Somogyi Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 21. szám
2011. MAJUS 29., VASARNAP 3 MEGYEI KORKEP Meg a szeltol is ovnank a gyermeket tulzott aggodalom A sztilok idonkent hajlamosak tulzasba vinni a biztonsagra torekvest gyen sajat zsebkesiik, jatsszanak csak a tuzzel, dobalozzanak a szabadban, szereljenek, es igy tovabb (o hat konk- ret dolgot sorol fel, amit engedniink kellene gyerekeinknek), mert barmi- lyen furcsan hangozzek is, igy erdsod- nek meg es lesznek majd biztonsag- ban. Ha nem is konkretan az altala felso- rolt hat dolgot tekintjiik szentirasnak, az alapotlet mindenkeppen atgondo- lasra erdemes. Alljunk meg egy pillanatra a tuz pel- dajanal. Ha egyiitt rakjuk, eszrevetle- niil is megtanulja, hogy alulra veko- nyabb, majd mind vastagabb fada- rabok keriiLnek a rakasra. Hogy hogyan lehet esetleg korbekeriteni, hogy ne terjedjen szet. Hogy a felnott gyujthatja meg. Hogy ha ko- zelebb megy hozza, eloszor meleg, majd forro lesz a kozeleben. Hogy a tuzzel fust is jar, ami bizony csipi a sze- met, ha belemegy. Hogy lehet egy bottal piszkal- gatni, de rakoncatlan tuzmanok lakjak, akik neha kiugralnak, ezert csak ovatosan szabad piszkalgatni... Egy-ket alkalom boven eleg neki, hogy levonja a kovetkeztetest, milyen messzire alljon meg a tuz- tol, honnan dobalja ra az agakat, melyik iranybol jon a fiist es akkor hova alljon t amit persze min- dent elmeselhetnenk ne- otthon a szobaban, de nem biztos, hogy ugyanazt a hatast ernenk el. Ha valamit nagyon til- tunk a gyerekeknek, az biz- tosan nagyon erdekes vala- mi. Az eltulzott tilalomfak- kal ket dolgot erhetiink el: vagy kiprobalja azt az erdekes valamit, amikor ugy gondolja, nem latjuk, vagy drokre elfelejti, es nem ta- nulja meg - vagy csak joval kesobb, joval nehezebben - helyere rakni, helyen kezel- ni az adott dolgot. Mindketto veszelyesebb, mint ha az altalunk feliigyelt, de szamara megis „sza- bad” helyzetben ismerkedne az ot koriilvevd veszelyforrasokkal. Kicsit olyan ez, mint onvedelmi sportot tanulni: sokat kell „vereked- niink” ahhoz, hogy egyszer majd a so- tet utcan is biztonsagban erezhessiik magunkat. Biztonsagos otthonok, biztonsa- gos jatszoterek, lekerekitett bu- torszelek, fertotlemtett kezek, ve- dooltas a betegsegek ellen, tar- tozkodas az idegenekkel szem- ben - minden letezo lehetseges es velt veszelytol probaljuk meg- ovni a gyerekeket. Pal Judit Talan eppen attol fosztjuk meg oket, amire a legnagyobb sziiksegiik lesz az eletben: az onallosagtol, a valos veszely- helyzetek felismeresetol es az azokban sziikseges magatartasformak elsajatl- tasatol. Kisgyerekek kapcsan az el- mult evtizedekben egyre tobb szo esik a bizton- sagrol. Biztonsagos bu- torokrol, lakasfelszere- lesekrol, babakocsikrol es gyerekiilesekrol, etelekrol es italokrol; vagy eppen helyze- r~ tekrol, mozdulatokrol, eszko- zokrol, amelyektol jobb minel tavol tartani az aprosagokat. Termeszetes sziiloi vagy, hogy „amitol csak lehet”, sze- retnenk megvedeni oket. Sa- rokvedot tesziink a szekre- nyekre, vakdugot a konnek- torba, nem engedjiik a kony- hakessel hadonaszni, vegy- szerekkel jatszani, egyediil szaladgalni az utcan, minden idegennel szoba elegyedni. ^ Ugyeliink az etelekre, amiket megeszik, a mosoporra, ami- vel a ruhait mossuk, a jate- kokra, amik a keze iigyebe ke- riilnek. Egy ideig talan meg a „baratait” is megvalogatnank, a jatszoteren elcsititanank a kialakulo konfliktusokat, ov- nank a szeltol is. Es mikozben mi mindent megtesziink, hogy biztonsagos vedofoliaba csomagolt sze- miink fenyet hermetikusan el- zarjuk a testi-lelki veszelytol, teljes szivunkbdl hissziik, hogy ezzel az o javat szolgaljuk. Vi- gyazni szeretnenk ra, hiszen a sziilei vagyunk. De vajon valoban jot tesziink veliik, ha mindentol tavol tartjuk, meg mielott megtortenhetne vele? A kerdes termeszetesen nem arrol szol, hogy lepten-nyomon veszelybe kellene sodornunk a kicsiket. Vannak dolgok, amiktol kotelessegiink megvedeni oket, ha torik, ha szakad. De ha nem kapnak (eletkorukhoz mert) le- hetosegeket a tapasztalasra, az egyes helyzeteknek megfelelo valaszreakci- ok kialakitasara, nem tanuljak meg sajat korlataikat, nem ismerik meg az dnallo gondolkodast es belso eroforra- saikat, felnottkent valoszinuleg sok- kal nehezebben boldogulnak el a min- dennapokban is. Napjaink eletformaja nem kedvez ezeknek a tapasztalas-lehetosegeknek. Egyre kevesebb gyerek no fel olyan kornyezetben, ahol naponta talalkoz- hatna a „veszellyel”, akar fizikai, akar lelki ertelemben. Nem latjak peldaul, ahogy a nagyi levagja a tyukot, amit megesziink, es kozben uj szomszed gyerekekkel, fara maszva, foldet turva, fogocskazva, etlen-szom- jan, ahogy nem furnak-faragnak apa barkacsmuhelyeben, eszrevetleniil el- lesve a szerszamok titkat - es neha fel- nottkent a parkoktol is idegenkednek, a villanyego csereje is komoly feladat- — nak bizonyul. Mem boni, melyik a veszelyes eszkoz. Igy a nagykest ugyanazzal a mozdulattal kapjak fel, mint a muanyag kanalat. Vegtelensegig sorolhatnank: kime- rithetetlen a lehetseges veszelyek tar- haza. Am ha magrmkban le tudjuk gyozni, vagy legalabb ideig-draig felre tudjuk tenni sajat felelmeinket, rang- sorolni tudjuk a veszelyhelyzeteket, meg tudjuk itelni, mi az, amit megis kiprobalhatna, mert ott vagyunk mel- lette, vigyazunk ra es sziikseg eseten kozbe is tudunk avatkozni, biztosan tudunk olyafedezzek fol a vilagot kiscsibek bujnak ki a tojasokbol - es nehezen dolgozzak fel az elet korforgasat, sziiletest es el- mulast. Nem latjak peldaul, ahogy begyuj- tunk a cserepkalyhaba - es nem tanuljak meg, hogy a tuz, a kalyha for- ro, nem jatekszer es nem simogathat- juk kedviinkre, ahogy a gyufaval sem jatszhatunk biintetleniil. Hogy milyen kovetkezmenye van annak, ha megis megtessziik. Nem jatszanak peldaul naphosszat a lyonghatunk veliik peldaul bicikli- vel varos-szerte, mert oriasi a forgalom es szmog van, es ki tudja, megall-e majd a zebranal - es tankonyvekbol tanuljak meg a kijzlekedesi szabalyokat. Nem elnek egyiitt generaciok, hogy elleshessek a konyhaban, melyik eszkoz mire valo es hogyan kell a kessel, reszelovel banni - es nem tudjak rane- zesre megallapitani, sem esszel felernokat is talalni, amit „talan megis megengedhetnenk”. Gever Tulley, a Tinkering School alapitoja azt javasolja, tulfeltes helyett inkabb hagyjuk a gyerekeket szaba- don felfedezni kornyezetiiket. Hadd le„A KORNYEZETVEDELMI erdekek szem elott tartasaval veleme- nyezzilk a terveket - jelentette ki Szili Katalin, a Pecs kozpon- tii Del-dunantuli Komyezetve- delmi Feliigyeloseg hatosagi es jogi osztalyvezetoje a Kaposva- ron rendezett komyezetvedelmi tanacskozason a tervezett deli autopalyaval kapcsolatban. Hozzatette, kivancsiak lettek volna a meghivott partok vele- menyere is, ugyanis szeretnek elkeriilni a regi hibakat, s a helyi lakossag akarata ellene- re letestteni barmit is. Csanadine Bene Judit varosi iigyvivo ismertette a Zold Part legfrissebb dlldspontjat: ellen- zik az autopalya megepiteset ” A FENE SEM hitte volna, hogy Gyerekek, legyetek felhotleniil boldogok! ekkora hatalma es erdekerve- nyestto ereje van a Zold Part- nak... antall jozsef miniszterelnok viszont eppen, hogy tulbecsiilte kormanya erejet. „Kiemelkedo jelentosegu, hogy a magyar kormany az alkotmany, a jog- allamisag keretei kozott hajtot- ta vegre a tortenelmi atalakl- tast, a rendszervaltast - han- goztatta a kabinet hivatalba le- pesenek egy eves evfordulojan a Szamvetes a sikerekrol cimu sajtotajekoztaton.. Egyuttal ra- mutatott: a kozponti kormany- zati hatalomtol a helyi onkor- manyzatokig e tizenket honap leforgasa alatt kiepult egy mu- kodokepes politikai rendszer. Uj allamisag sziiletett, s az uj alkotmany biztosi'totta az at- alakulast. Kiilpolitikaban a kormany nem kbvetett el olyan hibat, ami Magyarorszag szempontjabol hatranyos left volna, vagy ami barmifele kart okozott volna az orszagnak. ” eleg temposan, nagy lepesek- kel sikeriilt vegigszaguldani a 365 nap kronologidjan, s bizo- nyara esakis ennek koszonhe- to, hogy valahogy senki sem emlekezett a taxissztrajkra, vagy a kiilpolitikai dsszegzes- nel a horvat fegyvereladasra... egy esztendonel valamivel hosszabb eloelete volt az elso cserenfai vilagbajnoki motokrossz jutamnak. „Negy ewel ezelott felvetettem az otle- tet, rendezzilnk Europa-bajnoksagot - mondta Kokenyesi Gyorgy, a vb-jutam verseny- igazgatoja. - Sokan ellenkez- tek, van eleg bajunk e nelkiil is. En azonban nem engedtem, s ket helyszinben gondolkod- tam: Kiskunlachazaban es Cserenfaban. Utobbi mellett az dontott tobbek kozott, hogy ilyen kulturalt kdmyezettel, karbantartassal es allando szemelyzettel egyetlen helysztn sem rendelkezik a vilagon. A valamivel kevesebb, mint ket es fel kilometeres palya Euro- paban a leggyorsabbak koze tartozik, s kiilon neheztti a nyomvonalat a mintegy negy- vendt meterre meghosszabbt- tott amerikai ugrato: nyugod- tam ki merem jelenteni, Cserenfa a maga nemeben egyediildllo, s orszdig-vilag elott megalapozhatjuk a jovonket. ” duledezo lelato, gazzal fel- vert palya, porlado betoncsik, a szomszedban a talan egyetlen ftitamot latott, szinten enyeszet martalekava left sa- lakmotor-stadion - nemhogy vb-futam hdzigazddjanak, de mar autos mozinak sem adhat otthont. Ez left a jdvo. Talan ebbol az alapbol is kiloptak a cementet... „ez a MAJUS utolso vasamapja a ti iinnepetek, gyerekek! Ezen a napon a sztilok, a n agyszti- lok, a felnottek koszontenek benneteket. Ha van mod ra, ezen a napon eletek kertil az asztalra a kedvenc etel, a kedvenc stitemeny. A lexikonban az olvashato az tinnepetekrol, hogy ezt a tavaszi napot a Gyermekvedo Liga kezdeme- nyezte valamikor, elsosorban a fovarosban es a varosokban elo szegeny gyerekek segltese- re. Ezen a napon penzt gyujtdt- tek szamukra, a kereskedok a Liganak adtak aznapi bevetel- tik egy reszet Ezeket aztan szetosztottak a leginkabb ra- szorulok kozott. Az tinnep az- ota atalakult, altalanossa valt. Mi, felnottek azt kivanjuk, azon faradozunk, hogy minel kevesebb kisgyerek szoruljon ilyen segltsegre. S hogy legyetek mindnyajan felhotleniil boldogok!” HAT EZ SEM jdtt be...
