Somogyi Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-09 / 134. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 9., CSÜTÖRTÖK 11 SAJTÓ ÉS TANULÁS Tűnődöm, hogyan is írhatnám le, milyen nőnek lenni a világban, mely állandóan más arcát mutatja felénk. Hogyan tudnám közhelyek nélkül megfogalmazni a döbbenetét, a csalódottságot, az elárultságot, s a csodát, melyet alig néhány nap alatt fedeztem fel, miközben a gyengébbik nemről szóló írásokat bújtam. Az első világháború idején a férfiak többsége a háborúban harcolt. Nap mint nap több ezren estek el. A nőknek egyedül kellett boldogulniuk az élelmiszerhiánynyal, a gyermekneveléssel, a pénztelenséggel, a portyázókkal, és a tudattal, hogy férjüket bármikor eltalálhatja egy repesz. A világnak szüksége volt a munkájukra. Ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy a férfiak által betöltött posztokat is tökéletesen el tudja látni az addig lenézett, és semmibe vett női társadalom. A háború után sokan nem akartak a rég megszokott módon élni. Elnyomásban, és abban a hitben, hogy ők nem érnek annyit, mint Ádám leszármazottjai. Angliában mozgalmat szerveztek, hogy kivívják beleszólásukat a politikába, igaz ezzel nem ért véget a harc a teljes egyenjogúságért. Fizetésük továbbra is alacsonyabb volt, az oktatás pedig továbbra is tabutéma volt a nők számára. Az igazi töréspontot a feminizmus történetében Virginia Woolf 1938-ban megjelent Három adomány című esszéje jelentette. A tanulmány tulajdonképpen egy levél, válasz arra a kérdésre, hogy hogyan lehet megakadályozni a háborút. (A könyv megírásakor még a spanyol polgárháború borzalmai foglalkoztatták a közvéleményt.) Woolf folyamatosan kitér a válasz elől, arra hivatkozva, hogy ő a politikai okokat nem értheti meg, hiszen csak egy nő, de erre hivatkozva a nők társadalmi elnyomásán keresztül bemutatja, sőt ízekre szedi a korabeli társadalmat és a politikai okokról a háború társadalmi okaira tereli a figyelmet. Ebben a művében Woolf zseniális logikával lerántja a leplet a férfiak által irányított, hatalomvágytól és rangkórságtól szenvedő társadalomról. Nőnek lenni jó. Akkor is, ha helyt kell állni az élet minden területén, és a mai társadalom már jóval többet vár el a nőktől, mint évtizedekkel ezelőtt Ahogy fejlődött a világ, ahogy kezdtek a különbségek elmosódni férfiak és nők között, úgy a média újabb borzalmakról lebentette fel a fátylat a gyengébbik nemmel kapcsolatban. „Afrikában háború folyik a nők ellen” - állítja az Indepen- dent riportja, amely a kenyai Maszájföldön és a tanzániai Szukumaföldön készült. „Ezeken a törzsi területeken - és az afrikai kontinensen - évente nők millióit csonkítják meg életük kezdetén, vagy végén”- olvashattuk az Origó egyik cikkében. A tanzániai Szukuma- fóld a boszorkányüldözések hazája. A legutolsó lincselés a Kagaya nevű faluban történt, egy nyolcvanéves idős asz- szonyt öltek meg, mert azzal vádolták, hogy boszorkány. A tanzániai törzsi területen mindennapos a boszorkánynak tartott nők meggyilkolása. Az áldozatok szinte kivétel nélkül idős, egyedül élő özvegyasz- szonyok, akik maguk gazdálkodnak földjükön, így olyan függetlenséget élveznek, ami a férjes nők számára elképzelhetetlen. Ezek mind 2009-ben megesett bűntények, az internélkül mernek az utcára lépni. A nők itt nem lesznek sem karrieristák, és gyakran diplomá- zottak sem. Kínában és Japánban tini lányokat adnak-vesznek, piroslámpás negyedben dolgoztatják őket éhbéréért. Hogy mire volt valóban jó a feminizmus, és a határtalan szabadság, amit a nyugati nők kaptak? Amíg Kínában fiatal lányok áruként szerepelnek a vacsora mellett, addig a nyugati társadalom asszonyai pornókirálynőkké válnak, jobb esetben csak Havas ír róluk egy botránykönyvet. Ez ám a hatalmas feminizmus! Ha egyáltalán volt idő, amikor tisztelték a nőket, nos, az nem a 21. század! Remélem, hogy lesz még egy Virginia Woolf, vagy egy Simoné de Beauvoir, akik felnyitják a nők szemét, akik merik vállalni, hogy zavarja őket ez a hatalmas kitárulkozás. Úgy gondolom nem azoké a tisztelet, akik megmutatják, milyen menő vállalkozás ledobni a ruhát, szerintem azé a tisztelet, aki a munkahelyén megállja a helyét, családanyaként az életre nevel, és feleségként ott áll teljes rangú félként a férje mellett. net, a művészi orvostudomány, és a fejlett oktatás világában. Igaz, most mondhatjuk, hogy Afrika elmaradottsága sok esetben a középkor szellemét tükrözi, de hol van ilyenkor az UNICEF, az ENSZ, az Amnesty International, vagy a Humán Rights? Irakban, a siíta többségű városban élő nők szerint a rémtettek hátterében a keményvonalas iszlamisták állnak, akiknek befolyása jelentősen megnőtt Szaddám Húszéin ex diktátor hatalmának 2003-ban történt megdöntése óta. Húszéin idejében a városi nők Irakban, közel- keleti viszonylatban lezseren öltözködhettek, ám az iszlám vallás' szabályait szigorúan értelmező iszlamisták térnyerése óta félnek fedetlen fővel kimenni az utcára. Bászra város egyik falán ma vörös tintával írt felirat szigorú büntetéssel fenyegeti azokat a nőket, akik sminkelik magukat vagy fejkendő Beauvoir a nemek különbsége ellen harcolt Simoné DE beauvoir francia írónő, filozófus a 20. század második felének egyik népszerű, meghatározó gondolkodója volt, nagy hatással a háború után a megerősödött fogyasztói, jóléti társadalomban akkoriban felnövő ifjúságára. Mint a feminizmus jelentős ideológusa is maradandó érdemeket szerzett. Irodalmi tevékenységével, szociológiai munkásságával, memoárjával is jelentősei alkotott. Sokat tett a francia író a nőkért A feminizmus alkonyán nemek harca Azoké a nőké a tisztelet, akik megállják a helyüket Az oldalt szerkesztette: Meiszterics Eszter Telefon: 82/528-154 E-mail: eszter.meiszterics@axelspringer.hu | szeress, vagy hagyj békén! Hé, hova megy mindenki?? | A cigarettázas megengedett itt, a füst kifújása nem! I megdöglött az aranyhalam, I pedig már épp kezdte meg■ szokni víz nélkül. ■ NEM tudtam, hogy lehetetlen, ■ ezért megcsináltam. 1 tetszik, hogy karcsú a dere- * kam, tmos a karom és spor- | tos a külsőm. Csak az a baj, hogy mindezt vastag hájréteg | borítja. szerintem minden ember érti telmes, aki egyetért velem. I mindenre tudok magyarázatot találni, legfeljebb nem ■ stimmel. ■ a szomszédaim nem lehet- | nek valami gazdagok. Akárhányszor átmegyek hozzájuk, hogy kérjek tőlük vala- | mit, az soha nincs nekik. NEM azért vagyok vegetáriá- jf nus, mert szeretem az állatokat, hanem azért, mert gyű- I lölöm a növényeket. . a szerénység az a művészet, * hogy mások jöjjenek rá, mi- ■ lyen fontos vagyok. ■ van két gyönyörű gyermekem I - márpedig ötből kettő az nem is rossz arány. én valahogy úgy vagyok a pasikkal, mint a zsiráfokkal. | Tetszik, tetszik, de otthonra azért nem kéne. nem szenvedek elmebetegség- . ben. Minden percét élvezem. ■ A szamárfül az origami lég- m egyszerűbb változata. " VEGYÉL LEVEGŐT! TÍZ búvárból | kilenc ezt ajánlja. nmí mm Jl MOZI AJÁNLÓ Űjabb Karib-tenger: Ismeretlen vizeken Az újabb akciódús történet igazságról, cselszövésekről, az ifjúságról és a halálról mesél. Amikor Jack múltjából felbukkan egy nő, elbizonytalanodik, nem tudja, hogy ez igaz szerelem, vagy csak egy szívtelen szélhámos játszik a szívével, felhasználva őt a legendás ifjúság forrása megtalálásához. Angelica kényszeríti, hogy szálljon fel a Queen Anne's Re- venge fedélzetére, mely a rettentő Feketeszakáll kalózhajója, így Jack hirtelen egy olyan váratlan kalandba keveredik, ahol nem tudja kitől is kell jobban félnie... KÖNYVAJÁNLÓ Queen - életrajzi könyv fotókkal A zenetörténelem egyik legnagyobb bandájáról már számos könyv született. Phil Sutcliffe A rock koronás királyainak teljes, képekkel illusztrált története című könyve sokkal több egy hagyományos életrajznál: 288 oldalon rengeteg színes fotó található a rajongók legnagyobb örömére. Több mint ötszáz a világ különböző pontjain készült fényképet és egyéb alkotást, beleértve színpadi és színpadon kívüli felvételeket (melyek közül több tucat most először kerül nyilvánosságra), plakátokat, szórólapokat, backstage-belépőket, jegyeket, pólókat, nagy- és kislemezeket tartalma, továbbá történeteket és visszaemlékezéseket is. Freddy Mercury és együttese több mint ötszáz fotón szerépei Keresem, kutatom, buzgón akarom. Kívánom, kivárom, X, a jövőmet vágyom. e* Ismerni, tudni, ^ á valót és a jót, tjt szeretni mindazt s=m mi boldogságot ont. KELE DÓRA MUNKÁCSY GIMNÁZIUM UJátsszunk 5 kicsit! e* ^2 Suttog a lámpa, az utolsó ^ szavakat szítja e* Ajkam csókra, kezem pofonra állna. ^ Haragom élesen viliódzik 29* szememben, ^ Szívem mosolya eltűnt ^2 bennem mélyen. Ne félj! Csak kábítalak. ^ Mosolyom örök, kedvem nusztíthatatlan. —.De te csak rettegj, c^tfélj a magánytól, ** ,4 nélkülem töltött, üres éjszakától. =m Tudom, ne mond: hiány- zom. Látom a keserű szádon, A régen mosolyra görbülő meg kérek ajkakon Nem..ül már semmi, csak Sr* aggodalom. X^ Mert én nem otthon vaö* gyök! e* Tudom, tudom... én sosem nyugodhatok. ^ A dunyhám a csókod, &»A takaróm a karod. =2 KELE DÓRA ^ MUNKÁCSY GIMNÁZIUM
