Somogyi Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-26 / 122. szám

2011. MAJUS 26., CSUT0RT0 6 GAZDASAG Uszodabol a vilag tetejere Christine lagarde Teljes kontrollt szeretne a remenybeli IMF-vezer Christine Lagarde szeme- lyeben felkeszult, elis- mert es kemenykezu po- litikus keriilhet a Nem- zetkozi Valutaalap elere, aki raadasul meg azt is tudja, hogyan kell banni a ferfiakkal. Weber Balazs „Ha rosszul alakulnak a dolgok, ahhoz a leckehez tartom ma- gam, amit meg szinkronuszo- kent tanultam gyerekkoromban: szoritsd ossze a fogaidat, es mo- solyogj!” - vallotta magardi egy interjuban Christine Lagarde, Franciaorszag gazdasagi es penziigyminisztere. Mig az uszdmedenceben csak orszagos bajnoki bronzeremig segitette ez a jelmondat, addig a penzugyi vilagban 55 eves korara egeszen a tronig, a Nemzetkbzi Valuta­alap (IMF) elere repitheti. Az erosen Amerika-szimpati- zansnak tartott Lagarde koran megalapozta kapcsolatait a ten- gerentulon, hiszen egyetemi osz- tondijaskent annal a William S. Cohen nevu kongresszusi kep- viselonel dolgozott, aki korab- ban az elsok kozott kerte Ri­chard Nixon egykori amerikai el­nok felmenteset a Watergate-iigy miatt. Vegtil Parizsban szerzett jogaszdiplomat, majd a neves amerikai Baker & McKenzie jo- gi iroda parizsi egysegenel kez- dett dolgozni. Hamarosan atte- lepiilt a ceg chicagoi kozpontja- ba, 1999-ben pedig at is vette az iranyitasat - ezzel 6 left a tarsa- sag tortenetenek elso noi vezeto- je. Ekkor mar a legnagyobb kon- szernek vezetoivel koccintgatott, es megtanulta, hogyan lehet ko- zos nevezore hozni a vilag legkii- ldnbdzdbb reszein elo nagy em- berek eltero allaspontjait - egy tulajdonsag, amelyet az IMF ve- zetojekent is hasznosithatna. Be- folyasanak novekedeset mutat- ja, hogy a The Wall Sheet lour- nal 2002-ben mar az europai gazdasag ot vezeto noi szemelyi- sege kozott emlitette. A nagypolitikaval viszonylag keson, 2005-ben keriilt kapcso- latba, amikor kiilkereskedelmi miniszter lett Dominique de Villepin kormanyaban. Az iga- zan nagy dobas azonban 2007 juniusaban jott, amikor kinevez- tek gazdasagi es penziigymi­| o o Christine Lagarde: :„A ferfiak nem bonyolultak: ajokepueknek mondd azt, hogy okosak, az okosok- nak meg mondd azt, hogy jokepuek. ” Francia-mexikoi parharc az IMF-ert? CHRISTINE LAGARDE tegnap hivatalosan is jelezte, hogy harcba szall az IMF Domi­nique Strauss-Kahn lemon- ddsa utan megiiresedett ve- zetoi posztjaert. Mig az euro­pai nagyhatalmak egysege- sen tamogatjak a francia po- litikust, es Jose Manuel Barroso az Europai Bizott- sag neveben allt a jeloles- moge, addig a nagy feltdrek- vo orszagok (Brazilia, Kina, India, Oroszorszag es Del-Af- rika) mas allaspontot kepvi- selnek. Kozos kozlemenyben jeleztek: szakitani kellene azzal a hagyomannyal, hogy az intezmenyt csak europai politikus vezetheti, es a nem- zetiseg helyett a kvalitasok alapjan kellene valasztani. Lagarde ellenfele Augustin Carstens, a mexikoi jegy- bank vezetoje, az IMF egy­kori vezerigazgato-helyettese lehet. Az 55 eves Christine Lagarde a nagypolitikaval keson keriilt kapcsolatba niszternek. Lagarde azota is el- vezi Nicolas Sarkozy elnok bizal- mat, l'gy mara 6 lett minden idok leghosszabb ideje regnalo fran­cia penziigyminisztere. Elis- mertseget jelzi, hogy a The Fi­nancial Times 2009-ben az ev penziigyminisztereve valasztot- ta a gazdasagi valsag idejen ki- fejtett tevekenysegeert. Lagarde-ot konzervativ politi- kuskent tartjak szamon, aki ve- zetokent szivelyes es diplomati- kus, de egyuttal hatekony es ke­menykezu is. „A penzugyi piacok minden, korabban elsza- badult reszet ismet kontroll ala kell vonnunk, legyen szo orsza- gokrol, intezmenyekrol vagy egyenekrol” - irta a kozelmult- ban a Handelsblattban megje- lent cikkeben. Nem mutatkozott lagyszivu- nek az aktualis problemak meg- oldasaval kapcsolatban sem: „Gorogorszagnak eredmenyeket kell szallltania” a privatizacio es a reformok teren, ugyanis gya- korlatilag ez a feltetele az EU esetleges lijabb segltsegenek - nyilatkozta nemreg a Der Stan- dardnak, majd kerek perec kije- lentette, hogy adossagatstruktu- ralas marpedig nem lesz. Ami a maganeletet illeti, a Ba­ker & Mackenzie vezerekent meg azt is bevallalta, hogy he- tenkent ingazzon amerikai mun­kahelye es Franciaorszagban maradt ket fia kozott. A fiuk azota felnottek, 6 pedig allitolag masodik hazassagara kesziii, ez- uttal egy marseille-i vallalkozo- val. Hogy a politikus asszonyt ferfiiigyekben sem kell felteni, bizonyitja a Die Welt altal ide- zett, egyik baratnojevel megosz- tott elmes megjegyzese: „A fer­fiak nem bonyolultak: a joke­pueknek mondd azt, hogy oko­sak, az okosoknak meg mondd azt, hogy jokepuek.” Az azert boritekolhato, hogy Lagarde IMF-elnokkent mar nem hangoztatna ezt a bolcses- seget - foleg nem a Strauss- Kahn-tigy utan. Javitott a magyar gazdasag elorejelzesen az OECD A vilaggazdasag egyertelmtie a krizis veget mutatja, a globi lis GDP iden 4,2, jovore pedi 4.6 szazalekkal no - l'rja a Ga; dasagi Egyiittmukodesi es Fe lesztesi Szervezet (OECD) szei dan kiadott friss jelenteseber A tagorszagokban a vilaggazd; sagnal csekelyebb merteku 2, szazalekos, jovore pedig 2, szazalekos GDP-novekedesre 1< het szamitani. Az Egyesult Alii mok gazdasagi teljesitmeny 2.6 szazalekkal az eurozona pedig 2 szazalekkal no iden.. legtobb orszagban - a valsa legnyomasztobb hatasakent tovabbra is magas marad munkanelkiiliseg, ami a mur kaeropiacokat erosen tamog; to, allasteremto politikara sai kallja a kormanyokat. ■ Sok mulik majd a szerkezeti reformok kovetkezetes es sikeres vegrehajtasan. Magyarorszagon a novekf dest tovabbra is a keszletfelha mozas es a kiilso kereslet gem ralja. Iden tovabb elenkul az e: port, s hosszu ido utan varhati an magahoz ter a belso keresk is. Az OECD szerint hazankba kozeptavon merseklodik az in lacio (iden 4, jovore pedig 3, szazalek), mivel a jegybank k; matbefoiyasa erosebb les: mint a globalis ayak alakulasi A nyugdijrendszer masodik pi lerenek felszamolasa dram; kovetkezmenyekkel jarhat, ar a 2011-es koltsegvetesi egyei leget mindenkeppen javitja, ai nak ellenere, hogy az adocsol kentes miatt a kormany varh: toan tobbet kolt a budzsebo amint amennyit beszed. A kormanyprogramban kiji lolt strukturalis reformok szervezet szerint a helye iranyt kepviselnek. Ha a ko many hitelesen vegrehajtja a l'gert reformokat es konszol dalja a koltsegvetest, az uh nyithat egy eros novekedes fi le. Magyarorszagon 2011-be 2,7, jovore pedig 3,1 szazalekc GDP-novekedessel szamolnal (Az OECD tavaly novembe: elemzeseben 2,5 szazalekos nl vekedessel szamolt 2011-ben A munkanelkiilisegi ratat erii to prognozison azonban 11,; rol 11,5 szazalekra rontott szervezet. Tobbcelu tirkapszula valtja fel az ursiklokat nasa Nines foldi kapcsolat a Spirit marsjaroval, ezert lemondtak rola - A masik mukodik A vilagur „melyere” tervez kiil- deteseket az uj, legenyseget szallito tirhajojaval az amerikai urkutatasi hivatal, a NASA. A tobb celra is felhasznalhato ur- eszkoz azon a terven alapul, amelyet eredetileg az Orion ur- kapszula szamara dolgoztak ki. Az ursiklokat felvalto hajoval haromhetes missziokat tervez- nek negyfos legenyseggel. Az Orion annak az urkutatasi prog- ramnak volt a resze, amelyet Barack Obama elnok tavaly le- allitott. A szerkezet hosszu ido utan ujra embert vitt volna a Holdra. A NASA uj celkituzese, hogy 2025-re egy aszteroidara, 2035-re pedig a Marsra jusson el ember. A tobbcelu urjarmu hasonlit elodjehez, az Orionhoz, de annal olesobb A legujabb valtozatot ugyan- ugy a Lockheed Martin ceg epi- ti, amely az Oriont konsturalta. A tervek atalakftasa olesobb, mint teljesen uj szerkezetet ter- vezni. Az urhajon kilenc negy- zetmeteres „lakofeluletet” alakl- tanak ki. Biztonsagosabb lesz, mint a nyugdijba vonulo ursik- 16k. 2016-ra kellene elkesziilnie, a NASA azonban mar most je­lezte, hogy nem tudja tartani az amerikai kongresszus altal meg- szabott hataridot. Ekozben vegleg lemondtak a Spirit marsjarorol, amellyel 14 honappal ezelott szakadt meg az osszekottetes. A szerkezet het evet szolgalt a voros bolygon, vel- hetoen az egitesten uralkodo hi­deg tel okozta vesztet: a Gusta’ krater feltarasa kozben erte fagyhalal. Egy ideig meg abba remenykedtek, a Marson bek szonto tavasz uj eletre kelti Spiritet, amelynek az idojart melegebbre fordulasaval lehet' sege lesz felolteni napelemeit, i kapcsolatba lepni a foldi irany tassal. A Spirit es tarsa, az Oppo tunity 2004-ben landolt a Ma son. Kuldetesuket harom hon; posra terveztek, hogy viz nyi mait kutassak a bolygo egyma tol tavol eso ket szegleten. A Opportunityvel tovabbra is mil den rendben van, igy a NAS egyelore erre a szerkezehe oss pontositja erejet. A BUX index 2011. majus 25-en 231001 Vaitozas: -1,22% | Zaroertek: 23000 1 .......................... 22 7|9 .• 22 900 .................t -\ 22 BOO Py .......TV.........i-4 22 600 Elozonapi 22500 “r®en^*k: lS.30,aNew Vork-rA, 22 tf|0. 23061 lt°zsdenyitoa /l fJaZ 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 ' FORRAS: BtT NYERTESEK 20110525 BBS"7 mmM Synergon 351 0,28_______1_ Oa nubius 3615 0,00_______1 Ec onet 31 0,00 106 PRO 2 615 0,00 7 VESZTESEK _ forras: bFt Mol 22 660 -2,78 5 711 iwi« 19200 »1,28 9 Raba_______744 -1,06_______5_ Eg is____19 170 -1,05 48 Ri chter 35 505 -1,00 1 510 MTelekom 541 -0,91 572 A BUX index az elmult napokban 23600 23400 23200 23058 23061 23000 aXCky>22 835 f 22800 22 979 A^_ 62s / 22600 hT/...... 22 40(1 22464 22200_________________________ port/05.17 05.1805.19 05.2005.2305.24 FORRAS: BtT BET-aruszekcio (forint/tonna, 05.25.) . . tyelszamolastdr EUROBUZA 2011. augusztus_______57000 ma lmibOza 2011, augusztus______57000 TA KARMANYBUZA 2011. augusztus_______49500 TA KARMANYKUKORICA 2011.julius______62100_____ OL AJNAPRAFORGO 2011. oktober _____116500____ MN B-arfolyamok Hivatalos devizaarfolyam 2011. majus 25-en 1€ 1$ 1CHF lit 269,45 Ft 191,56 Ft 218,28-0,64 Ft -0,20 Ft +0,96 Ft Euro-valutaarfolyamok (forint/euro, 05.25.) Budapest Bank____261,42 277,58 pI BBank______258,70 280,26 Ci tibank_________258,87 280,45 Er ste Bank 262,32 277,44 FHB Bank 261,88 277,52 K&H Bank 261,83 276,91 MKB Bank_______262,62 276,08 OT P Bank ~ ~ 263,40 276,90 Raiffeisen Bank 264,01 275,89 Varosligeti romantika 1500-ert Megnyitott a varosligeti csona- kazoto, a Mujegnel. Naponta 10- tol estig 25 uj csonakkal varjak a latogatokat. Nyolceves sziinet utan toltottek fel, a 80 centis vlz- ben szobrokat is elhelyeztek. A csonakazas orankent 1500 fo- rintba keriil, fuggetleniil attol, hanyan iilnek a negyszemelyes csonakokban. Egy feloras csona- kazas egy ezres. Az EU-s tamo- gatasu beruhazas (a mujeges in- tezmenyekkel egyiitt) mintegy 4,7 milliard forint volt. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom