Somogyi Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-11 / 136. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 11, SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 5 Költői színházat akart, idegen lenne ma is latinovits „Embertelen küzdelmet folytatok magammal, mélyre süllyesztettem magam, kérlek, segíts” Harmincöt éve lépett a vonat elé Balatonszeme- sen, idén lenne nyolcvan éves. Nagy László nevezte először színészkirálynak Latinovits Zoltánt. Fónai Imre „Fura-Maugli, majdhogynem az Állatkertben, mégis kicsit idébb születtem. Éppen Krúdy Gyula bácsi sörkerti asztala fölött, felejthetetlen emlékű nagyapám, Gun- del Károly vendéglőjében, ebédszünetben, fél egykor. 1931. szeptember 9-ét jegyezték” - olvasom a balatonszemesi múzeum egyik tablóján.- Nemrég jött a hír, hogy lehet, be kell zárni a múzeumot; 2008-ban lett teljesen felújítva a gyűjtemény, azóta új helyre is költözött - mondja Pajor Lajosné gondnok. - Bezárni? Őt, a színészkirályt? Ez ugye senkinek a fejében sem fordult meg komolyan? Vannak visszajáró vendégek, akad, aki egy nyári szezon alatt nyolcszor megjelenik, másnak a könnyei hullanak, akad, aki órákat tölt el a tablókat nézegetve, megint más meghatódva jön ki, hogy szólni sem tud. „Latinovits Oszkár délvidéki földbirtokos Zoltán fia születése után elhagyta a családot, a szülők rövidesen elváltak” - lebben fel a fátyol a titokról, mely nem is igazán az, hiszen ez is ott olvasható a múzeum falán. De kevesen tudják, hogy is van ez, hogy a három fiúnak (Latinovits Zoltán, Frenreisz Károly, Bujtor István) miért más a vezetékneve. Fotó a kicsiny asztalosműhelyről, ahol Zoltán tanon- coskodott. „Több társadalmi rétegben jártam naponta, mint a kukac a szendvicsben” - pasz- szították a színész sorait a képhez. Mellette ugyancsak ifjú korának egy emléke: utolsó éves egyetemistaként elkészítette a balatonfóldvári vitorlásklub vázlattervét. Mert a vitorlázás volt neki is a szenvedélye, nem csak Bujtor Istvánnak. „Ég és víz között, dagadó vitorlákkal” - olvasom a kép aláírását, melyen Latinovits önfeledten szeli a habokat a Balatonon. Színpadi fellépései, Debrecentől a Thálián, a Vígszínházon át a Fővárosi Operettszínházig és az utolsó szerepében, kutyaként Koszorúk. Olyanok Is emlékeztek rá, akik nem láthatták Latinovitsot színpadon, de szépszámú tisztelői révén megismerhették művészi nagyságát Múzeum. Balatonszemesen őrzik Latinovits Kossuth-díját Szava a sörhabillatú kocsmák mélyéig ért- MA IS IDEGEN LENNE VülÓSZÍnűleg, hiszen magyar, költői színházat akart - mondta Latinovitsról Oláh János, a Magyar Napló főszerkesztője a balatonszemesi sírnál tartott koszorúzáson. - Nagy László nevezte először színészkirálynak. Tudtuk róla, hogy a magyar lélek szószólója, egyszerre szólt Krúdy, Ady és Kassák hangján, s szava a legutolsó sörhabillatú kocsma mélyére is elhallatszott. Bajor Gizi Latinovits 19 éves korában jövendölte meg, hogy nagy színész lesz. Azt gondolnánk, e jóslat után egyenes út vezet a színpadra. E helyett Egy emberi alak jelenti BALESET VAGY ÖNGYILKOSSÁG? A kérdést eldönti a 168 Óra cikke, ebből idézünk: „Él még a koronatanú, a mozdonyvezető. A nyugdíjas éveit teljes szellemi frissességben töltő MÁV-alkalmazott neve elhallgatását kérte. Szerinte 1976- ban még megvolt az azóta kiirtott bokros védősáv a pályatest mellett. Ha valaki, bármely szándékkal onnan lépett a sínekre, szinte észreve heteden a vezető számára. A nyugati irányból a szemesi állomás felé tartó gyorsvonat mintegy 65-70 kilométeres se bességgel haladt, amikor 40- 50 méterre a mozdony előtt asztalosinas lett, hídépítő, aztán a műszaki egyetem következett. A jóslat után hét évvel állt csak színpadra. IDÉN NEGYVENEGYEN JELENTKEZTEK a 17. országos vers- és prózamondó versenyre, melyet a balatonszemesi Latinovits Zoltán művelődési házban tartottak. A középiskolások versengését Bálint Zádor (Budapest, Baár-Madas Református Gimnázium) nyerte, a felnőttek közül a kunszentmiklósi Tóth Péter kapta az első díjat, végül Kussoltat a sors címmel Pálffy Margit színművész Latinovitsra emlékező előadóestjét láthatták az érdeklődők. vágányok között. Virágok. Több generáció rótta le kegyeletét a sírjánál egyszer csak egy emberi alak jelent meg a vágányok között és széttárta a karjait. A vezetőnek arra sem jutott ideje, hogy a kürtöt meghúzza. ” négykézláb (A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak), amiért kapott negatív kritikát rendesen, de ezt már különösen nehezen viselte, ekkor már Pertorini Rezső professzorhoz járt a Völgy utcai ideggondozóba. És az utolsó fotó: „1976: elhagyta a kórházat - gyógykezelés alatt állt -, az Ötödik pecsét forgatásáért, melyben civilruhás tiszt volt.” Aztán a következő tablón a vasúti szolgálattevő jelentése: Jelentem, hogy a mai 4209. sz. vonat 19.40-kor a Nagykanizsa felőli bejárati jelzésnél elgázolta Latinovits Zoltán színművészt” „1976. június 4-én Balatonszemesen borús volt az idő. Latinovits déltájban levelet írt Cserhalmi Györgynek, ebéd után lepihent. Hét óra múlt, amikor kilépett a házból, negyven perc múlva jött a vonat... Latinovits levele Cserhalminak: „Embertelen küzdelmet folytatok magammal is sokszor sikertelenül. A depresszió vagy vélt depresszió elpusztított teljesen. Tegnap még a fél napot ágyban töltöttem...Ma végre nekiláttam a jógázásnak, favágásnak. Ezért ma jobban érzem magam. Bűntudattal, lelkiismeretfurdalással élek és ez mindent lebénít. Nagyon mélyre süllyesztettem magam. Alvás erős altatóval. Kérlek ha tudsz, segíts. Tizedikén megyek fel Pestre, egykor kell a főorvosnál jelentkeznem. Három felé vagyok a háznál. Ha tudsz, gyere ki és mindent megbeszélünk.” „Megsiratni való, hogy mint a többi veszélyes zsenit, őt sem tudtuk megtartani” - toppannak Illyés Gyula szavai. Vitrin alatt a Kossuth-díja (Szűrös Mátyás aláírásával, hiszen a dátum 1990. március 15.), s egy oklevél, mely azt tanúsítja: művészete magyar örökség. Az aláíró Mádl Ferenc, a Magyar Örökség Bizottság elnöke, a dátum 1996. Cselédház volt, a szomszédos kastélyhoz tartozott, később pedagóguslakás az az épület, ahol a megújult Latinovits-gyűjte- ményt elhelyezték. A balatonszemesi önkormányzat vállalta, hogy idén május elsejétől, a megyei múzeum kiszálltával üzemelteti. Egy jókora útbaigazító tábla azért nem ártana a település központjába, feltűnő helyre... PROMÓCIÓ Várjátékok és országos lovagrendi találkozó a jövő hétvégén Patcán Árpád fejedelem, Szent István és Mátyás királyunk seregei is újraélednek Közhírré tétetik, hogy az Ür 2011- ik esztendeje Szent Iván havának harmadik szombatján és vasárnapján, immár ötödik alkalommal fog megtörténni az Patcai Várjátékok - Országos Lovagrendi Találkozó, az Somogyország kellős közepén, Kaposvár helyőrségétől két órai járófóldre Patzán Katica Tanyán. (Vagyis az nemes összejövetel június 18-án és 19- én fog megtörténni). Árpád fejedelem, Szent István, Károly Róbert és Mátyás királyunk seregei éledének újra, bemutatva az nagyszerű fegyverforgatási tudásukat. Tolvajok deresre huzatnak, gazfickók kalodát kapnak, boszorkányok az inkvizítorok által megégettéinek. Lesz várostrom is. Az bátor érdeklődők két kezikkel tapasztalhatják meg az nemes középkor szokásait és a fegyverforgatás fortélyait. Oszt lészen ott nagyszerű táncművészeti okítás is az táncoslábú nem és nemtelen embernek, fehérnépnek és aprófajzatnak egyaránt. Félelmetes, ám egyben nagyszerű hajítógépek is felsorakoztatnak és megmutaták, hogyan repül az tíz kilós kő 120 újkori méterre. A napnak lenyugvását aztán köszöntik az fergeteges tüzesíjak, tűznyelők és az óriás hajítógép tüzesgolyója. Szívemből ünnepi ének árad. ez a címe annak a könyvnek amit Balás Béla megyés püspök ajánlott a szépszámú érdeklődőnek a püspöki székházban rendezett könyvbemutatón. A riportkötetet Lőrincz Sándor írta és Rumszauer Miklós plébánossal való beszélgetését tartalmazza. A közösségépítésben is jeleskedő atya szenvedéllyel vall egyebek mellett hitéről, valamint a vallás és a ma emberének viszonyáról Egykori és mai hitvallók a gyülekezetekben Nyolc református gyermek tett ünnepélyesen vallást hitéről Nagybajomban. Magukra vállalták azt a fogadalmat és elkötele- zést a keresztyén életre, amit helyettük megkeresztelésükkor szüleik és keresztszüleik tettek.- Konfirmációkor nemcsak a fiatalok erősödnek meg hitükben, akik pünkösdkor veszik először magukhoz az úrvacsorát, hanem minden gyülekezeti tag velük együtt - hangsúlyozta Fejér István lelkész. A bala- tonöszödi egyházközség az 1958 és 1961 között itt konfirmáltakat hívta találkozóra. Az ősi templomban tartott találkozón az enyingi Tinódi református iskola fúvósai szolgáltak. ■ Gamos A.
