Somogyi Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-28 / 124. szám

6 GAZDASAG 2011. MAJUS 28., SZOMBAT Azert nem lehet mindent az olcsosagra fogni... Sorakoznak az emberek a mobil postaautonal egy kis faluban. Es mi van, ha netan zuhog az eso? Kockazatos atalakulasok kistelepulesek Hatekonysag vagy onallosag - ez a fo kerdes Az onallosagukat feltik a kistelepulesek az uj on­kormanyzati torveny munkatervet latva. Meg a Fideszen beliil is eros a nyomas, hogy valtoztas- sak meg a terveket. A kormany hatekonyabba tenne a rendszert. Sztojcsev Ivan Meg nines dontes arrol, lehet-e 2014 utan is onallo polgarmeste- ri hivatala a legkisebb telepiile- seknek, sem arrol, rakenyszeri- tenek-e a polgarmestereket a fi- zetes nelkiili munkavegzesre. Korabban kiszivargott: a beliigy tervei szerint a hivatalt 2000 la- kos alatt sziintetnek meg, a fal- vak elso embereinek pedig 1000 fos telepulesmeret alatt tennek kotelezove a tarsadalmi munkat, de mindez meg valtozhatnak. Kormanykozeli forrasokbol ugy ertesiiltunk: a legnagyobb dilemma, hogy felvallaljak-e a kistelepulesek onallosaganak reszleges felszamolasaval jaro politikai kockazatot. Ertheto is ez a felelem, hiszen 2010 elott a Fidesz ellenzekbol erosen kritizalta a kormanyokat, amikor falusi postak vagy isko- lak zartak be. Azonban sokak szerint gazdasagilag akkor hate- konyabb az onkormanyzati rendszer, ha a legkisebb falvak- ban esak a minimalisan sziikse­ges feladatokat latjak el, s tobb hataskort visznek at a 2013-tol felallo jarasokhoz. Tallai Andras allamtitkar a munkaanyag bemutatasan arrol beszelt, a jegyzoi feladatok mintegy ketharmada kerulne at jarasi hataskorbe. A kisfalvak vezetoi ugy tartjak: nem a hiva- tal elvetele jelentene a legna­gyobb problemat, sokkal inkabb az, hogy a kormany nem tesz kiilonbseget az orszagreszek kozt. Wekler Ferenc, a 400 kis- telepiilest osszefogo Kbzsegek, Kistelepulesek es Kistersegek Orszagos Onkormanyzati Szo- vetsegenek elnoke korabban azt panaszolta: az olyan videkeken, ahol sok az aprofalu, elsosorban a Nyugat- es a Del-Dunantulon, egy 2000 lakosu hely mar nagy- nak szamit. Jokora tavolsagokat ' kellene megtenni az ugyinteze- sert a legkozelebbi, 2000 fonel nagyobb telepulesig, s az sem biztos, hogy tavolrol a legjobban latnak a helyi problemakat. Fontosabb kerdes lehet azon­ban az onallo polgarmesteri hi- vatal letenel is, hogy hogyan old- jak meg a finanszirozast. Az nagy valoszinuseggel nem fog valtozni a munkatervben, hogy az allam a feladatok teljesitesere osztja majd ki a penzt, nem a te- lepulesek merete es nehany mas jellemzdje alapjan. Nines nagy vita arrol sem, az allam ossza-e a segelyeket az on- kormanyzatok helyett. Az ellen- ben soke'' tiltakozasat valtotta ki, hogy a gazdagabb telepiilesek ipanizesiado-beveteleinek egy re- szet atiranyitanak a kisterseg ke- vesbe fejlett helyeire. Tobb varos vezetoi is jeleztek: elveszne a mo- tivacio a helyi ipar fejlesztesere. JARASOK ES KISTERSEGEK A ter- vezet osszefogasra birna a szom- szedos telepiileseket, hiszen ha- rom, egymas mellett mukodo szint is lesz a megyek alatt. A tar- sulasok fognak ossze a legkeve- sebb telepiilest: gyakorlatilag ne­hany szomszedos varos es falu kozosseget jelentik majd ezek, es alapveto telepiilesuzemeltetesi feladatokat latnanak el. A kistersegeket elsosorban azert vezettek be meg korabban, mert az EU is hasonlo szervezo- desekben szamol, s 2013-tol be- vezetik az ezzel mintegy egyen- erteku jarasokat is. Azonban a helyzet nem ennyire egyszeru, mert azt meg nem dontottek el, hogyan osztjak el a feladatokat a jarasok es a kistersegek kozt. Valoszinuleg kozel ketszaz ja- ras lesz. Az az Igeret elhangzott, hogy nem teriink vissza az 1983 elotti rendhez, amikor 83 volt a ja­rasok szama. Kistersegbol 175 van, s mivel ezek szinte mind egy-egy varos kore epulnek, fold- rajzilag nehez lesz ugy meghuz- ni a jarashatarokat, hogy a ketto ne essen egybe. tobb jogkort kernek Nem ert egyet a Telepiilesi Onkormanyza- tok Orszagos Szovetsege (TOOSZ) azzal, hogy az uj onkormanyzati torveny koncepcioja a rendszer atalakitasat helyezi kozzeppont- ba, nem a mukodtethetoseget. A helyi adok szabad felhasznalasa- nak korlatozasat sem fogadjak el, az autonomiat feltik ettol, akar- esak az onkent vallalt feladatok korenek differencialt kozponti korlatozasatol. A 2000 fo alatti te- lepiileseken szerintiik sziikseg van polgarmesteri hivatalra. Ta- mogatjak a megyei szerepkor ero- siteset, de nem a fejlesztesi regiok rovasara. Magyarorszag kistelepiilesei (2010) Lakossag (to) Tetepiilesek szama Osszlakossag j 2000-5000 482 1446 430 1000-2000 635 917217 500-1000 672 483718 200-500 707 239255 200 alatt 379 45087 Osszesen 2875 3131707 FORRAS: KSH Ketmilliardos tamogatas a cukorrepa- termesztoknek A kormany 1,98 milliard forin- tot biztosit a cukorrepa-ter- mesztok tamogatasara a kolt- segvetesbol - kdzolte a Videk- fejlesztesi Miniszterium (VM) az MTI-vel. A cukorrepa-terme- 16 gazdak 2 617 forint tamoga- tast kapnak minden tonna elo- allitott termeny utan. A termelok julius 1. es 31. ko- zott nyujthatjak be tamogatasi kerelmeiket a Mezogazdasagi es Videkfejlesztesi Hivatalnak (MVH). A cukorrepa-termelok idei nemzeti kiegeszlto tamoga- tasarol szolb rendelet majus 30-tol hatalyos. Az VM szerint a tamogatas celja, hogy tovabbra is legyen Magyarorszagon cukorrepa- termeles, es ne kelljen bezarni az egyetlen mukodo cukorgya- rat. Az orszagnak ugyanis sziiksege van a kaposvari cu- korgyar evi 105 000 tonnas ter- melesere, meg akkor is, ha ez esak a hazai felhasznalas har- madara eleg. ■ A termelok julius 1-31. kozott nyujthatjak be tamogatasi kerel­meiket. Az EU cukorreformja miatl hatmillio tonnaval csokkenl a kozossegen beliil termelt cu kor mennyisege. A hazai cukor sziikseglet eves szinter 330 000 tonna, amelynek tobt mint ketharmada import. Ai unio szerkezetatalakitasi tamo gatassal osztonozte a tagorsza gokat a termeles megsziintete- sere es a lemondasra a kvotak rol. A magyar cukorkvota-visz szaadas merteke tobb mint 71 szazalekos volt (az eredet: mennyseg 401824 tonna). En nek oka tobbek kozott az - £ kozlemeny szerint -, hogy ai Europai Bizottsag 2006-ban je lentosen megemelte a cukor gyaraknak termelo gazdak kar talanitasanak merteket. Az EU - erzekelve a cukorpia ci nehezsegeket - tamogatassa osztonzi a cukorrepa-termelest de esak az egyseges mezogaz dasagi tamogatast (SPS) alkal mazo regi tagallamoknal. Ma gyarorszag teriiletalapu tamo gatast (SAPS) kap, ezert nem ad hat ilyet. A kormany a szuko; anyagi feltetelek ellenere is i koltsegvetesebol finanszirozz; a hazai cukorrepa-termelol megseglteset. ■ Megbizott vezerigazgato a ceg elen malev Tavaly 24,56 milliardos veszteseggel zart a legitarsasag Hungarikum Szovetseg: mar esak jo torveny kell A Malev tegnapi eves rendes koz- gyulesen a reszvenyesek 24,56 milliard forint veszteseggel fogad- tak el a tarsasag 2010. evi merle- get. Az uj vezerigazgato kineveze- seig juniustol LimburgerLorantot blztak meg e teendokkel (2007- tol a Malev Ground Handling Zrt. vezerigazgatoja). Martin Alexan­der Gauss vezerigazgato tavozik. A legitarsasag tulajdonosi jo- gait gyakorlo Magyar Nemzeti Vagyonkezelo Zrt. (MNV) kozol- te, a veszteseg 275 millio forint- tal volt kisebb a 2009. evinel. A tokerendezeserol a dontest az orosz Vnyesekonombankkal foly- tatando tovabbi targyalasok miatt junius 24-re halasztottak. A bank a 96 szazalekban a magyar allam tulajdonaban levo Malev egyik kisebbsegi (kozvetett) tulajdono- sa az AirBridge Zrt.-n keresztiil. Az orosz bank flnanszirozoja is a magyar legitarsasagnak. Eddig 102 millio euroval tartozott a Ma­lev a Vnyesekonombanknak. ■ Kevesebb jaraton kevesebb utas tavaly a malev menetrendsze- rinti jaratain 2,984 millioan utaztak, 8 szazalekkal keveseb- ben, mint 2009-ben, mikozben a jdratok szama 13 szazalekkal csokkent. Meg a Malev sorsa is rendezesre var. A vesztesegeket le kell faragni Megtartotta elso kozgyuleset a Hungarikum Szovetseg. Elnok Birinyi Jozsef, a hungarikum tor­veny parlamenti elokeszitesevel foglalkozo szakertoi munkacso- port volt vezetoje. A szervezetben szamos ceg kapott szerepet - a Herz, a Pick, a Torley, a He- rendi Porcelanmanu- faktura -, de ott van a Peto Intezet es a Kodaly Tarsasag is. Az egyesiilet alelnoke Kerenyi Miklos Gabor, a Budapesti Ope- rettszinhaz foigazgatoja es Mat- hiasz Gabor szolonemesito lett. Egyik celunk segfteni a hungari- kumtorveny megalkotasat. Ehhez a szakertoi allaspont kialakitasa ■ Ertekvedelem es jobb piaci marketing. most formalodik - mondta el i Kovacs Laszlo. A Pick Szeged Zrt elnok-vezerigazgatoja hozzatette Azt is fontosnak tartjuk, hog; azok a termekek, amelyek ma gyar eredetuk mellett tobb evtize de bizonyftottak egye diseguket es minose gviket, olyan torveny vedelmet kapjanak amelyek biztositjal fennmaradasukat. Az ertekek ve delme mellett nem lebecsiilendi a marketingtamogatas ereje sem ezeknek a termekesoportoknak; hatekonyabb piacra juttatasava nemesak az adott ceg, hanem a orszag is profital - hangoztatt, Kovacs Laszlo. ■ B. I A BUX index 2011. majus 27-en 23200 Nyitoertek: Zaroertek: 231001 2 LJ30m[ 23 0001 AJ 2290ol /V A/U/W 22800 r j 22 700 Elozonapi | Valtozas: 0,84% j 22 600 is.30, aHew York^i) 22867 tdzsde nyitea A 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRAS: B{T NYERTESEK _____ xm.m.TJ. mr nim WMtrfo' Wltaiiff} MWR Econet 30 3,44 7 CIG PaiwOnlg 880 2,68 23 Mol 23 245 1,95 829 Fobs 373 0,81 2 MTeJekom 549 0,73 425 VESZTESEKFORRAS: BfiT mm m&m) mtkm"US* ORC 2 465 -4,27 7 E-Stw ■ 10 750 '-W-XrP Synergon 350 -1,68______3 Em asz 19 220 -1,43 0 Raba________748 -0,92 2 A BUX index az elmiiit napokban 23600 23400 23200 23 061 23000 22835 22®^7 22800 C\?2625 / \r 22600 X / 22779............. 22400 22464 22200________________________ my ' 05.19 05.2005.23 05.24 05.2505.26 FORRAS: BfiT BET-aruszekcio (forint/tonna, 05.27.) ilSf, Ujebzamolasiar EUROBUZA 2011. augusztus________58500 MALM I buza 2011. augusztus 58500 TAKARMANYBUZA 2011. augusztus________50 000 ta karmAnykukorica 2011. julius 62700 HI OLAJNAPRAFORGO 2011. oktober_________118800 MN B-arfolyamok Hivatalos devizaarfolyam 2011. majus 27-en 1€ 1$ 1CHF lit 268,95 Ft 189,31 Ft 220,41-0,03 Ft -0,69 Ft +2,32 Ft Euro-valutaarfolyamok (forint/euro, 05.27.) Veteli Eladasi Budapest Bank 261,22 277,38 CIB Bank 258,59 280,13 Citibank 258.56 280,10 i A 261.66 276,74 FHB Bank_______261,39 277,01 K& H Bank 262,29 277,41 MKB Bank_______262,76 276,24 OT P Bank ife 261.T9 275,21 Raiffeisen Bank 263,26 275,10

Next

/
Oldalképek
Tartalom