Somogyi Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-05 / 104. szám
Kenyes kerdes a veralvadas hematologia Ha alvadasgatlot szed, fontos a folyamatos ellenorzes! A veralvadas zavara meg nem betegseg, inkabb egyfajta allapot, ami egyeb betegsegek vagy szervezeti diszfunkciok kovetkezmenye. Sokfele esetben kell veralvadas- gatlo terapiat vegezni, akar onmagaban, akar kiegeszito kezeleskent. Toth Ti'mea Az egyik leggyakoribb eset a szivbiUentyu-beiiltetes vagy egyeb mubillentyu beiiltetese, melyre klcsapodik a veralvadek. Ez az alvadt verdarabka ideig-oraig nb- vekszik, majd leszakad es a ver- keringesbe keriilve utjara indul. Ha szukiiletbe erkezik, beszorul az erbe, megall, es eltorlaszolja veraram utjat. Ez a trombozis, ami gyakran a labszarban kelet- kezik. Ha azonban eletfontossa- gu szerveket torlaszol el, eletve- szelyes allapot alakul ki. Veriinket hajlamosak va- gyunk egy homogen, voros szi- nu folyadeknak tekinteni, azonban sokfele anyagot tartalmaz: sejtek, feherjek, hemoglobin, im- munsejtek, verlemezkek, voros- versejtek stb. Valojaban suru massza lenne, szervezetiinkben megis kepes megorizni folye- kony allapotat, igy el tud jutni a sok kis hajszaleren keresztiil a legutolso sejtiinkig is. Ha a ver kikeriil az ereinkbol, akar a kiilvilag fele, akar belso verzesekkel egyeb szervek, belso iiregek fele, akkor nagyon gyorsan megszilardul. Nagyon fontos es hasznos, mert l'gy el- zarja az adott erpalya seriileset, es megakadalyozza a folyamatos verzest, verszivargast. Ha azonban a veralvadas az eren beliil tortenik meg, eltomi-elzarja azt az eret, amelyben keletkezik. Az alvadast egy nagyon bonyo- lult belso szabalyozorendszer iranyitja. Amikor veralvadasi idot meriink, akkor arrol kapunk pontos informaciot, hogy ez a szabalyozorendszer hogyan mu- kodik. A veralvadast jelzo ertekek egeszseges emberek esete- ben kozel egyenldk. A veralvadas ideje nagyon valtozo lehet, es tapasztalhato egy napi, heti, havi ingadozas is, egyeb betegse- gektol, allapotoktol fuggden. A megoldas tehat a veralvadasi er- tekek terapias tartomanyanak el- erese es megtartasa. Ma mar van olyan muszer, amellyel gyorsan ellendrizhetd, hogy helyes dozis- ban kapja-e a beteg a gyogyszert, tehat a terapias tartomanyban tud-e maradni. Az otthon is hasz- nalhato kesziilek a vercukorme- rohoz hasonloan, egyszeruen mukodik. Egy csepp vert ve- sziink az ujjbegybol, es egy - a kesziilekbe helyezett - tesztcsik- kal ellenorizhetok az ertekek. Sajat terapias tartomanyunkat csakis az orvosnnk hatarozhatja meg, ez betegsegenkent is valto- zik. A veralvadasi zavarok su- lyos zavarnak szami'tanak, igy a folyamatos orvosi ellenorzes minden esetben sziikseges! Ez az allapot havonta legalabb egy rutinellenorzest kivan meg, la- boros vervetellel, de az utazas, a varakozas stb. sok betegnek ter- het, szamos kotottseget jelent. A veralvadasra az eletvitel is ha- tassal bir: a taplalkozas, a hor- monvaltozasok es lazas allapo- tok, egyeb gyogyszerek, igy az otthoni ellenorzessel valo alla- potkovetes fokozott biztonsager- zetet adhat a betegnek. Hatul suru a veriink, trombozist okozhat vannak olyan allapotok, amikor a szervezet belso fl- nom szabalyozorendszere felborul, es nem tudja a helyzetnek megfeleloen ten- ni a dolgat. Visszaterve a mubillentyuk pelddjdra: az ilyet a szervezet testidegen anyagkent erzekeli, es igyek- szik veralvadekkal korbe- venni, elszigetelni, megsza- badulni, ily modon megve- deni a szervezetet az idegen anyagtoL Ha a veralvadek leszakad, fontos szerveknel elzarodast okozhat A veral- vadasgatlok ennek a meg- akadatyozasara szolgalnak. Ez azonban mellekhatasok- kal jar, tehat veralvadasgat- 16 szedesekor a seriileseknel nehezebben alvad meg a veriink, mestersegesen verze- kennye valunk. Eletveszelyes, ha tul higaver HA TUL NAGY DOZISBAN SZed- jiik a veralvadasgatlot, az is veszelyes, mert kisebb seriile- sek dltal elverezhetiink. Olyan kis, belso mikroseriile- sekrol van szo, melyeknek naponta ki vagyunk teve. Ha csak leugrunk egy lepcsorol, elpattanhat egy hajszaler. Egy nagyobb nyelesnel az etel felkarcolhatja a nyelo- csovet, vagy megseriilhet a gyomor. Megeroltetd testhely- zetek okozhatnak kisebb izii- leti verzeseket. Egeszseges embernel ezeket eszre sem vesszuk. De ha a veralvadas- gatlo tablettakkal mestersegesen gatolt az atvadasi fo- lyamat, akkor ezek az akar napokig tarto mikroverzesek veszelyesse valhatnak. Az erintett szerv beduzzadhat, roppant fajdalmassa valik, esetleg verszegenyseg is ki- alakulhat. HIRSAV Eletmod rovatunk heti oldalainak temai KEDD AUTO & MOTOR SZERDA UTAZAS ►CSUTORTOK EGESZSEG PENTEK INYENCSEGEK SZ0M8AT CSALAD&NEVELES Az izomsejt meg lustalkodni is tud a testunk tudatos mozga- saiert felelos vazizomzat rost- jai nemcsak osszehuzodni es ellazulni, hanem - nyugal- mi allapotban - relaxalni is kepesek. Holland es ameri- kai kutatok uj felfedezese ez, s igaz a kiilonleges fel- epitesu szivizomra is. Gyakori a szivhalal az elsportolok kozott A MEGFESZITETT Sporttelje- sitmeny miatti tragikus veg meg annal is gyakoribb, mint eddig hittek. Csak- hogy nem mindig deritik ki utolag, mi okozta a trage- diat. Amerikai kutatok sze- rint a fekete kosarlabdazok- nal haromszor nagyobb a hirtelen szivhalal kocka- zata, mint a fehereknel. Osszefiigges a hajszin es a memoria kozott? nemet kutatok szerint egy bizonyos feherje egyszerre szabalyozza a tanulasert es emlekezesert felelos agy- mukodest, es a hajszin ala- kulasat. Egereknel kapcsol- tak ki a muszkelin nevu fe- herjet kodolo gent. Az emli- tett agyteriileteken megval- toztak a hullamok: az ere- detileg fekete szinu allatok hamarosan csokoladebarna szinuek lettek. Embereken is kiprobaljak Fogyni stressz nelkiil lehet igazan jojoeffektus Sokkal konnyebb felszedni par kilot, mint megszabadulni attol Megsem a kave okozza a magas vernyomast? A tudosok erdekes megallapita- sa: az evolucio szempontjabol a tulsulyos egyedek mindig elonyben voltak, hiszen nekik nelkiilozesek idejen sokszoro- san jobbak a tulelesi kepesse- geik. Amiota azonban az elelmi- szerek mindenki szamara eler- hetove valtak (legalabbis a fej- lett vilagban), az elony inkabb hatrannya valtozott. A vilagon 250 millio tulsulyos ember el, es szamuk folyamatosan novek- szik... Miert? Mert agyunk .hared” a fogyokurak ellen. A test az osztonok menten „ragaszko- dik” a jollakottsaghoz; ha elegen- do kaloriat kap, akkor elegedett a test is, a lelek (az agy) is. Ezert olyan nehez lefogyni. A tulsulyos emberek panasz- kodnak, hogy a (fogyokuras) et- kezesek befejezesekor sosem ereznek teltsegerzetet. Mi a teen- do? Meg kell „gyozni” az agyat, hogy a test elegendo taplalekot kapott. A kutatoknak sikeriilt felfedezniiik egy olyan moleku- lat (P57 a neve), a Hoodia kak- tuszbol vontak ki, amely gyorsan bekeriilt a hivatalos fogyasz- toszerek szeles csoportjaba. A tesztek e fogyasztoszernek sem- milyen mellek- es/vagy karos hatasat nem eszleltek. Minden- esetre sokkal kimelobb, mint a drasztikus fogyokurak es a kop- lalas, amelyek lelki problemak- kal es a kozismert jojoeffektus- sal jarnak egyiitt. A jollakottsaghoz ragaszkodunk A ValoVilag musorvezetoje, Lilu is kiprobalta mar az uj fo- gyasztoszert. „Fogy6kurazni nem igazan tudok es nem is sze- retek. Imadok enni, keptelen va- gyok lemondani a finom falatok- rol. Ez a kivonat viszont csok- kenti az etvagyamat, eleg csak befujni a nyelvem ala, mielott nekilatnek a falatozasnak.” ■ Tulsuly ellen dieta es tobb mozgas semmilyen csodaszer nem he- lyettesitheti a valtozatos etren- det! Fontos hogy a fogyokurat az eletmod Jorradalmi” meg- valtoztatasa is kiserje. A korabbi aggodalmakkal ellen- tetben nem allithato, hogy a napi tobb kave fogyasztasa noveli a magas vernyomas kialakula- sanak kockazatat - allitjak nem- regiben kozzetett tanulmanyuk- ban amerikai kutatok. Hat olyan korabbi vizsgalat adatait ele- meztek, amelybe eredetileg osz- szesen 170 ezer embert vontak be, a kovetesi ido pedig nagyon hosszu, akar 33 ev is volt. „A statisztikai elemzes azt mutatja, hogy meg a napi 3 cseszenel tobb kavet fogyasztok sem hoz- hatok kapcsolatba a magas vernyomas emelkedett kockazata- val, semmivel sem nagyobb a ri- ziko azokhoz kepest, akik atla- gosan napi egy kavet, vagy annal kevesebbet ittak” - foglaltak ossze megallapitasaikat. A fel- meresben reszt vettek koziil csak minden otodiknel fejlodott ki magas vernyomas, es a napi ot kavet ivok kozott sem volt nagyobb az arany. Meg megle- pobb, hogy a felmeres szerint azoknal az embereknel, akik mersekelt kavefogyasztoknak szami'tanak (napi 1-3 kavet ittak), nemikepp nagyobb a koc- kazat a magas vernyomas kiala- kulasara. Egyes szakemberek szerint a kave akkor novelheti a magas vernyomas kockazatat, ha olyan sokat iszik valaki, amely mar akadalyozza ejszakai alvasat, igy kronikusan kialvatlan marad. ■
