödik lett Varga Milán szerszámkészítő, aki a ka­posvári műszaki sza­kközépiskolába járt s a Vide­oton volt a gyakorlati képző­helye. Őt Tajnafői Sándor és Várkonyi Károly oktatta. Há­rom fiatal a 6. helyet szerezte meg: Nagy András János gép­lakatos (Nagyatádi Szki.) el­méleti oktatója Radák László volt, a gyakorlati ismeretek­ben Lukács Sándor nyújtott segítséget, s a Nagyatádi Szki. tanműhely volt a képző helye. Farkas Norbert Balázs, aki pinckérként jeleskedett, s a kaposvári Széchenyi Szki. tanulója, a Fogadó a Bárány­hoz tanétteremben tanult. Bordás Tiboron kívül Göndöcz Tibor volt az oktatő ja. Katona Zsolt János az Eöt­vös Lórán szakközépiskolá­ban folytatta tanulmányait. A villanyszerelő fiatalembert Dobosi Gyula, Balogh András továbbá Matolcsi István készí­tette föl és az E-ON Kft volt a gyakorlati képzőhelye. A fiat­alok teljesítményét a SKIK külön is elismerte. Iharos: feltárulhat végre a szentély, segítséget várnak a régészek Már tudják, hogy hol állhatott a templom, megtalálták a szentély keleti részét, és szeretnék foly­tatni a kutatást. Többek között fellelni a környező temető sírja­it. Erről Molnár István régész, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága munkatársa be­szélt annak kapcsán, hogy pénzt nyertek az iharosi Árpád-kori templom további kutatásához. Ismeretes: több mint egy évti­zede szorgalmazták helyben, hogy kezdődjön feltáró munka, és 2009-ben végre megkezdőd­hetett az ásatás. Korábban sen­ki nem tudta biztosan, hol ma­gasodott a régi templom és mi­ért bontották el, csak annyit: vélhetően Árpád-kori volt és a mai temetőben található. Az ásatást Iharosban sokan segítették. A falmaradványok egyértelműen megmutatták a templom helyét, csak a pontos szerkezete, alapja nem rajzoló­dott még ki. A teljes feltárás - melynek során kiderül az is, hogy hány fázisban épült, mi­lyen volt a szerkezete, a szenté­lye - hosszú idő. Az bebizonyo­sodott: a templom az Árpád-kor második feléből való. Hogy még kevesebb legyen a kérdőjel, ab­ban sokat segít a most elnyert félmillió forintos támogatás, amelyhez az önkormányzat 200 ezer forintos önrészt bizto­sít. Molnár István azt mondta: talán augusztusban tudnak visszatérni Iharosba, a tervek szerint 2-3 hetet ásnak. V. A. 5 Díszpolgári cím Szenyér idős szülöttének Díszpolgári címet és emléktáblát is kapott Szenyérben Igali Istvánná Gazda Irma. A Marca­liban lakó, szenyéri származású idős asszonynak már a harma­dik verseskötete jelent meg, szá­mos írásában visszaköszön a szülőfalu szeretete. Vallásossá­gából adódóan sok írása szól a hitről, a köszönetről és a háláról. Bogdán Imre polgármester el­mondta: a település történetében ez az első díszpolgári elismerés, amit átadtak. Majer István me­gyei képviselő is köszöntötte a vendégeket, köztük Szenyér má­sik neves szülöttjét, Krénusz Jó­zsefet. - Azt, hogy egy ilyen kis település két Uyen kiváló embert mondhat szülöttjének, méltó kö­rülmények között kell megünne­pelni - mondta. Bemutatták Krénusz József-Csermák Zoltán: Negyven év a Metropolitan Ope­rában című könyvet is. ■ V. E. A díszpolgárrá választott Igali Istvánná verseiből szavalt Húszesztendős lett a lengyeltóti Ördöngös

Next

/
Oldalképek
Tartalom