Somogyi Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-04 / 103. szám

BMTTTMi Ismet Palinkas Jozsef az MTA elnoke PALINKAS JOZSEFET ValaSZ- totta ujabb haromeves cik- lusra a Magyar Tudoma- nyos Akademia elnoki posztjara az MTA kozgyule- se. Elmondta: az Akademia munkaja nem korlatozod- hat az intezmeny belso iigyeinek megvitatasara. Az MTA a jovoben is a fon- tos strategiai kerdesekben sajat ajanlasait fogalmazza meg a donteshozoknak. Romagyilkossagok: nem elfogult a biro HAROMFOS TANACS UtaSltOtta el a Pest Megyei Birosagon a romagyilkossagok elso- rendu vadlottjanak elfogult- sagi inditvanyat, melyet a per biraja ellen nyujtott be. Fellebbezes nines. A biro el­len azonban egy masik elfo- gultsagi inditvanyt is be- nyujtottak. Ha ennek helyt- adnak, akkor az egesz biin- tetopert elolrol kell kezdeni. EU: egy asztalnal a keleti szomszedokkal megalakult Briisszelben az Eurones, amely az Europai Parlament es az EU kelet- europai partnersegi prog- ramjaban reszt vevo orsza- gok (Ukrajna, Moldova, Gru- zia, Azerbajdzsan, Ormeny- orszag, Feheroroszorszag) parlamenti kozgyulese. „Ko- zos cel a fenyes demokraci- ak, szabadpiaci gazdasagok epitese, a jog uralmanak megerositese” - mondta Jerzy Buzek, az EP elnoke. Buzek: A demokracia fenye Obama eloben nezte az akeiot bin laden A likvidalas tortenete - Az arab vilagban tobben azt hiszik, ez esak triikk Koszonjuk, Obama - all a transzparensen. Az indlalaknak Is van okuk dromre, mert tobbszor is megtapasztaltak, milyen a clvilek ellen iranyuk) terro Barack Obama elo egyenes adasban nezte vegig az al- Kaida vezetojenek likvida- lasat. Bin Laden megolese- rol a mult heten dontottek. Eber Sandor A Feher Haz szituacios szobaja- ban elo videon nezte vegig Ba­rack Obama es biztonsagi kabi- netje azt a 40 perces kommandos akeiot, amelyben Pakisztanban lelottek Oszama bin Ladent, az al- Kaida vezetojet. Az amerikai el- noknek ekkor mar nem volt mod- ja beleszolni a kiilonleges egyse- gek paranesnokainak dontesebe. Az ABC televizio szerint az akcio vegen mindossze ennyi hangzott el: „Geronimo-E KIA”. Az ameri­kai katonai szakzsargonban a Geronimo az USA elso szamu kozellenseget, Bin Ladent jelen- tette, az „E” az angol enemy (el- lenseg) szo kezdobetuje volt, a a „KIA” pedig annyi tett: killed in ^ action, vagyis: hareban megoltek. £ A pakisztani akcio kezdeten meg nem tudtak biztosan, Bin Laden a kiszemelt abbotabadi hazban tartozkodik-e. A mult csii- tortokon Barack Obama elnok ki- kerte az akeioba beavatott pa- ranesnokok es hirszerzok vele- menyet errol, s az fele-fele arany- ban oszlott meg a tamadas es a to- vabbi varakozas kozott. Az Egyesult Allamok es Pakisz- tan kozott jobban elmergesedhe- tett volna a viszony, ha az al-Kaida A WASHINGTON! FEHER HAZ ViSZ- szakozott, hogy Bin Laden elo pajzskent hasznalt egy not, amikora kommandosok meg- tamadtak. Elmondasuk alap- jan azonban Mderti.lt, a szoban forgo asszony nem halt meg, esak megsebesult a combjan. A haz egy masik reszeben halt meg egy eddig nem azonositott no lovesektol, s Bin Laden Halid nevLt fia, tovabba a term- ristavezer bizalmas hi'rvivoje, vezeret nem talaltak volna a ki­szemelt hazban, vagy polgari aldozatok is lettek volna. Obamanak dontenie kellett, hogy tovabbi ertesiilesekre var meg, el- rendel egy legi esapast, vagy kommandos akeiot indit. A Time magazin szerint az elnok pente- ken vegiil e mellett dontott. Bin Laden holttestenek DNS- vizsgalatat allitolag Afganisztan­Sejk Abu Ahmed, valaminta htrvivd flvere. A htrvivorol es fi- vererol mar kordbban tudtak, hogy Bin Laden segttoje. bin laden futararol a kelet-eu- ropai, romaniai es lengyel tit- kos CIA-bortonokben fbgva tar- tottaktol szarmaztak az elso er- tesiilesek. Negy ev alatt deritet- tek ki, hogy a kuvaiti sziiletesu SejkAbu Ahmedrol van szo, es ujabb evek kellettek ahhoz, hogy a nyomara bukkanjanak. ban vegeztek, nehany ewel ko- rabban meghalt novere holttes­tenek segitsegevel, aki Boston- ban hunyt el agydaganatban. Az agyat tartositottak, es szovete, va- lamint vermintak segitsegevel el- keszitettek a DNS-profilt. Pakisztan elnoke, Zardari a Washington Postban elismerte, Pakisztannak nem volt koze az akeiohoz. Zardari nagy orommel kozepen tudtak lehallgatni egy otyan beszelgeteset mobiltelefo- non, amely alapjan azonositot- tak a lakhelyet, az egymillio dollar koltsegen, 2005-ben fel- eptilt, erodszeru abbotabadi hazat. A futar nevet a 9/11 er- telmi szerzoje, Khaled Sheikh Mohammed es tarsa, Abu Farazs al-Libi szolgaltatta ki, akiket kemeny Mhallgatasi modszerekkel vallattak. nyugtazta a terrorista halalhiret (tegnap mar nem emlegettek a „szuverenitas megserteset”). Az arab vilag nagy resze meg van gyozodve arrol, hogy Bin Laden nem is halt meg. Az Al- Dzsazira hirportalon tobb helyen azt irjak, hogy ez esak Obama „triikkje” lehet, amellyel meg akarja nyerni a kovetkezo valasz- tasokat. a kommandos akcio idejen 23 gyerek es Mlenc no tartoz- kodott a hazban. Oket atadtak a pakisztani hatosagoknak. Az amerikai haditengereszet ugy tudja, Bin Laden hat eve elt abban a hazban. Emberei aranykereskedoknek adtak ki magukat a szomszedsag elott, a helyiek nem sokat tudtak az ott bujkalokrol. A hazbol ket ferfi tartotta a kapcsolatot a kulvilaggal. Zavahiri az uj celpont AJMAN AZ- ZAVAHIRI. Bin Laden eddigi helyettese dll most mar az amerikai Szdvetsegi Nyomozo Iro- da (FBI) leginkabb keresett ter roristakrol kiadott listajanak az elen. Az 59 eves Zavahiri a; al-Kaida „agytrdsztje” es elso szamu muveleti vezetoje. A 2001. szeptember 11-i terrorese lekmenyek utan utoljara 2001 oktobereben lattak az af- ganisztani-pakisztani hataror A tomott szakallu, nagy szem- tiveget viselo, a homlokan levc dudorrol felismerheto, egyipto- mi nagypolgari csaladbol szar mazo terrorista szamos felhl- vast tett kozze a Nyugat elleni haborura. Az amerikai kiiliigy 25 rnillio dollaros nyomraveze- toi dtjat tuzott M a sebesz veg- zettsegu ferfi fejere. A futar vezetett a terroristavezerhez - Megsem halt meg a hirekben eld pajzskent szereplo no Htrszerzo ugynokok a mult ev Nandorfehervar: emleknap lesz a gyozelembol? Osszeomlas szelen a schengeni rendszer? vasfuggony Barroso bizottsagi elnok is rabolintott az olasz-francia szigorra Raketaelfogot telepitenek Romaniaba A Fidesz-KDNP szerint julius 22-et, a nandorfehervari diadal napjat nemzeti emleknappa kel- lene nyilvanitani. „Ez a nap nem esupan a nernzemek, ha- nem a kereszteny Europanak es a mai kereszteny vilag osszesse- genek az emleknapja. Ez a nap a hazafisagnak, onfelaldozas- nak, emberi helytallasnak, az europaisagnak, europai ossze- fogasnak es a keresztenysegnek maig elo peldakepe” - olvasha- to a hatarozati javaslatban. Ha elfogadjak, akkor az on- kormanyzatoknak, civilszerve- zeteknek es az allampolga- roknak minden evben melto keretek kozott kell megemle- kezniiik az evfordulorol. ■ Az olasz es a francia kormany egyarant a schengeni hatarsza- balyok atmeneti modositasat sze- retne elerni, miutan tobb tizezer eszak-afrikai bevandorlo erkezett az EU teriiletere. Az Europai Bi- zottsag ma targyalja a hataratle- pesre vonatkozo szabalyrend- szert. Jose Manuel Barroso elnok ezzel kapcsolatban kozolte: a ha- tarellenorzesek atmeneti vissza- alh'tasa az egyik lehetseges meg- oldas a mostani bevandorlasi kri- zisre. A jelenlegi szabalyok sze­rint akkor tbrolheto el a szabad hataratiepesre vonatkozo rendel- kezes, ha veszelyben forog az adott tagallam kozrendje, a be­vandorlasi hullam azonban nem tartozik ebbe a kategoriaba. ehes szajat nem tud eltartani Europa, meg tart a menekulthullam Ennyi Az eszak-afrikai bevandorlok aradatatol elsosorban Olaszor- szag tart: Lampedusa szigetere eddig mintegy 25 ezer tuneziai, illetve hbiai menekiilt erkezett, Roma pedig kifogasolja, hogy nem kap eleg segitseget az EU- tol a helyzet menedzselesere. ■ Ha veszelyben a koz­rend, valtozik a szabaly. A francia kormany pedig azert szolalt fel, mert az olasz allam szamtalan afrikai bevandorlo- nak adott ideiglenes tartozkoda- si engedelyt. A tobbsegukben franciaul is beszelo migransok l'gy legalisan lephettek be Fran- ciaorszag teriiletere. ■ Megallapodott Romania a USA-val, hogy teriileten lesz a amerikai raketavedelmi pajz egyik elfogoegysege. Basesci koztarsasagi elnok tegnap beje lentette: az Olt megyeben lev Develesu egykori legibazisai kezdodnek az epitkezesek. Ez zel elerik a biztonsag letezo leg magasabb szintjet. Basesci hangsulyozta: a rendszer nen Oroszorszag ellen iranyul. A teriilet roman paranesnok sag alatt marad, de 200-50( amerikai katona allomasozil majd itt. Romania es az US/ tobb mint egy eve targyal a bal lisztikus raketaelfogo rendsze: telepiteserol, amely 2015-re le het iizemkepes. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom